Finisben a devizahiteleseket mentő törvényjavaslat


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A június 20-22-i parlamenti ülésnapokon elfogadják a devizahitelesek mentőcsomagjáról szóló törvényjavaslatot, a Nemzeti Eszközkezelő leghamarabb októberben állhat fel.

A mentőcsomagot nem igényelhetik azok, akiknek hitele meghaladja a 30 millió forintot, vagy akik már részt vesznek valamilyen banki fizetéskönnyítő programban, egyidejűleg ugyanis nem futhat a kettő.

Az árfolyamrögzítéssel csak azok a devizahitelesek élhetnek majd, kiknek még nem halmozódott fel 90 napon túli tartozása és más banki segítséget nem vesznek igénybe hitelük törlesztéséhez. A svájci frank árfolyamát 2015. januárjáig a 180 forinton rögzítik, a különbözet pedig egy államilag garantált forintszámlán halmozódik fel.

A számlán felhalmozott forinttartozást törlesztését legkésőbb 2015 januárjában kell megkezdeni, ám ha már ezt megelőzően 180 forint alá csökken a svájci frank árfolyama, már akkor megkezdődik a forintszámla törlesztése. Az ezen a forintszámlán felhalmozott összeg 2015 januárja után piaci forinthitellé alakul és meg kell kezdeni a törlesztését is. A megállapodás szerint azonban a 2014 decemberi és a 2015 januári – forintban számolt – törlesztőrészlet között nem lehet nagyobb a különbség 15 százaléknál.

A Nemzeti Eszközkezelő azoknak jelenthet megoldást, akiknek 90 napon túli tartozásuk van. Ők akár támogatott forinthitelből kisebb lakásba költözhetnek jelenlegi lakásuk értékesítését követően.

A kormány azzal számol, hogy évente mintegy 5000 bajba jutott devizahiteles lakását kell kivásárolnia az október elsején fölálló eszközkezelőnek.

A kilakoltatási moratórium feloldása után szabaddá válik az árverezés lehetősége a 30 millió forintot meghaladó lakásoknál. Az értékhatár alatti lakásoknál pedig árverezési kvótarendszer lép életbe: az idén kétszázalékos kvóta évről évre emelkedne. A kormány tervei szerint öt év alatt vezetnék ki a problémás hiteleket.

Forrás: A törvényjavaslat szövege


Kapcsolódó cikkek

2024. június 21.

NGM: nem a szegénység, hanem az óvatosság miatt fogyaszt keveset a lakosság

Az elmúlt napokban látott napvilágot az Eurostat friss adatközlése, miszerint a magyar háztartások fogyasztása az uniós átlag 70 százalékát éri el. Az adatot többen helytelenül értelmezve, a közvéleményt tudatosan félrevezetve úgy állították be, hogy Magyarország az unió legszegényebb országa, ami teljességgel nonszensz és szándékos hazugság – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.