Főállású vállalkozók minimális járulékkötelezettsége 2017-ben


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A minimálbér és a garantált bérminimum idei megemelése jelentősen megdobta a minimális járulékkötelezettséget. Cikkünkben összehasonlítjuk a tavalyi az idei év ezzel kapcsolatos költségeit.


Az 1997. évi LXXX. törvény szabályozza a foglalkoztatóknak és a biztosítottaknak a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos kötelezettségeit, kötelező befizetéseit. (A törvény rendkívül régi, s ezáltal össze -vissza módosítgatott.)

Évek óta tudjuk, hogy a főállású egyéni- és társas vállalkozók minimális járulékkötelezettsége azt jelenti, hogy akkor is kell járulékot fizetniük minden hónapban, ha ténylegesen nem vesznek fel jövedelmet a vállalkozásukból, illetve csak kisebb összeget, mint az előírt (mondhatni akár, fiktív) járulékalap.

Nincs azonban minimális járulékkötelezettsége annak a vállalkozónak, aki munkaviszonyban, vagy megbízási jogviszonyban biztosított, és azután fizetik utána a közterheket, mert ebben a másik jogviszonyában tekinthető főfoglalkozásúnak, vagy saját jogú nyugdíjas.

A minimumjárulék szabályát évekkel ezelőtt azért vezették be, hogy a vállalkozók ne kerülhessék ki a járulékfizetési kötelezettséget. Nem is lenne ezzel különösebb baj akkor, ha jól működne a gazdaság és hatékonyan üzemelnének a vállalkozások.

 

A minimálbér és a garantált bérminimum 2017. évi megemelése – melyet még egy szorzószámmal is meg kell emelni, mint járulékalapot, – nagyon rossz hatással van a néhány fős kisvállalkozások költségeire.

Hasonlítsuk össze az előző év és az idei év ezzel kapcsolatos költségeit! Az ügyvezető járulékalapjának kiindulási pontja a minimálbér, a személyesen közreműködő tulajdonosnál pedig a garantált bérminimumból kell kiindulni.

sor-

szám

megnevezés

2016-ban

csak ügyvezető

minimálbér

2017-ben

csak ügyvezető

minimálbér

2016-ban

szem.közrem.

tag

garantált bérm

2017-ben

szem.közrem.

tag

garant.bérmin

1.

járul.alap

kiindulása

111 000

127 500

129 000

161 000

2.

nyugd.járul.

alapja

111 000

127 500

129 000

161 000

3.

10% nyugd.

járulék

2.sor*0,1

11 100

 12 750

 12 900

 16 100

4.

eü-i járulék

(3 db) alap

1.sor*1,5

166 500

191 250

193 500

241 500

5.

eü-i járulék

8,5% (3 db)

4.sor*0,085

14 153

 16 256

 16 448

 20 528

6.

szoc.hozzá-

járulási adó

alapja

1.sor*1,125

124 875

143 438

145 125

181 125

7.

szoc.hozzá-

járulási adó

6.sor*0,22

bázis 27%

 33 716

 

                 (27)

 31 556

 

                (22)

 39 184

 

               (27)

 39 848

 

               (22)

8.

összes köz-

teher

(3+5+7)

 58 969

 60 562

 68 532

 76 476

A táblázatból látható, hogy ebben a rendszerben, vagyis a minimum-járulék fizetése esetén az ügyvezetőnek havi 60 562 forint járulékot kell befizetnie saját maga után, ami éves szinten 726 744 forintot jelent. (Egy 2-4 fős kisvállalkozás miből gazdálkodja ezt ki? Főleg, ha még a dolgozóknak is kell munkabért emelni?)

Ha egy személyesen közreműködő, vagyis dolgozó tulajdonos után kell minimum-járulékot fizetni, az havi 76 476 forint kiadást jelent, ami éves szinten 917 712 forint.

Ha figyelembe vesszük a kötelező és emiatt szükségessé váló egyéb béremeléseket is, akkor a mikrovállalkozások egy jelentős része ellehetetlenülhet. Ezen vállalkozóknak menekülniük kell!

 

Vagy munkaviszonyba, vagy a KATA rendszerébe, bár ezek sem csodaszerek (a kivát is érdemes lehet fontolóra venni – a szerk. megjegyzése). Ha nem változtatnak, akkor létszámcsökkentés lesz a vége, hiszen az adórendszer még azt is elvárja a vállalkozásoktól, hogy az éves nyereség az éves bevétel két százaléka legyen.

A termelékenységen és a hatékonyságon is változtatni kellene. Természetesen senki egy percig sem vitatja, hogy a jövedelmek emelése szükséges, de a gazdaság állapota és az egységnyi idő alatt elvégzett munkamennyiség ellentétes irányba hat. A minimumjárulék ebben a formában sok mikrovállalkozást hoz nehéz vagy épp lehetetlen helyzetbe.


Kapcsolódó cikkek

2024. november 8.

Három gyermek vállalása után nem kell fizetni a munkáshitelt

Körülbelül 300 ezer fiatal jogosult a munkáshitelre, ami a szakképzésben tanulóknak szól, valamint azoknak a fiataloknak, akik érettségi után elhelyezkednek a munkaerőpiacon – mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára pénteken az M1 aktuális csatornán.

2024. november 8.

Parfümökre csapott le a NAV

Mintegy ötezer hamis parfümöt találtak egy budapesti távolkeleti boltban, az ügyben iparjogvédelmi jogok megsértése miatt indult eljárás – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

2024. november 8.

Könyvelők, adószakértők: mire figyeljünk a továbbképzési év végén?

Közeledik az év vége, ami a könyvelő- és adószakemberek számára a továbbképzési év végét is jelenti. Aki még nem tette, annak a hátralévő hetekben szükséges megszerezni az előírt kreditpontokat ahhoz, hogy az éves továbbképzési kötelezettsége teljesítettnek minősüljön. A továbbképzési szabályok az elmúlt években nem változtak jelentősen, azonban így sem ritka, hogy akár évtizedes tapasztalat után is, figyelmetlenségből vagy tévedésből, nem sikerül a továbbképzési kötelezettséget maradéktalanul teljesíteni. A következőkben áttekintjük, milyen előírásoknak kell megfelelni a szakembereknek.