Gondnokság alatt állót használt ki az áfacsaláshoz


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Két év alatt 55 millió forint költségvetési kárt okozott társával egy férfi, aki fiktív céget alapíttatott számlagyártásra egy gondnokság alatt álló ismerősével – közölte a Zala Megyei Főügyészség.


Két év alatt 55 millió forint költségvetési kárt okozott társával egy férfi, aki fiktív céget alapíttatott számlagyártásra egy gondnokság alatt álló ismerősével – közölte a Zala Megyei Főügyészség.

A büntetett előéletű férfi 2013 decemberében állapodott meg egy cselekvőképességet korlátozó gondnokság alatt álló ismerősével abban, hogy az havi 80 ezer forintot kap, ha céget alapít és ügyvezetőként hamis számlákat állít ki. A nehéz anyagi körülmények között élő férfi a megegyezésnek megfelelően megbízójának költségére és iránymutatásai alapján megalapította a bejegyzés szerint textilgyártással és -forgalmazással foglalkozó nagykanizsai kft.-t.

 

A vállalkozás azonban tényleges gazdasági tevékenységet nem végzett, csak fiktív számlákat állított ki a számlákat befogadó pécsi partnercég részére. A valótlan tartalmú számlák a partnercég vezetőjének tudtával bekerültek a könyvelésbe. A számlákon szereplő összegeket átutalták a számlakibocsátó fiktív vállalkozásnak, az ügyvezetőként szereplő ismerős pedig a jóváírások napján felvette az átutalt összegeket és átadta a megbízójának. 

A gondokság alatt álló férfi több részletben összesen 450 ezer forintot kapott a közreműködéséért. A számlákat befogadó cég ugyanakkor jogosulatlanul levonta az általános forgalmi adót, így 2013-ban és 2014-ben együttesen 55 millió forint költségvetési kárt okoztak.

A Zala Megyei Főügyészség üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntette és hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt emelt vádat az ügyletekben részt vevő három férfi ellen, és végrehajtandó szabadságvesztés kiszabására tett indítványt.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 3.

A beruházások hatása a kisvállalati adóalapra

Adórendszerünk többféle kedvező szabály, adóelőny révén kívánja ösztönözni a vállalkozásokat különféle beruházások elvégzésére. A társasági adóban következő a képlet; az adózó a számviteli előírások szerint elszámolt értékcsökkenéssel növeli, míg a társasági adó szabályai szerint elszámolt értékcsökkenéssel csökkenti az adózás előtti eredményét, illetve adott esetben a beruházásra tekintettel adóalap-, illetve adókedvezményt érvényesít (pl. fejlesztési tartalékképzés, kis-, és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye, fejlesztési adókedvezmény stb.)