Fogynak a vállalkozások – mi lesz az iparűzési adóval?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nem jó jelnek tekintették a budapesti vállalkozások, hogy az Európai Bíróság nem meszelte el tavaly ősszel az olasz irapot. Ez jó alapot adott volna az iparűzési adó kiiktatásához, ám miután kiderült, hogy maradhat az olasz adó, látványosan javult a fizetési hajlandóság a cégek körében, pedig korábban sokan a fizetés megtagadására készültek.

Az iparűzési adó sorsa tehát – legalábbis az unió felől – valószínűleg nincs veszélyben, vagyis semmi sem készteti a kormányt annak megszüntetésére. A teher megmaradása tovább ronthat a vállalkozási kedven, pedig már tavaly is visszaesett a Budapesten működő vállalkozások száma. Ennek egyik okát az adócsökkentési program beáldozásában látja Vadász György, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke.

A hazai kis- és középvállalkozások, illetve a nagyvállalatok jövedelmezősége között változatlanul nagy a szakadék: előbbieknél még mindig több veszteség képződik, mint nyereség – állítja a szakember, aki szerint a gyenge jövedelemtermelő képesség oka, hogy Magyarországon a külföldi működőtőkét ösztönözték, míg a hazai vállalkozások csak a saját kreativitásukra, erejükre támaszkodhattak; ennek tudható be a forrásszegénység és a vagyonállomány csökkenése is. Regionális kitekintésünk azt mutatja, hogy a vállalkozások terhei máshol sem alacsonyabbak.

Az Európai Bíróság előtt lévő magyar iparűzési adó ügyében lezárult az írásbeli eljárás, így ha a felek kérik, a következő eljárási szakasz a tárgyalás lehet – mint a luxemburgi bíróság szóvivője lapunknak megerősítette. Mindez azt jelenti, hogy a főtanácsnoki indítvány legkorábban idén decemberben, de inkább a jövő év elején várható.

Az Európai Bíróság tavaly októberi ítéletében a közösségi áfairányelvekkel összeegyeztethetőnek nyilvánította az olasz regionális adót (irap), amely összehasonlítható a magyar iparűzési adóval. A luxemburgi bíróság azt állapította meg, hogy mivel az irapot a vállalatok termelésének értéke alapján róják ki, nem ütközik az uniós jogba, azaz a hatos áfairányelvbe, amelynek értelmében csak egy forgalmi alapú adót lehet kivetni államonként. Az olasz ügyben egy cremonai bank keresetet indított, mert nem igényelhette vissza az irapot, pedig érvelése szerint az hasonlatos az általános forgalmi adóhoz.

Bár az EU áfatörvénye valóban azt mondja ki, hogy a tagállamok csak egyetlen forgalomra vonatkozó adónemet vethetnek ki, viszont – hangzik most az irapról szóló ítélet – az kimutathatóan a termelés nettó értékéhez kötődik és ezért nem minősíthető forgalmi adó jellegűnek. Az irap figyelembe veszi a készletváltozást, az értékcsökkenési leírásokat, az értékvesztést, amelyek függetlenek a termékértékesítéstől vagy egy adott szolgáltatástól. Az irap tehát nem arányos a termékek vagy szolgáltatások árával és azt általában nem is lehet áthárítani a végfogyasztóra, hiszen a legtöbb esetben nem is lehet meghatározni a beszerzési árban lévő irap-hányadot.

Ez az ítélet előrevetítheti az iraphoz hasonlatos magyar iparűzési adóról szintén az EU luxemburgi bírósága előtt lévő ügyek kimenetelét, mert az olasz és a magyar adórendszer sok tekintetben hasonlóságot mutat. Szakértők szerint azonban mégsem teljesen azonos a magyar és az olasz eset, mert a magyar iparűzési adóból nem írható le a bérköltség vagy az értékcsökkenés, arról nem is beszélve, hogy maga az irap-döntés is sokakból értetlenséget váltott ki, hiszen korábban a főtanácsnok még más véleményen volt. Fölmerült az is, hogy a bíróságot mindenképpen az a megfontolás vezette, hogy kimutathassa, az irap nem vegytisztán forgalmi típusú adónem, és ezzel elejét vette a visszatérítést követelő ügyeknek, amelybe Olaszország belerokkant volna. Az irap bevezetésekor ugyanis egy sor másfajta adót megszüntettek, és ezzel kívántak költségvetési mentőkötelet dobni a régióknak. Az irapból származó évi bevétel meghaladja a 30 milliárd eurót.

Tény viszont, hogy a magyar kormány – az Európai Bizottság sugallatára – már korábban elhatározta, hogy másfajta adónemmel igyekszik kiváltani az iparűzési adót, hogy az önkormányzatokon segítsen. Ez azonban legkorábban jövőre várható.
A luxemburgi ítélet meglepte az adópolitikáért felelős bizottsági tagot, Kovács Lászlót és adminisztrációját is.

Forrás: Napi Gazdaság



Kapcsolódó cikkek

2022. július 1.

800 éves az Aranybulla – Püspökök, várispánok (7. rész)

II. András király nem egységes szabályozásként adta ki az Aranybullát, az gyakran csak kiegészítette egyéb intézkedéseit, döntéseit. Ez azt is jelenti, hogy nem kis jelentősége van annak is, hogy mit nem tartalmazott a kiváltságlevél. Ez nem kis mértékben jelenti a végrehajtott adóreformot is. Az adóintézkedések egy része csak utalásszerűen tartalmaz hátrányos intézkedéseket az egyház és a várispánok kárára.

2022. június 30.

Nem titkolózhatnak sokáig a multik az adóparadicsomokról

Az EU végül kihirdette azon irányelvet, amely alapján a 750 millió eurónál nagyobb éves árbevétellel rendelkező multinacionális cégcsoportok számára adatszolgáltatást írnak elő – derül ki a Niveus közleményéből.