Fordított áfa: májustól fordul


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Május elsejétől világosabb lesz, kinek kell fordítottan áfáznia, s az alvállalkozó kifizetésekhez szükséges nullás igazolások kiadásának szabályozása is ésszerűbb lesz. Feltéve, ha a Parlament elfogadja a szakminisztérium javaslatát.

A Pénzügyminisztérium (PM) adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűléshez, mely egyes adótörvények rendelkezéseit hivatott kiigazítani – adta hírül a KPMG hírlevele.

A javaslat gyógyírul szolgálna azokra az anomáliákra, amelyekről már korábban hírt adtunk: a fordított áfával, illetve a nullás igazolásokkal kapcsolatos adminisztrációs nehézségekre is.

Fellélegezhetnek a takarítók?
Ha a Parlament elfogadja a PM javaslatát, a fordított adózás kizárólag az ingatlan létrehozatalára, bővítésére és átalakítására irányuló építési-szerelési szolgáltatásokra vonatkozik majd, ezekre is csak akkor, ha a tevékenység építési hatósági engedélyköteles, és erről a szolgáltatás igénybe vevője előzetesen írásban nyilatkozik a szolgáltatás nyújtójának.

Így végre nem kellene például minden takarítónak és kertésznek fordítottan adóznia. Mint emlékezetes, a magyar jogszabály bevont olyan szereplőket a fordított áfa körébe, amelyek az uniós irányelv szerint nem szerepelhetnének ebben a körben. A Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE)
korábban ezért az Alkotmánybírósághoz fordulást fontolgatta, ám a PM-mel történő egyeztetésük után erről letettek.

A javaslat visszamenőleges hatállyal törölné a nullás igazolásokra vonatkozó rendelkezéseket, s csak szeptember elsején léptetné azokat hatályba (a felkészülési idő meghosszabbítása céljából). Adminisztrációs könnyítést jelentene, hogy egy igazolás több kifizetőnél is fölhasználható lenne, de maradna a tizenöt napos érvényességi idő.

A cikk teljes terjedelemben a Figyelőnet honlapján olvasható.

Forrás: Figyelőnet


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 19.

Kapcsolt vállalkozási viszony megítélése

„X” és „Y” társaság az ügyvezetés egyezőségére tekintettel kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adózók. Az „Y” társaság a 100 százalékos tulajdonosa „Z” társaságnak, e két társaság tehát a többségi befolyás alapján minősül kapcsolt vállalkozásnak, az ügyvezetés egyezősége e tekintetben nem áll fenn. Az „X” és a „Z” társaság tulajdonosi háttere teljes mértékben különbözik egymástól, egyik adózó sem gyakorol többségi befolyást a másikban. Kérdésünk arra irányul, hogy „X” és „Z” társaságok között ebben az esetben fennáll-e a kapcsolt vállalkozási viszony.

2024. szeptember 19.

Adóelőnyök a megújult K+F rendszerben

A K+F tevékenységekhez kapcsolódóan már eddig is több adónemben – társasági adó, helyi iparűzési adó, innovációs járulék, szociális hozzájárulási adó, Kiva – lehetőség volt az adóalap csökkentésére vagy adókedvezmény igénybevételére. Az adózási kedvezmények mellett a kutatás-fejlesztési tevékenységek kapcsán a vállalkozások más, közvetlen állami támogatásokra is jogosulttá válhatnak. Ahhoz, hogy ezekkel a kedvezményekkel élni tudjon egy vállalkozás, fontos meggyőződni arról, hogy az adott tevékenység a hazai és nemzetközi szabályozás alapján valóban kutatás-fejlesztésnek minősül-e.

2024. szeptember 18.

Kétszázmilliós adócsalás miatt emeltek vádat több ember ellen

Bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt emelt vádat a Nógrád Vármegyei Főügyészség két gyógyászati segédeszközöket gyártó cég vezetői, ortopéd szakorvosok és társaik ügyében, akik az ortopéd cipők után járó társadalombiztosítási támogatást jogosulatlanul visszaigényelve csaknem 200 millió forint kárt okoztak a költségvetésnek.