Transzferár: bővül a kapcsolt vállalkozások köre


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kihirdetett adótörvény-módosítások értelmében jelentős mértékben nőhet a kapcsolt vállalkozásnak minősülő adózók száma. Fontos odafigyelni – többek között – az ezzel járó transzferár bejelentési kötelezettségekre is.


Akik figyelemmel kísérték a 2015. évi adóváltozásokat, bizonyára nem új hír számukra, hogy a 2014. november 26-án kihirdetett törvénymódosítás 2015-től kiterjeszti a társasági adótörvény szerinti kapcsolt vállalkozás fogalmát.

A módosítás értelmében azok a társaságok is kapcsolt vállalkozásoknak fognak minősülni, amelyek esetében tulajdonosi összefonódás nincs, vagy annak mértéke nem éri el az 50 százalékos küszöböt, azonban az ügyvezetés egyezőségére tekintettel  az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás megvalósul.

A kapcsolt vállalkozások fogalmának kiegészítése egy új megközelítése a befolyás kérdésének, hiszen a tulajdonosi szempontok mellé most a menedzseri szempontok is bejönnek. Ez a kiterjesztett eset valószínűleg sok adózóra fog vonatkozni, azaz egy jelentős körrel fog bővülni a kapcsolt vállalkozások köre.

Az ügyvezetés egyezősége valóban döntő befolyással bírhat a vezetett társaságok üzleti és pénzügyi politikájára, tehát teljesen új vállalkozói kör kerülhet be a transzferár nyilvántartási kötelezettek körébe.

Adózási szempontból kiemelt jelentősége van annak, hogy két cég kapcsolt vállalkozásnak minősül-e. A legfontosabb következmény, hogy a kapcsolt vállalkozásokra vonatkoznak a transzferár szabályok, vagyis az egymás között megvalósult ügyletek árát vizsgálni kell.

Amennyiben azok eltérnek a piaci ártól, úgy a társasági adó alapját módosítani kell. Ezen felül az éves szinten 50 millió forintot meghaladó ügylettípusok esetében transzferár nyilvántartást kell készíteniük, amennyiben nem felelnek meg a társasági adótörvényben foglalt kritériumoknak.

A kapcsolt vállalkozási viszony a társasági adó meghatározásán túl más adónemeket is érint. Az adózó által fizetendő helyi iparűzési adóra, innovációs járulékra is kihathat a kapcsoltsági viszony. De a kapcsolt vállalkozási viszony megléte a feltétele a csoportos általános forgalmi adóalanyiság létrejöttének is.

Arról nem is beszélve, hogy 2015. január 1-jétől az új szabályozás alá eső adózóknak is teljesíteniük kell az adózás rendjéről szóló törvény szerinti bejelentési kötelezettséget. Az új transzferár-szabályozás gyakorlati értelmezése azonban nem egészen egyértelmű, számos kérdés merül fel, amelyek tekintetében hivatalos állásfoglalás-kérést is benyújtottunk a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz.

Az új transzferár szabályozás gyakorlati nehézségei abból fakadnak, hogy a magyar szabályozást érintő új szabály nem határozza meg egyértelműen, hogy az ügyvezetés egyezősége alatt mit is kell érteni.

Az áfa-kötelezettség keletkezésének időpontja és a teljesítés helye

Áfa kiskönyvtárunk negyedik része két kucsfontosságú területet dolgoz fel: az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjára vonatkozó szabályokat, illetve a teljesítési hely szabályrendszerét. A kiadvány a jogszabályi rendelkezések részletes, magyarázatokkal tűzdelt ismertetésén túl számos példával segíti a jogalkalmazókat.

További információ és megrendelés >>

A kérdéses szempontok között olyanok szerepelnek egyebek mellett, hogy hogyan kell értelmezni az új szabályt több ügyvezetővel rendelkező cégek esetében:

  • ha az ügyvezetést testület gyakorolja,
  • korlátolt felelősségű társaság és részvénytársaság kapcsolatában,
  • hogy a cégvezető ügyvezetőnek minősül-e vagy sem,
  • illetve hogy az ügyvezetés azonossága összekapcsolható-e az aláírási joggal.

Nemzetközi téren elmondható, hogy a konkrét szabályozáshoz kapcsolódóan sem az Európai Uniós, sem globális szinten nem lehet egységes szabályozási tendenciáról vagy tervekről beszélni a kapcsolt vállalkozási viszony közös ügyvezetésre vonatkozó szabályait illetően.

A bejegyzés szerzője Hegedűs Sándor, az RSM DTM Hungary adóüzletág vezetője. Az RSM DTM Blog az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 1.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (2. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel foglalkozunk, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazásáról szólnak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. február 29.

Adóamnesztia a részesedés korábbi megszerzése bejelentésének pótlására

A 2024-es adótörvény módosításai egy egyszeri amnesztiát biztosítanak társaságok számára, lehetővé téve a korábban be nem jelentett részesedések utólagos bejelentését és az ezzel járó társasági adófizetési kötelezettség alóli mentesülést 2024. május 31-ig. A rendelkezés részleteit dr. Szarvák Jenő, a HÍD Consulting adó üzletágának vezetője foglalja össze.

2024. február 28.

A magyar adórendszer modernizációja: az eÁFA-bevallás

Az eÁFA-rendszer 2024-es magyarországi bevezetése új korszakot nyitott az adóbevallások terén. Ez az innovatív, digitális megoldás jelentős változást hozott az ÁFA-bevallás folyamatában, amely megkönnyítheti a vállalkozások és könyvelők munkáját. S bár az új lehetőségek használata még önkéntes, várható, hogy hamarosan felváltja a hagyományos ÁNYK nyomtatványokat. Ennek ismeretében pedig minden vállalkozásnál érdemes elkezdeni a felkészülést az eÁFA-„konform” ügyviteli folyamatok és nyilvántartások kialakítására.