Főleg a nagyobb cégek cafeteriáznak – infografika


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A hazai vállalkozások több mint fele, a nagyobbaknak pedig bő kilenctizede kínál egy vagy több cafeteria-eszközt az alkalmazottainak. Az érintettek zöménél szinten maradt, vagy akár még bővült is az erre szolgáló keret az elmúlt egy évben. Az InfoTandem infografikája.


Utazás és étkezés – a magyarországi vállalkozások leginkább ezt a két területet preferálják, amikor béren kívüli juttatást ajánlanak a dolgozóiknak. A helyi bérlet megvásárlásához vagy más utazási lehetőséghez a cégek kétötöde nyújt így támogatást, míg Erzsébet-utalványt egyharmaduk ajánl az alkalmazottaknak. A családbarát eszközök közül a népszerűbbek között említhető az iskolakezdés anyagi segítése, illetve a főként üdüléseknél, illetve egyéb kikapcsolódást szolgáló tevékenységeknél igénybe vehető Széchenyi Pihenőkártya, 16-17 százalékos aránnyal. Önkéntes nyugdíj- és egészségpénztári hozzájárulással már kevesebb cég próbálja megtartani a dolgozóit, a lakáscélú támogatások pedig csupán 8 százalékuknál kapnak helyet a cafeteriában. A fenti arányok az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) 2016. áprilisi konjunktúra-felméréséből rajzolódnak ki, méghozzá azon 1771 hazai cég válaszaiból, amelyek minimum egy főt foglalkoztatnak. E kör szereplőinek több mint fele, 55 százaléka kínál az idén legalább egy cafeteria-eszközt a dolgozóinak. Az átlagnál magasabb arányban nyújtanak ilyen juttatást a közepes és nagyobb vállalatok, a feldolgozóipari szereplők (az e szektorba tartozók négyötöde számolt be róla), a külföldi tulajdonban lévők és a jó üzleti helyzetűek. A foglalkoztatottak számát tekintve különösen látványosak az eltérések: míg a 10 fő alatti cégeknek csupán a 45 százaléka él ezzel az eszközzel, addig a félszáz főnél nagyobbaknál a 90 százalékot is meghaladja ez a ráta.

Stabil eszközről van szó, hiszen a cafeteria-keret a cégek 83 százalékánál nem változott az elmúlt egy évben, egytizedüknél pedig még nőtt is valamelyest. Egyébiránt a hazai vállalkozások összességében közepesnek ítélik a béren kívüli juttatások szerepét abban, hogy vonzó munkahelynek tűnjenek a jelenlegi és a potenciális alkalmazottak szemében.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Fontos transzferár-kötelezettségek és határidők | A pénz beszél

Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.