Gyanúsan keveset keresnek az alkalmazottak?
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Több tízmilliárd forintnyi bevételt hozhat az állam konyhájára, hogy az APEH most már szisztematikusan vizsgálja az adott szakmában szokatlanul alacsony pénzen foglalkoztató cégeknél, nem adnak-e más úton-módon jövedelmet.
A színlelt szerződések után 2006. szeptember elsejével a megduplázott minimális járulékalap lett a cégek APEH-mumusa. Míg az év első felében a valós munkaviszonyt megbízási vagy vállalkozási jogviszonyként feltüntetőknek ígért kampányellenőrzést a pénzügyi kormányzat, a munkaviszonyok tisztázásának kiemelt eszköze az év végére a dupla járulékalappal kapcsolatos bejelentések ellenőrzése lett. Ugyanis amelyik foglalkoztató, illetve kifizető az ágazati bérviszonyok vagy a vállalkozás jövedelmezősége miatt nem tudja megadni a havi 125, illetve 2007-ben 131 ezer forintos nettó bért – ez a dupla járulékalap, vagyis a minimálbér kétszerese -, az a járulékokat és az adót is fizetheti az alacsonyabb összeg után, csak erről tájékoztatnia kell az adóhatóságot.
A nyári adócsomag bejelentésekor azt ígérték, elsősorban azoknál a bejelentőknél néz majd szét az APEH, ahol az érintett foglalkoztatott például menedzseri vagy ügyvezetői pozícióban van, vagy ha az ágazatban szokásos bérek jellemzően jóval felülmúlják a bejelentett bér, illetve a minimálbér összegét – utóbbi esetre leginkább az idegenforgalomból származó példák hangzottak el a szaktárca előadásain.
