Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az online számlaadat-szolgáltatás kibővítése elsősorban az áfás, de adózási szempontból egyszerűbb tevékenységet folytató adózóknak jelenthet valós könnyebbséget, míg a pluszfeladatok minden vállalkozásnál megjelennek majd. Legalább ilyen lényeges egy másik változás: nyártól a befogadott számlákról is a mostaninál sokkal szélesebb körben ír elő adatszolgáltatási kötelezettséget a jogszabály.
A tavaly decemberben elfogadott őszi adócsomag két lépcsőben (idén júliustól illetve jövő januártól) radikálisan kiszélesíti az adóalanyoknak a számlákhoz kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettségét.
A várható változások közül a sajtóban a számlakibocsátói oldalról, vagyis az online számlázás rendszerének kiterjesztéséről esett több szó. A Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint a gazdaságfehérítés mellett a módosítás könnyít a vállalkozások adminisztrációs terhein is, mivel azt is biztosítani fogja, hogy a NAV akár már 2021 tavaszától elkészítse az áfa-bevallási tervezetüket.
Az online számlaadat-szolgáltatás kibővítése azonban elsősorban az áfás, de adózási szempontból egyszerűbb tevékenységet folytató adózóknak jelenthet valós könnyebbséget, míg a pluszfeladatok minden vállalkozásnál megjelennek majd. Legalább ilyen lényeges egy másik változás, ami már messze nem kapott ekkora sajtóvisszhangot, mégpedig az, hogy nyártól a befogadott számlákról is a mostaninál sokkal szélesebb körben ír elő adatszolgáltatási kötelezettséget a jogszabály, itt viszont az adminisztrációs teher jelentős növekedését semminemű könnyítés nem ellensúlyozza.
Mivel mind a számlakibocsátót, mind pedig a számlabefogadót jelentős összegű (egyéni vállalkozóknál számlánként 200 ezer forintig, mindenki másnál számlánként 500 ezer forintig terjedő) mulasztási bírsággal sújthatja az adóhatóság, ha nem – vagy nem megfelelően – tesz eleget adatszolgáltatási kötelezettségének, a változások nyomon követése a vállalkozások elemi érdeke. Cikkünk ehhez nyújt segítséget, valamint rámutat, milyen további változások várhatóak és milyenekre nyílik lehetőség az adatszolgáltatási kötelezettség kiterjesztéséhez kapcsolódóan.
Számlakibocsátók adatszolgáltatása: szinte mindenről
Első lépés
Idén júliustól megszűnik a jelenlegi 100.000 forintos értékhatár. Az év második felében ezért már minden olyan számáról adatot kell majd szolgáltatni a NAV felé, amelyet belföldi ügyletről (a Közösségen belüli adómentes termékértékesítés kivételével) egy másik, belföldön nyilvántartásba vett adóalany felé állítottak ki.
Az értékhatár eltörlése értelemszerűen azt eredményezi, hogy júliustól bármilyen kis összegű áthárított áfát tartalmaz a számla, adatszolgáltatási kötelezettség alá fog esni – de itt még nincs vége a történetnek. Az új törvényszövegben egyáltalán nem lesz áthárított áfára vonatkozó utalás, ezért a jövőben a belföldi fordított áfás ügyleteket is jelenteni kell majd az adóhatóság felé, sőt, azok a számlák is bekerülnek majd a riportálandó körbe, amelyeket adómentes ügyletről állítanak ki az adóalanyok. Így kibocsátói oldalról a NAV várni fogja például az adatokat azoktól az alanyi mentes vállalkozásoktól is, akiknek nincs is áfa-bevallási kötelezettségük.
A „belföldön nyilvántartásba vett partner” meglehetősen tág kör, hiszen ide tartoznak a belföldi székhelyű áfás vállalkozások mellett az ún. „1-es áfa kódú” (alanyi mentes, vagy kizárólag adómentes tevékenységet folytató) partnerek, illetve a regisztrációs adószámmal rendelkező külföldi vállalkozások is.
Az adatszolgáltatás módja a riportálandó körbe újonnan bekerülő számlák esetében is a mostanival fog megegyezni. Számlázó programmal kiállított számlák esetén a programnak azonnal, automatikusan kell továbbítania a számlaadatokat a NAV felé. Azoknak a vállalkozásoknak, amelyek így számláznak, arra kell odafigyelniük, hogy olyan programot illetve programverziót használjanak, amely júliustól tartalmazza ezt a funkciót. Kézi számlázás esetén az adatokat minden egyes számla kibocsátása után manuálisan kell rögzíteni az erre szolgáló webes felületen, mégpedig a mostani 5 naposnál rövidebb, 4 naptári napos határidőn belül (500.000 forintot elérő áthárított áfa esetén továbbra is még rövidebb idő, egy naptári nap, áll rendelkezésre).
Az adatszolgáltatási kötelezettség a számlák adattartalmára is kihat: júliustól minden jelentendő számlán kötelezően fel kell majd tüntetni a partner adószámának (csoportos áfa-alanyok esetén csoportazonosító számának) első nyolc számjegyét, amely alatt, mint belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére a termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást teljesítették. A vállalkozásoknak ezért célszerű a vevőik törzsadatait még időben, az év első felében ellenőrizni.
Második lépés
Jövő év elejétől az adatszolgáltatási kötelezettség már szinte minden olyan ügyletre ki fog terjedni, amelyről a magyar szabályok szerint kell számlát kibocsátani, tehát azokra is, ahol magánszemély a partner, sőt, adott esetben akár a külföldön teljesült értékesítésekre is, csak az egyablakos rendszeren keresztül elszámolt, másik EU-tagállamban teljesített ügyletek képeznek majd kivételt.
Az adatszolgáltatás a 2021-től jelentendő számlák esetén is úgy zajlik majd, ahogy idén júliustól: a programból kiállított számláknál a program automatikusan továbbítja az adatokat, míg a számlatömbből kiállított számlákról az 1 illetve 4 naptári napos határidőn belül kézzel kell elvégezni az adatszolgáltatást. A nem adóalany magánszemély partnerek személyes adatait (nevét és címét) azonban nem kell majd megadni.
A 2021-es bővítés főleg azoknak a vállalkozásoknak okoz majd fejtörést, amelyek jelenleg sok papíralapú számlát állítanak ki magánszemélyek felé – jellemzően mert online pénztárgép köteles tevékenységet folytatnak, de a beszerzési és üzemeltetési költségek miatt nem szeretnének pénztárgépet beszerezni, ezért nyugta helyett inkább számlát állítanak ki a vevőik felé. Ha ezt számlatömb használatával teszik (például mert olyan helyen végzik a tevékenységüket, ahol nem tudnának számlát nyomtatni), akkor jövőre a manuális adatszolgáltatás miatt vagy az adminisztrációs terheik nőnek majd meg, vagy, ha az adatszolgáltatással mást (például a könyvelőjüket) bíznak meg, a költségeik. Mivel az idő pénz, még az előbbi esetben is célszerű lesz mérlegelniük, 2021-től nem éri-e meg mégis inkább pénztárgéppel bizonylatolniuk.
Számlabefogadók: áfa-levonásért adatot!
Júliustól a befogadott számlákról beadandó összesítő jelentéseknél is kikerül a jogszabályból a 100.000 forintos értékhatár. Ekkortól bármilyen kis összegű befogadott számla esetén adatot kell majd szolgáltatni abban az áfa-bevallásban, amelyben a számla alapján a vállalkozás adólevonási jogot gyakorol, tehát akár egy postai levélfeladásról vagy egy csomag fénymásolópapír beszerzéséről készült számla adatait is szerepeltetni kell majd az M-lapon. Ehhez kapcsolódóan az input számlák esetében a szállítói törzsadatok egyeztetését javasolt elvégezni, mivel az év második felétől a kis összegű áfa-levonással érintett számlák tekintetében is jelentendő adat lesz egyebek közt a kibocsátó adószáma is.
Mivel bejövő számlák esetén továbbra is csak akkor kell adatot szolgáltatni, ha az adóalany levonási jogot gyakorol, ezért ha egy számlában van ugyan áfa, de azt a vállalkozás nem vonja le (akár mert nincs levonási joga, akár saját döntése alapján), továbbra sem lesz jelentési kötelezettsége, mint ahogy az adómentes ügyletekről szóló befogadott számlái után sem.
A vállalkozások nagy részénél még így is jelentősen meg fog nőni a rögzítendő adatok köre, ami manuális adatbevitel esetén a mostaninál nagyobb kockázatot eredményez. A NAV honlapján tavaly decemberben megjelent tájékoztató szerint ugyanis az áfa-bevallások ellenőrzésre történő kiválasztásának egyik jellemző oka az, amikor a NAV eltérést tapasztal a befogadott számlákról a bevallás részeként benyújtott M-es lapok és a számlakibocsátók online számlaadat-szolgáltatása között. Az eltérések pedig gyakran abból adódnak, hogy a benyújtásra kötelezettek nem, vagy nem megfelelően, adják be a M-es lapokat. A tájékoztatóban az adóhatóság hangsúlyozza, hogy a hiba mulasztási bírsággal is sújtható, így nagyon fontos, hogy az M-lapok benyújtásakor az adózók kellő körültekintéssel járjanak el.
A manuális rögzítés ezen felül megtöbbszöröződő számlaadat esetén az adatbevitel munkaidő-ráfordításának jelentős megnövekedésével is jár, ami vagy magasabb költségeket, vagy a hatékonyság romlását eredményezi. Ezért nagy mennyiségű számla esetén az eddig kézi bevalláskitöltést alkalmazó vállalkozásoknak is érdemes lehet megfontolniuk olyan könyvelőprogram beszerzését, amelyből betölthetőek az adatok az áfa-bevallásba. Ehhez a felkészülést célszerű mielőbb elkezdeni, hogy mire a szigorúbb szabályok életbe lépnek, már megtörténjen a szoftverek összehangolása.
A számlakibocsátók kapcsán említettük már, hogy júliustól a jelentendő számlákon fel kell majd tüntetni a partner belföldi adószámának első nyolc számjegyét. Beszerzőként érdemes lesz ellenőrizni, hogy ez megtörtént-e, mivel ennek hiányában a levonási jogot elvitathatja az adóhatóság. (Átmeneti szabály azonban, hogy a levonási jog gyakorlására vonatkozó tárgyi feltételt az egyéb kritériumok fennállása esetén teljesíti az olyan 2020. július 1-jét megelőzően, de 2020. június 30-át követő teljesítési időponttal kibocsátott, kiállított, 100.000 forintot el nem érő áthárított adót tartalmazó számla is, amely nem tartalmazza a vevő adószámának első nyolc számjegyét.)
Megjegyezzük, hogy a bejövő számlákról értékhatárra tekintet nélkül történő adatszolgáltatás kötelezettsége igen nagy adminisztrációs többletterhet ró a vállalkozásokra, miközben – köszönhetően annak, hogy ez a feladat nem kapott nagyobb sajtóvisszhangot – sokan még nem is tudnak róla. Mivel a vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentése deklarált jogalkotói cél, álláspontunk szerint indokolt lenne mérlegelni, hogy feltétlenül szükséges-e ilyen mértékű adminisztrációs terhet telepíteni a vállalkozásokra, és még ha igen, akkor is célszerű lenne az adatszolgáltatás kiterjesztését szélesebb körű tájékoztatás mellett leghamarabb 2021-től bevezetni.
Önszámlázás
Önszámlázás esetén a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője meghatalmazottként saját maga bocsátja ki a részére teljesített ügyletről a számlát, a kibocsátásra kötelezett képviseletében.
Mivel július 1-jétől minden belföldön nyilvántartásba vett adóalany felé kiállított számláról adatot kell szolgáltatni a NAV felé, az év második felétől a partnervállalkozások által önszámlázás keretében a szállító helyett kibocsátott valamennyi számla adatszolgáltatási kötelezettség alá esik majd.
A számla adatairól teljesítendő adatszolgáltatás kötelezettje a számla kibocsátására kötelezett, vagyis az értékesítő, akkor is, ha a számla kibocsátását – megbízása alapján és képviseletében – az általa választott meghatalmazott teljesíti. A számlakibocsátáshoz fűződő, jogszabályban meghatározott kötelezettségek teljesítéséért azonban egyetemleges felelősség terheli őket, vagyis a NAV bármelyikükön számon kérheti az előírásoknak megfelelő számla kibocsátását és az adatszolgáltatás teljesítését.
Számlázó programmal történő számlakibocsátásnál önszámlázás esetén is a számlázó programnak kell az adatszolgáltatást teljesítenie úgy, hogy az adatszolgáltatás technikájában nincs helye manuális beavatkozásnak. Önszámlázás esetén tehát a vevő számlázó rendszerének alkalmasnak kell lennie arra, hogy a szállító számláiról az adatszolgáltatást teljesítse. Az adatszolgáltatáshoz az értékesítőnek az általa megképzett technikai felhasználó azonosítóját meg kell küldenie a számlát kiállító vevő részére, és annak a technikai azonosítót a számlázó programba be kell építenie. Ez az adatszolgáltatás hitelességének biztosítása szempontjából alapvető jelentőségű, mivel a vevő az adatszolgáltatási kötelezettséget ilyenkor a szállító képviseletében végzi.
Ha az önszámlázás kézi számla kibocsátásával történik, a fentebb már leírtak szerint manuális rögzítéssel kell adatot szolgáltatni.
Júliustól a számlán fel kell tüntetni a számlázási meghatalmazott (mint vevő) saját adószámát is. Erre a korábbiakban már leírtak szerint figyelni kell, mivel egyrészt a kibocsátó oldalán ez kötelezettség, amelynek teljesítéséért egyetemlegesen felelősek a felek, másrészt ennek hiányában a levonási jogot elvitathatja az adóhatóság.
