Főállású vállalkozók minimális járulékkötelezettsége 2017-ben
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A minimálbér és a garantált bérminimum idei megemelése jelentősen megdobta a minimális járulékkötelezettséget. Cikkünkben összehasonlítjuk a tavalyi az idei év ezzel kapcsolatos költségeit.
Az 1997. évi LXXX. törvény szabályozza a foglalkoztatóknak és a biztosítottaknak a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos kötelezettségeit, kötelező befizetéseit. (A törvény rendkívül régi, s ezáltal össze -vissza módosítgatott.)
Évek óta tudjuk, hogy a főállású egyéni- és társas vállalkozók minimális járulékkötelezettsége azt jelenti, hogy akkor is kell járulékot fizetniük minden hónapban, ha ténylegesen nem vesznek fel jövedelmet a vállalkozásukból, illetve csak kisebb összeget, mint az előírt (mondhatni akár, fiktív) járulékalap.
Nincs azonban minimális járulékkötelezettsége annak a vállalkozónak, aki munkaviszonyban, vagy megbízási jogviszonyban biztosított, és azután fizetik utána a közterheket, mert ebben a másik jogviszonyában tekinthető főfoglalkozásúnak, vagy saját jogú nyugdíjas.
A minimumjárulék szabályát évekkel ezelőtt azért vezették be, hogy a vállalkozók ne kerülhessék ki a járulékfizetési kötelezettséget. Nem is lenne ezzel különösebb baj akkor, ha jól működne a gazdaság és hatékonyan üzemelnének a vállalkozások.
A minimálbér és a garantált bérminimum 2017. évi megemelése – melyet még egy szorzószámmal is meg kell emelni, mint járulékalapot, – nagyon rossz hatással van a néhány fős kisvállalkozások költségeire.
Hasonlítsuk össze az előző év és az idei év ezzel kapcsolatos költségeit! Az ügyvezető járulékalapjának kiindulási pontja a minimálbér, a személyesen közreműködő tulajdonosnál pedig a garantált bérminimumból kell kiindulni.
sor-
szám
|
megnevezés
|
2016-ban
csak ügyvezető
minimálbér
|
2017-ben
csak ügyvezető
minimálbér
|
2016-ban
szem.közrem.
tag
garantált bérm
|
2017-ben
szem.közrem.
tag
garant.bérmin
|
1.
|
járul.alap
kiindulása
|
111 000
|
127 500
|
129 000
|
161 000
|
2.
|
nyugd.járul.
alapja
|
111 000
|
127 500
|
129 000
|
161 000
|
3.
|
10% nyugd.
járulék
2.sor*0,1
|
11 100
|
12 750
|
12 900
|
16 100
|
4.
|
eü-i járulék
(3 db) alap
1.sor*1,5
|
166 500
|
191 250
|
193 500
|
241 500
|
5.
|
eü-i járulék
8,5% (3 db)
4.sor*0,085
|
14 153
|
16 256
|
16 448
|
20 528
|
6.
|
szoc.hozzá-
járulási adó
alapja
1.sor*1,125
|
124 875
|
143 438
|
145 125
|
181 125
|
7.
|
szoc.hozzá-
járulási adó
6.sor*0,22
bázis 27%
|
33 716
(27)
|
31 556
(22)
|
39 184
(27)
|
39 848
(22)
|
8.
|
összes köz-
teher
(3+5+7)
|
58 969
|
60 562
|
68 532
|
76 476
|
A táblázatból látható, hogy ebben a rendszerben, vagyis a minimum-járulék fizetése esetén az ügyvezetőnek havi 60 562 forint járulékot kell befizetnie saját maga után, ami éves szinten 726 744 forintot jelent. (Egy 2-4 fős kisvállalkozás miből gazdálkodja ezt ki? Főleg, ha még a dolgozóknak is kell munkabért emelni?)
Ha egy személyesen közreműködő, vagyis dolgozó tulajdonos után kell minimum-járulékot fizetni, az havi 76 476 forint kiadást jelent, ami éves szinten 917 712 forint.
Ha figyelembe vesszük a kötelező és emiatt szükségessé váló egyéb béremeléseket is, akkor a mikrovállalkozások egy jelentős része ellehetetlenülhet. Ezen vállalkozóknak menekülniük kell!
Vagy munkaviszonyba, vagy a KATA rendszerébe, bár ezek sem csodaszerek (a kivát is érdemes lehet fontolóra venni – a szerk. megjegyzése). Ha nem változtatnak, akkor létszámcsökkentés lesz a vége, hiszen az adórendszer még azt is elvárja a vállalkozásoktól, hogy az éves nyereség az éves bevétel két százaléka legyen.
A termelékenységen és a hatékonyságon is változtatni kellene. Természetesen senki egy percig sem vitatja, hogy a jövedelmek emelése szükséges, de a gazdaság állapota és az egységnyi idő alatt elvégzett munkamennyiség ellentétes irányba hat. A minimumjárulék ebben a formában sok mikrovállalkozást hoz nehéz vagy épp lehetetlen helyzetbe.