Nem emelné az adókat az új francia kormány
Franciaországnak „vasárnap előtt” meglehet az új kormánya – jelentette be Michel Barnier miniszterelnök csütörtök este, miután bemutatta Emmanuel Macron államfőnek a 38 kormánytag nevét tartalmazó listát.
Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Cikksorozatunkban a globális minimumadó bevezetésének körülményeiről, annak működési mechanizmusáról és a Magyarországon várható hatásokról szeretnénk tájékoztatást adni. Az első részben történelmi kitekintéssel és a digitális gazdaság megadóztatásához kapcsolódó nemzetközi elvárásokkal foglalkozunk.
Az uniós tagállamok vezetői 2022. december 15-én végül hosszas huzavona után megállapodásra jutottak arról, hogy 2023 végéig az OECD javaslatának megfelelően bevezetik a 15 százalékos globális minimumadót. Magyarország sokáig kitartott eredeti álláspontja mellett (azaz, hogy a globális adóreform első pillérének bevezetése után fogadja majd csak el a második pillért jelentő globális minimumadót), de végül feladni kényszerült a pozícióját, egyúttal ígéretet kapott arra, hogy az iparűzési adó is figyelembe vehető lesz majd a beszámítható adók körében.
Történelmi háttér
Az országok közötti adóverseny az utóbbi években rendkívüli méreteket öltött; ilyenek a külföldi befektetők megnyeréséért létrehozott adózási kedvezmények, vagy az „offshore” adóparadicsomok ellehetetlenítésére tett kísérletek. Az adóversenybe Magyarország is beszállt és az Európai Unióban a legalacsonyabb mértékűre, 9 százalékra csökkentette a társaságok adókulcsát 2017-től (egyébként ezzel egész Európában Magyarországon a legalacsonyabb a társasági adókulcs). Csak hogy érzékeltetni lehessen a különbséget az egyes országok között, a társasági adókulcs a világban 0 és a közel 40 százalékos mérték között mozog, de a fejlett országokban ez jellemzően magasabb (pl. Németországban és Japánban 30 százalék, az USA-ban 21 százalék, Franciaországban 26,5 százalék).
Éppen a fentiekből kifolyólag a multinacionális cégcsoportok dollármilliárdokat spórolnak azzal, hogy az alacsonyabb adókulcsú országokba „csoportosítják át” a nyereségüket, amely természetesen számos érdekellentétet szül.
Az OECD Németország és Franciaország kezdeményezésére 2019-ben kezdte meg egy globális minimumadó-szabályozás (GloBE) keretrendszerének kidolgozását a digitális gazdaság adóztatásáról szóló javaslatának második pilléreként (Pillar II.).
Hirdetés
Tájékozódjon hiteles és megbízható forrásból az adóváltozásokról! Ismerje meg a megújult ADÓklub csomagokat, amellyel 1 éven keresztül minden aktuális és releváns adóinformáció rendelkezésére áll. |
2020 végén az OECD-nél új lendületet kapott a GloBE szabályozás megvalósítása, amelynek egyik legfontosabb mérföldköveként 2021 nyarán 130 ország fejezte ki csatlakozási szándékát.
Magyarország végül az eredeti megállapodáshoz képest csak később, 2021 októberében csatlakozott ehhez a kezdeményezéshez. A modell szabályait 2021. december 20-án publikálta az OECD és 2021 végén megjelent az Európai Bizottság kapcsolódó irányelv javaslata is ezzel összefüggésben.
Mik is azok a GloBE szabályok?
A digitális gazdaság adóztatásáról szóló javaslat két pillért tartalmaz:
A GloBE-szabályok következtében a multinacionális vállalatoknak kiegészítő adókötelezettsége keletkezne a végső anyavállalat országában, ha a leányvállalat effektív adókulcsa egy adott országban nem éri el a 15%-ot. A szabályozás a 750 millió euró feletti konszolidált árbevételű vállalatcsoportokra vonatkozna.
Az eredeti tervek szerint ezek a szabályok az OECD országokban lévő leányvállalatok esetében 2023. január 1-jén, harmadik országok esetében pedig 2024-től léptek volna hatályba.
A cikksorozatunk következő részében a globális minimumadó szabályairól és az EU-s fejleményekről szeretnénk beszámolni, kiegészítve az egyéb országokban várható hatásokról.
A cikk szerzője Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group partnere. A Niveus Consulting Group az Adó Online szakmai partnere.
Franciaországnak „vasárnap előtt” meglehet az új kormánya – jelentette be Michel Barnier miniszterelnök csütörtök este, miután bemutatta Emmanuel Macron államfőnek a 38 kormánytag nevét tartalmazó listát.
Közel húszezer hamis játékot foglalt le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egy budapesti játékbolt titkos raktárában.
Az áfát 1992-ben vezették be, az elsősorban az ipar és a kereskedelem adóztatására fókuszál. Algériában az áfa a szolgáltatásnyújtás helyett az “egyéb műveletekre” vonatkozik, ide tartoznak például az átruházott jogok, a bérbe adott eszközök vagy az elvégzett tanulmányok. Jöjjenek az érdekes részletek!Az áfát 1992-ben vezették be, az elsősorban az ipar és a kereskedelem adóztatására fókuszál. Algériában az áfa a szolgáltatásnyújtás helyett az “egyéb műveletekre” vonatkozik, ide tartoznak például az átruházott jogok, a bérbe adott eszközök vagy az elvégzett tanulmányok. Jöjjenek az érdekes részletek!
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!