Giró-Szász: Horváth rombolja az adómorált


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Rossz az adózási morál, amit az „ilyen hírkeltés” tovább ront – mondta a kormányszóvivő. Horváth András a Parlamentben megismételte vádjait, a Fidesz és a miniszterelnökség tagadja, hogy ismerte volna korábban az ügyet.


Horváth: a Fidesz két éve tudja

Több fideszes országgyűlési képviselő és Varga Mihály is már azelőtt tudott az adócsalások rendszeréről, hogy erről tájékoztattam volna a politikusokat, sőt úgy tudom, a Fidesz frakciója 2011 tavaszán egy ülésén foglalkozott is a témával – mondta Horváth András az Országgyűlés Számvevőszéki és költségvetési bizottsága ellenőrző albizottsága ellenzéki tagjainak.

A volt adóellenőr megerősítette: megkereste Rogán Antalt, a Fidesz frakcióvezetőjét, valamint Révész Máriusz fideszes képviselőn keresztül megpróbálta eljuttatni észrevételeit Lázár Jánosnak, a Miniszterelnökség vezetőjének és Cséfalvay Zoltánnak, a nemzetgazdasági minisztérium államtitkárának. Hangsúlyozta: nem ő az egyetlen volt adóellenőr, aki megpróbálta erre felhívni főnökei, vagy a kormánypárti politikusok figyelmét.

A rendszerszintű korrupció feltárásában nem elég az Állami Számvevőszék (ÁSZ), vagy a ügyészség vizsgálata, hanem mindenkinek, így a politikának is össze kell fognia, ráadásul a nyomozóhatóságoknak nincs gyakorlata a hasonló bűncselekmények felderítésére – mondta. Mindez nemzetgazdasági kérdés, hiszen az okozott évi több ezer milliárd forintos kár az ország alapvető makrogazdasági mutatóit is befolyásolja – közölte Horváth András.

A volt adóellenőr megismételte: 2007-től alakult ki a nagy értékű adócsalások „védelmi rendszere”, amikor az adóhatóságot regionális szintre szervezték, és olyan emberek kerültek magas vezetői posztokba, akik „a másik oldalról érkeztek” és akik az alájuk beosztott vezetőket „gyenge, szakmaiatlan” emberekre cserélték le. Szerinte ezen emberek mögött olyan oligarchák állnak, akik érvényesíteni tudják az akaratukat bármely kormányon, ezért is működhet a rendszer a 2007 óta dolgozó mindhárom kormány alatt. Hozzátette: a legnagyobb kiskereskedelmi láncok és a nagy exportőrök a leginkább érintettek ebben a rendszerben. Ők azok ugyanis, akik a legtöbb áfát visszaigénylik, a NAV pedig vizsgálat nélkül utalja vissza a pénzt. Horváth András beszélt arról is, hogy a csalás nyomán keletkezett vagyonok leginkább Hollandiában és Svájcban kötnek ki, de szavai szerint Szlovákia és Románia is érintett, mert ebben a két országba megy „a fiktív árukivitel nagy része”.

Az eredetileg bizottsági ülésnek tervezett tanácskozásra a kormánypárti tagok nem mentek el, így ülést formálisan nem lehetett tartani. Z. Kárpát Dániel a testület elnöke azonban kezdeményezte, hogy „konzultációs jelleggel” mégis hallgassák meg Horváth Andrást. A Fidesz és a miniszterelnökség tagad

A Fidesz-frakció nem foglalkozott az adócsalások ügyével – közölte a kormánypárt parlamenti képviselőcsoportjának sajtóosztálya.

A távirati iroda megkereste az ügyben a Miniszterelnökség vezetőjét. Lázár János közölte: hivatalosan irat, levél vagy bejelentés formájában nem értesítette az adócsalások ügyéről Horváth András. Az államtitkár közlése szerint Révész Máriusz fideszes képviselő a NAV működését érintő névtelen, konkrétumokat nélkülöző figyelemfelhívással és javaslatokkal kereste meg. Révész Máriusz képviselőtársamnak jeleztem, hogy szívesen állok személyesen vagy levélben névtelen és „arctalan barátja rendelkezésére.” – mondta Lázár János.

Munkám során rendszeresen kapok észrevételeket, javaslatokat, bejelentéseket az állam működésével kapcsolatban, azonban sem most, sem a jövőben nem tudok olyan észrevételekkel és javaslatokkal foglalkozni, amelyekhez nem társul név és arc – fogalmazott Lázár János.

Giró-Szász: a vádaskodás rombolja az adómorált

Az „egykori sértett dolgozók nyilvános vádaskodásai” lerombolják az adómorál javítása érdekében megtett kormányzati intézkedéseket – mondta Giró-Szász András kormányszóvivő az ügyben.

Emlékeztetett: a NAV 2010-ben a Vám- és Pénzügyőrség és az APEH egyesülésével jött létre, nyomozati hatáskörrel. A hivatal hatáskörei így jelentősen szélesedtek, épp az adóelkerülés felderítése érdekében. A kiemelt ügyek igazgatóságának megszüntetése szakmailag indokolt volt, hiszen az átszervezés óta már házon belül van a nyomozó részleg – mondta a kormányszóvivő.

Magyarországon rossz az adózási morál, az „ilyen hírkeltés tovább rontja az adómorált”, ez pedig ellentétes az ország érdekeivel – jelentette ki a kormányszóvivő.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 19.

Kapcsolt vállalkozási viszony megítélése

„X” és „Y” társaság az ügyvezetés egyezőségére tekintettel kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adózók. Az „Y” társaság a 100 százalékos tulajdonosa „Z” társaságnak, e két társaság tehát a többségi befolyás alapján minősül kapcsolt vállalkozásnak, az ügyvezetés egyezősége e tekintetben nem áll fenn. Az „X” és a „Z” társaság tulajdonosi háttere teljes mértékben különbözik egymástól, egyik adózó sem gyakorol többségi befolyást a másikban. Kérdésünk arra irányul, hogy „X” és „Z” társaságok között ebben az esetben fennáll-e a kapcsolt vállalkozási viszony.

2024. szeptember 19.

Adóelőnyök a megújult K+F rendszerben

A K+F tevékenységekhez kapcsolódóan már eddig is több adónemben – társasági adó, helyi iparűzési adó, innovációs járulék, szociális hozzájárulási adó, Kiva – lehetőség volt az adóalap csökkentésére vagy adókedvezmény igénybevételére. Az adózási kedvezmények mellett a kutatás-fejlesztési tevékenységek kapcsán a vállalkozások más, közvetlen állami támogatásokra is jogosulttá válhatnak. Ahhoz, hogy ezekkel a kedvezményekkel élni tudjon egy vállalkozás, fontos meggyőződni arról, hogy az adott tevékenység a hazai és nemzetközi szabályozás alapján valóban kutatás-fejlesztésnek minősül-e.

2024. szeptember 18.

Kétszázmilliós adócsalás miatt emeltek vádat több ember ellen

Bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt emelt vádat a Nógrád Vármegyei Főügyészség két gyógyászati segédeszközöket gyártó cég vezetői, ortopéd szakorvosok és társaik ügyében, akik az ortopéd cipők után járó társadalombiztosítási támogatást jogosulatlanul visszaigényelve csaknem 200 millió forint kárt okoztak a költségvetésnek.