Figyelem: változik az időszakos elszámolású ügyletek áfája!

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

2016. január 1-től minden időszakos elszámolású értékesítésre alkalmazni kell az új szabályokat, melyeket 2014 végén hirdettek ki. A helyzetet bonyolítja, hogy többféleképpen nevezik az érintett ügyleteket, például határozott idejű elszámolásnak és folyamatos teljesítésű ügyletnek is. A jövő évtől a teljesítési időpont négyféle lehet a folyamatos ügyleteknél, számos szerződést az elszámolási időszak pontos meghatározása, a számlázás és a fizetési határidő konkretizálása okán módosítani kell.

Mindig bonyolult volt az olyan értékesítés fizetendő adójának megállapítása az esedékesség időpontjának szempontjából, amikor a feleket hosszabb üzleti kapcsolat köti össze, és meghatározott időszakonként számláznak. Mire begyakoroltuk és a vállalkozó is megértette, hogy ilyenkor a teljesítés időpontja és a fizetési határidő megegyezik, addigra meg kellett változtatni.

Kifejezetten rosszat tettek mindenkinek azzal, hogy az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 58.§-ának módosítását már 2014. év végén kihirdették a 2014. évi LXXIV. törvényben (a 2015. évi változásokkal együtt). Ezzel jót akartak, mert azt szerették volna, hogy a törvény alkalmazói egy év alatt megismerkedjenek az új szabályokkal, esetleg módosítsák szerződéseiket, de nem így történt. Hiába írtunk cikkeket az új szabályokról, senki nem törődött vele. Nem gondolták át a törvényi változtatást saját tevékenységük kapcsán. Most viszont elkezdtek kapkodni az adózók és képviselőik, mert néhányan felismerték: mégis kellene valamit tenni, de legalábbis megérteni a szabályokat.

Az általános forgalmi adóról szóló törvény főszabálya, hogy az adófizetési kötelezettséget annak a ténynek a bekövetkezése keletkezteti, amellyel az adóztatandó ügylet tényállásszerűen megvalósul, vagyis a teljesítés megtörtént. A fizetendő adót – ha az áfa törvény másként nem rendelkezik – a teljesítéskor kell megállapítani. (Lásd 55.§-t!)

2015. július 1-től lépett hatályba az a rendelkezés, miszerint ha a felek a könyvviteli, könyvvizsgálati, adó-tanácsadási szolgáltatásról időszakonkénti elszámolásban vagy fizetésben állapodnak meg, vagy a szolgáltatásnyújtás ellenértékét meghatározott időszakra állapítják meg, a teljesítés időpontja az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napja. Ez egy általános szabály a folyamatos értékesítésekre az 58.§-ban.

Példák az áfatörvény alkalmazásához
Jelen kiadványunk olyan gyakorlati példatár, amely az általános forgalmi adózás területén leggyakrabban felmerülő jogeseteket és azok megoldását tartalmazza. Megrendelés >>

Problémák vannak abban a tekintetben is, hogy különböző kifejezéseket használnak (határozott idejű elszámolás, időszakos elszámolású ügylet, folyamatos teljesítésű ügylet, stb.) az elszámolás szempontjából ugyanazon típusú ügyletekre. Ezt nem mindenki érti meg!

2016. január 1-től minden időszakos elszámolású értékesítésre alkalmazni kell az új szabályokat, melyeket 2014 végén hirdettek ki.

Általában akkor beszélünk határozott időszaki elszámolásról, ha az ügyletben nincs olyan mennyiségi vagy minőségi feltétel kikötve, amelynek elérésekor követelhető az ellenérték, hanem a szerződő vállalkozások állapodnak meg abban, hogy időszakonként mérik a teljesítést és a mérés eredményeként kiszámolt mennyiségről számolnak el, állítják ki a számlát. Például, ha arra kötünk szerződést, hogy kiszállítunk 200 db nadrágot a hálózat boltjaiba, akkor a teljesítés időpontja az a nap, amikor leszállítjuk a nadrágok utolsó darabjait is (ez nem határozott idős elszámolás). Ám ha úgy állapodunk meg, hogy 5 naponta elszámoljuk (számlázzuk) a leszállított árut, úgy már nincs előírva mennyiségi követelmény. Ilyen esetben 5 naponta számlázunk a határozott idejű elszámolás szabályai szerint.

Az átalánydíjas szerződések esetében is a határozott idejű elszámolás szabályait alkalmazzuk.

A közszolgáltatások és az áfa törvény szerinti telekommunikációs szolgáltatások továbbra is a fizetési határidő szerinti teljesítési időpont szerint adóznak (fizetési határidő = teljesítés dátuma).

Bár nem jelent változást az eddigiekhez, de fontos szem előtt tartani továbbra is egy folyamatos teljesítésű értékesítésről történő számla kiállításakor a következőket:

• A folyamatos teljesítés szabályait akkor kell alkalmazni, ha a felek egy meghatározott naptári időszakra összevontan számolnak el és nincs az időszakra vonatkozóan a teljesítésekről külön teljesítési igazolás.

• Az elszámolási időszak nem lehet hosszabb 12 hónapnál. Ha mégis hosszabb, akkor a teljesítés dátuma a 12. hónap utolsó napja.

• EU-n belüli adómentes értékesítésnél az elszámolási időszak nem lehet hosszabb egy naptári hónapnál. Ha mégis hosszabb, akkor a teljesítési időpont a hónap utolsó napja.

• Nemzetközi fordított adózású szolgáltatásnál az elszámolási időszak nem lehet hosszabb egy naptári évnél.

• A számlát az elszámolási időszak utolsó napját követő 15 napon belül ki kell állítani.

A folyamatos értékesítések általános szabályától eltérően a teljesítés

a) a számla vagy a nyugta kibocsátásának időpontja, amennyiben az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége és a számla vagy a nyugta kibocsátása az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját megelőzi,

b) az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége, de legfeljebb az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő hatvanadik nap, amennyiben az ellenérték megtérítésének esedékessége az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő időpontra esik.

Tehát amennyiben a bizonylat (számla, illetve nyugta) kibocsátása és a fizetés esedékessége megelőzi az adott időszak végét, úgy az adófizetés a számla, – illetve, ha számlát nem kell kibocsátani, akkor a nyugta – kibocsátásának időpontjához igazodik.

Ha a fizetés esedékessége az érintett elszámolási időszak utolsó napját követő időpontra esik, úgy a teljesítés időpontja és az adófizetési kötelezettség keletkezése ehhez az időponthoz igazodik, de legkésőbb az időszak végétől számított 60. napon beáll, ha a felek által megállapított fizetési határidő ennél későbbi időpontra esne.

Például, ha 2016. I. név az időszakos elszámolás időtartama, és

• a számlakibocsátás korábbi, mint a negyedév utolsó napja, a fizetési határidő március 31-e, akkor a teljesítés időpontja is március 31.

• a számlakibocsátás időpontja január 10-e, a fizetési határidő április 15-e, akkor a teljesítés időpontja április 15-e.

Félelmetes módon túlbonyolították az egészet annak érdekében, hogy minél előbb esedékessé váljon az adó, és lehetőleg az EU szabályainak is megfeleljünk. Néha azt gondolja az ember, hogy a bírságolás lehetőségének növelése a célja a törvényalkotóknak. Rengeteg kérdés fog még felmerülni az adózók részéről az időszakos elszámolások áfájával kapcsolatban. Ezért kellett volna már eddig is foglalkozniuk vele!

A szerződéseket módosítani kell az elszámolási időszak pontos meghatározása, a számlázásnak és a fizetési határidőnek oly módon való konkretizálása érdekében, hogy az megfeleljen az áfa törvénynek. Itt ugyanis nem a tényleges teljesítés vagy a számla határozza meg az ügylet teljesítését és a fizetési esedékességet, hanem az adott felek között létrejött szerződés.

2016. január 1-től a teljesítési időpont négyféle lehet a folyamatos ügyleteknél:

1) az elszámolási időszak utolsó napja, amennyiben azonnali készpénzfizetéses alapján történik a számlakiállítás, vagy utólagos a számlakibocsátás, mivel már esedékes volt a fizetés;

2) a számlakiállítás napja, ha az elszámolási időszak utolsó napja előtt kerül kiállításra a számla és a fizetés is előbb válik esedékessé;

3) a fizetés esedékessége, ha a fizetés az elszámolási időszak utolsó napját követően esedékes, de még 60 napon belül;

4) az elszámolási időszak utolsó napjától számított 60. nap, ha a fizetés ezt követően esedékes.

---