Feltöltési kötelezettség a társasági adóban és a különadóban

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az adóév végének közeledtével fontos kötelezettsége az adózóknak az adóelőleg-kiegészítési, más néven feltöltési kötelezettség. Annak ellenére, hogy az adótörvények csak egy-egy bekezdésben említik a kérdést, számos értelmezési probléma merülhet fel. Ezeket járja körül dr. Rabné dr. Barizs Gabriellának az Adó szaklap 2009/15-16 számába megjelent írása.

Elöljáróban megjegyezzük, hogy bár a társas vállalkozások különadó-kötelezettsége 2010-től megszűnik, ettől függetlenül a 2009. adóévben még él a különadó-feltöltési kötelezettség.

Társasági adó
Az adóévre már befizetett előlegek összegét ki kell egészíteni az adóévi várható fizetendő adóösszegére; vagyis a várható fizetendő adó és a már megfizetett előlegek különbözetét kell teljesíteni. Amennyiben az adózó az Európai Uniótól és/vagy a költségvetésből támogatást kap, akkor a várható fizetendő adó meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni az e támogatások miatt elszámolt adóévi bevételből azt az összeget, amelyet az adózó az adóév utolsó hónapjának 15. napjáig nem kapott meg; vagyis ebben az esetben az adóalap – amelyre eső adó a kiindulási alap – nem tartalmazza a meg nem kapott bevételt. A támogatásokról az adózók a társaságiadó-bevallásban adatot szolgáltatnak.

A várható fizetendő adót célszerű annak figyelembevételével is megállapítani, hogy az adózó fogja-e alkalmazni a jövedelem- (nyereség-) minimumot adóalapként. Vagyis mérlegeli, hogy a várható fizetendő adó összegét az adóalap, vagy jövedelem- (nyereség-) minimum után állapítja meg. E döntését az adóbevallás benyújtásáig módosíthatja, de a feltöltési kötelezettség megfelelőségének vizsgálatakor az adóhatóság az adóbevallásban szereplő fizetendő adó és a megfizetett előleg különbözetét veszi alapul.

Amennyiben például az adózó a számításai alapján úgy dönt, hogy az általános szabályok szerinti adóalapot veszi figyelembe a feltöltéskor, de a bevallás elkészítésekor mégis a jövedelem- (nyereség-) minimumot alkalmazza, amely esetében magasabb összegű megfizetett adót eredményez; akkor viselnie kell az elégtelen teljesítésre tekintettel őt terhelő szankciót. Ugyanennek azonban a fordítottja is megtörténhet, tehát ha a jövedelem- (nyereség-) minimum figyelembevételével teljesíti a feltöltést, de utóbb a bevallásban mégis az általános szabályok szerinti adóalapot alkalmazza, amely kevesebb befizetett adót is jelent, akkor túlfizetése keletkezik társaságiadó-nemben.

A befizetéshez a társasági adóban bevallási kötelezettség is társul, melynek 2009-ben a 0901-es számú bevalláson (annak 01-es lapja 14. sorában) lehet eleget tenni. Fontos azonban megjegyezni, hogy a feltöltés befizetendő és bevallandó összege eltérhet egymástól. Rendezőelv az, hogy befizetni a várható fizetendő adó és az adóévre megfizetett előlegek különbözetét; bevallani pedig a várható fizetendő adó és az adóévre bevallott előlegek különbözetét kell. Ha az adózó az adóévre több előleget fizetett be ténylegesen, mint amelyet a bevallása alapján előírtak, akkor adott esetben kevesebbet kell az adóév végén fizetnie, mint amit a feltöltésről szóló bevallásban feltüntet. Például ha az adóévi várható fizetendő adó összege 300, az adóévre pedig a korábbi bevallása alapján összesen 120 egységnyi előleg került előírásra (havi 10 egység), de az adózó minden hónapban 16 egységet fizetett meg (vagyis összesen 192 egységet), akkor a bevallandó összeg 180 egység (300–120), befizetnie viszont csak 108-at (300–192) kell.

dr. Rabné dr. Barizs Gabriella cikke részletesen foglalkozik a kötelezettek körével, a feltöltés határidejével, szankcióival, valamint a társas vállalkozások különadójával is.

---