Jön a Komplex Jogviszony-Nyilvántartás
Egyszerűsítheti a jogviszonyok mindennapi ügyintézését az adóhatóság vezetésével működő konzorcium uniós támogatással létrejövő fejlesztése, a Komplex Jogviszony-Nyilvántartás (KJNY) – közölte a NAV.
Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az alanyi adómentesség határáig nem számít üzletszerűnek az ingóságok eladása – így döntött a bíróság a pénzcentrum.hu beszámolója szerint.
A Kúria után kedden a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság is kimondta: az alanyi adómentes határig – 2007-ben 4 millió, 2008-2012-ig 5 millió forint éves árbevételig – nem számított üzletszerűnek az ingóságok eladása, így az abból származó jövedelem után az ingó értékesítésre vonatkozó, kedvezőbb szabályok szerint kell meghatározni az adót – írja a pénzcentrum.hu.
A fővárosi bíróság megállapította azt is, hogy abban az évben, amikor a perben érintett magánszemély év közben lépte át az alanyi adómentesség határát, csak az afölötti bevétel után lehet az üzletszerű ingó értékesítésre vonatkozó magasabb adóterhet megállapítani, az alanyi adómentes határig az ingó értékesítésre vonatkozó, kedvezőbb szabályokat kell figyelembe venni. A bíróság új eljárás lefolytatására kötelezte az adóhatóságot.
Az ítélet nyomán tetemes összegű adót, bírságot, egészségügyi hozzájárulást kérhetnek vissza felügyeleti intézkedés keretében az adóhatóságtól azok a magánszemélyek, akiket az elmúlt években óriási közteherrel sújtott az adóhatóság, miután üzletszerűvé minősítette – elsősorban aukciós portálokon keresztül végzett – ingó értékesítésüket.
További részleteket itt talál.
Egyszerűsítheti a jogviszonyok mindennapi ügyintézését az adóhatóság vezetésével működő konzorcium uniós támogatással létrejövő fejlesztése, a Komplex Jogviszony-Nyilvántartás (KJNY) – közölte a NAV.
Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.) lehetővé teszi az adózó számára, hogy ő maga kérje az ellenőrzés megismétlését, ha álláspontja szerint az általa feltárt új tények, körülmények a korábbi ellenőrzés eredményét megváltoztatnák.
Cikkünk második részében példák segítségével tekintjük át a Katv. 20. § (3) bekezdés c) pontjában, illetve 20. § (4) bekezdés c) pontjában szereplő adóalap-korrekciós tétel alkalmazását.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!