Fordított-e az áfa munkaerő-kölcsönzés esetén?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Áfázzunk vagy ne áfázzunk? – tehetik fel maguknak a kérdést a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cégek és az iskolaszövetkezetek 2015. január 1-jétől. A törvénymódosítás ugyanis nem egyértelmű, emiatt számos eltérő értelmezésre akadhatunk szakvélemények olvasásakor. Nézzük, mi okozza a problémát.


Az ÁFA törvény jelenlegi 142.§-a alapján az alábbi ügyletek esetén az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti:

a) az építési-szerelési munkával létrehozott, az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzendő ingatlan átadása;

b) a szolgáltatás nyújtásának minősülő olyan építési-szerelési és egyéb szerelési munka esetében, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására – ideértve az ingatlan bontással történő megszüntetését is – irányul, feltéve, hogy az ingatlan létrehozatala, bővítése, átalakítása, egyéb megváltoztatása építési hatósági engedély-köteles vagy építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz kötött, amelyről a szolgáltatás igénybevevője előzetesen és írásban köteles nyilatkozni a szolgáltatás nyújtójának;

c) az a) és b) pontban említett termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz munkaerő kölcsönzése, kirendelése, illetőleg személyzet rendelkezésre bocsátása esetében.

A 2015. január 1-jétől hatályos szövegezés szerint a fenti c) pont az alábbira módosul:

„c) a termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz – ideértve azt is, ha az nem kötött építési hatósági engedélyhez vagy építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz – munkaerő kölcsönzése, kirendelése, személyzet rendelkezésre bocsátása, illetve iskolaszövetkezet szolgáltatásának igénybevétele esetében;”

Láthatjuk, hogy az új c) pont már nem utal vissza az a) és b) pontokra, ami azt sugallja, hogy a c) pont az a) és b) ponttól függetlenül él, tehát fordított adózás vonatkozik minden fajta munkatevékenység céljára rendelkezésre bocsátott munkaerőre, nem csak építési-szerelési munkára.

Ugyanakkor az új c) pontba ékelt félmondat félreértésre adhat okot. A gondolatjelek közé ékelt kiegészítés ugyanis kiemeli, hogy a rendelkezés engedélyhez vagy külön eljáráshoz nem kötött építési tevékenységre is vonatkozik. Miért kellene ez a kiegészítés, ha a c) pont kivétel nélkül minden típusú munkaerő-kölcsönzésre vonatkozik?

Felmerül tehát a kérdés, hogy mit tehetnek az adóalanyok, hogy a lehetőségekhez mérten kockázat nélkül vészeljék át azt az időszakot, amíg megérkezik a tisztázó hivatalos álláspont. Mert akár megváltozatják az eljárást akár nem, 50% az esély rá, hogy rosszul döntenek és „ha van sapka, ha nincs” bírságot kaphatnak.

A bizonytalan időszak áthidalására a legbiztosabb módszer, ha az érintett szolgáltatók a fenti tevékenységeket továbbra is egyenesen, tehát áfával növelten számlázzák, a számlabefogadók pedig nem helyezik azt levonásba. Ez némi kellemetlenséggel jár, hiszen a felszámított áfát meg kell finanszíroznia a befogadónak, amíg egyértelmű, hivatalos álláspont születik az új jogszabály értelmezéséről. De így egyik értelmezés esetén sem keletkezik adóhiány a kifizetőnél, vagy jogosulatlan áfa levonás a befogadónál.

Amennyiben később igazolást nyer, hogy egyenesen kellett számlázni, úgy a befogadó fél azonnal levonásba helyezheti a felszámított áfát, hiszen ezzel a jogával elévülési időn belül bármikor és indoklás nélkül élhet. Amennyiben viszont mégis fordított áfával kellene számlázni, úgy a kiállító módosítja a számláját és kiállítja a fordított adózás szabályai szerint, valamint önellenőrzés nélkül bevallja az aktuális időszakban. Önellenőriznie csak a befogadó félnek kell, aki az adót fizetendő – és ha a levonás feltételeinek megfelel – levonható adónak is beállítja az eredeti teljesítési időpontnak megfelelő adófizetési időszakban.

A cikk szerzője Szőke Angéla, a BDO Magyarország adómenedzsere és Kertész Gábor tax partner. A BDO Magyarország az Adó Online szakmai partnere. 


Kapcsolódó cikkek

2024. február 21.

Négymilliárdos cigarettafogás a NAV-nál, adózatlan és hamis termékek

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyomozói négymilliárd forint értékben foglaltak le ukrán gyártmányú cigarettát. A szerda közlemény szerint az elmúlt évek legnagyobb illegális cigarettadepóját fedezték fel. Pécs közelében közúti ellenőrzés során bukott le egy magyar férfi, akinél több mint nyolcszáz doboz ukrán cigarettát és hét zacskó vágott dohányt találtak. Továbbá otthonában árult hamis termékek miatt emelt vádat az ügyészség egy böhönyei férfi ellen – tájékoztatta a Somogy Vármegyei Főügyészség szerdán.