Jön a Komplex Jogviszony-Nyilvántartás
Egyszerűsítheti a jogviszonyok mindennapi ügyintézését az adóhatóság vezetésével működő konzorcium uniós támogatással létrejövő fejlesztése, a Komplex Jogviszony-Nyilvántartás (KJNY) – közölte a NAV.
Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A távközlési adó maximuma felett nem terhel senkit adófizetési kötelezettség – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. Amennyiben a cégek az új adó egészét egy az egyben a fogyasztókra hárítják, az az áfaalapot növelné – ez már a költségvetési bizottság ülésén derült ki. Közben a távközlési cégek és a minisztérium nyilvános, és eredménytelen csörtét vívott.
A távközlési adó 700 és 2500 forintos maximuma felett (első a magánszemélyek, második a céges telefonszámokra vonatkozik – a szerk.) további távközlési adófizetési kötelezettség nem terheli a szolgáltatókat – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.
Nyilvános csörte
A távközlési cégek megdöbbentek az újabb különadó miatt, és közös közleményben kérik a kormánytól, hogy vonja vissza törvényjavaslatát. A Magyar Telekom, a Telenor és a Vodafone megdöbbenésének adott hangot a kommünikében, mert mint írják, az elmúlt hónapokban a kormányzat többször is ígéretet tett az ágazati különadók kivezetésére, ennek ellenére most, rövid határidővel gyakorlatilag megduplázza a távközlési szektor adóterheit. A jogszabály-tervezet az új adó megfizetésére a szolgáltatókat kötelezi, noha az iparági egyeztetéseken az előfizetőket érintő fogyasztási adó tervezetét ismertette a kormányzat, csakúgy, mint a Széll Kálmán Terv 2.0-ban – írja közös a közleményben a három távközlési cég.
A három távközlési társaság az elmúlt hetekben mindent megtett az egyeztetések sikere érdekében, így elfogadhatatlannak tartják a kormány eljárását. Az újabb különadó vesztese Magyarország, a magyar távközlési ügyfelek és a magyar vállalkozások, mivel az adó visszaveti egy húzóágazat, a távközlési szolgáltatások fejlődését Magyarországon – olvasható a dokumentumban. Emlékeztetnek: jelenleg Magyarországon a távközlési szolgáltatást az európai átlagnál jóval magasabb terhek sújtják: az uniós átlagnál magasabb frekvencia- és koncessziós díj, 27 százalékos az áfa, és különadót is fizet a szektor.
A Nemzetgazdasági Minisztériumot nem hatotta meg a közlemény. Válaszként azt írták: a kormány eredeti ígéretének megfelelően 2013. január 1-jével megszűnik az ágazati különadó, így a távközlési szolgáltatóknak nem kell évente 51 milliárd forintnyi adót fizetni ezen a jogcímen. A július 1-jével bevezetendő távközlési adóból éves szinten 44-45 milliárd forint bevétel származik, azaz a távközlési ágazat adópozíciója 2013-tól némiképp javul, igaz 2012-ben – egy fél éven át – a kétféle fizetési kötelezettség egyidejűleg lesz jelen az adórendszerben – ismeri el a tárca.
„A döntés során azt is mérlegelnünk kellett, hogy a távközlési cégek teherviselési képessége lényegesen jobb, mint az előfizetőké, akiknek jelenleg európai uniós összehasonlításban kiugróan magas telefonszolgáltatási díjakat kell megfizetniük” – írja az NGM, és megerősíti: a kormány álláspontja változatlan, a távközlési adót a szolgáltatóknak kell megfizetniük.
Áfaalap vagy nem?
Az Országgyűlés költségvetési bizottsága hétfőn általános vitára alkalmasnak tartotta a javaslatot. Balog Ádám, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adóügyekért felelős helyettes államtitkára az ülésen elmondta, hogy a különböző kedvezmények miatt az adóból évi 44,4 milliárd forint bevétel várható a korábban tervezett 52 milliárd forinttal szemben.
A helyettes államtitkár Vágó Gábor (LMP) kérdéseire közölte: a távközlési adó közvetett adó lesz, alanya és fizetője is a szolgáltató. Az LMP-s képviselő azt firtató kérdésére, hogy az adó bruttó vagy nettó 2 forintként jelenik-e meg a számlákon, úgy vélekedett: a szolgáltatók kevéssé tudják majd az adót áthárítani az áraikban, ezért az előfizetőkre nem fog emiatt több adó jutni; áthárítás esetén az adó áfaalap lenne. Az adó bevezetése Balog Ádám szerint nincs összefüggésben az állami mobilszolgáltató létrehozásával.
(Forrás: MTI)
Egyszerűsítheti a jogviszonyok mindennapi ügyintézését az adóhatóság vezetésével működő konzorcium uniós támogatással létrejövő fejlesztése, a Komplex Jogviszony-Nyilvántartás (KJNY) – közölte a NAV.
Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.) lehetővé teszi az adózó számára, hogy ő maga kérje az ellenőrzés megismétlését, ha álláspontja szerint az általa feltárt új tények, körülmények a korábbi ellenőrzés eredményét megváltoztatnák.
Cikkünk második részében példák segítségével tekintjük át a Katv. 20. § (3) bekezdés c) pontjában, illetve 20. § (4) bekezdés c) pontjában szereplő adóalap-korrekciós tétel alkalmazását.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!