Szakmai videósorozatunk mostani részében dr. Kovács Ferenc okleveles adószakértő, az Adó szaklap főszerkesztője az online számla adatszolgáltatásról beszél; szó esik az érintettek köréről, a kivételekről, a bejelentés lehetőségeiről, és a használt online felületről is.
Régóta várt funkciót élesített az adóhatóság október 1-jén az Online Számla rendszerben: végre összekapcsolták az online kassza- és számlarendszereket. „Bizonyos óvintézkedések megtételével egy jól használható megoldás született, amely jól illeszkedik a NAV digitalizációt célzó fejlesztéseibe, és segíti a manuális munka csökkentését. Ugyanakkor az adatok felhasználása a könyvelésben csak néhány szabály betartásával lehet teljesen biztonságos!” – foglalta össze tapasztalatait Poór Károly, az adóinformatikai fejlesztésekkel foglalkozó SDSYS Zrt. vezetője a cég Adó Online-hoz eljuttatott közleményében.
A nem könyvelt tételek hivatalos útra terelése többéves távlatban nézve ezek feltételezett aránya 5-6 százalékpontos csökkenést mutat – derült ki a K&H kkv-k körében végezett felméréséből.
Lejárt a szankciómentességi időszak március 31.-én, vagyis bírsággal sújtható, aki nem felel meg a 3.0 verzió szerinti online számla adatszolgáltatásnak. A számlakiállítás és online számla adatszolgáltatás tipikus hibái elkerülhetők, ha tudja melyek ezek, az alábbi összefoglaló nem Önnek szól…
Az utóbbi években gyökeresen változott meg az a modell, ahogyan az adóhatóság, a saját funkciójára, az adózókkal való kapcsolatára és nem utolsó sorban a költségvetési bevételek legfontosabb őreként betöltött szerepére tekint.
2021. január 4-től az online számla adatszolgáltatási kötelezettség szinte minden belföldi vállalkozás által kiállított számlára kiterjed, a webshopok értékesítéseire is. A NAV friss döntése szerint azonban a külföldi webshopok mentesülnek az online számla adatszolgáltatás alól a magyarországi értékesítéseik esetén.
Sok vállalkozásnak nehézséget fog okozni adómentesség indoklása az online számlaadatszolgáltatás 3.0-ban, így a könyvelőknek, adótanácsadóknak meg kell tanítaniuk helyesen számlázni ügyfeleiket – figyelmeztet SDSYS Zrt. a közleményében.
2021 januárjától bővült a NAV online számla adatszolgáltatásban érintett számlák köre azon adóalanyoknál, akik magyar adószám alól számlát állítanak ki. Az exportszámlák, webshopos számlák és a magánszemélyek felé kiállított számlák is ebbe a körbe tartoznak.
Tavaly decemberben hétköznaponként átlagosan egymillió online számla érkezett az adóhivatalhoz, az elmúlt héten ez a szám a duplájára nőtt, csütörtökön 2,3 milliós napi rekord született, vasárnap pedig beérkezett a 200 milliomodik online számla a hivatalhoz.
Az átállásnak már meg kellett történnie, de a koronavírus-járványra is tekintettel szankciómentes időszak segít a zökkenőmentes átállásra március 31-ig – közölte Izer Norbert a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára.
A NAV adatszolgáltatási kötelezettség változásával várhatóan még többen használják majd ki az online számlázás és bankolás összekapcsolásának előnyeit – derül ki a K&H közleményéből.
Ismerteti a NAV az online számlaadat-szolgáltatás ellenőrzési tapasztalatait.
Az egyes ügyletek áfa értékétől függetlenül már minden, vállalkozások közötti számlát lát az adóhivatal, amely a július 1-e előtti időszakhoz képest havonta átlagosan majdnem tízszer annyi számlát jelent – közölte Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára.
Az Áfa tv. követelményei akkor teljesülnek az üzleti ellenőrzési eljárással, ha megbízható ellenőrzési nyomvonal jön létre a számla és a számlán rögzített gazdasági esemény között, magyarán a számla a valóságot tükrözi.
Az elektronikus számla alkalmazásának feltétele a számlabefogadó beleegyezése, illetve az EDI rendszer alkalmazása esetén a felek előzetes, írásbeli megállapodása. Fontos hangsúlyozni, hogy a számlabefogadó beleegyezésének nem feltétlenül kell formális módon történnie.
Az a vállalkozás, amely a papírszámláról elektronikus számlázásra tér át, számlánként akár hétszáz forintot is spórolhat – közölte Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára.
A koronavírus okozta megváltozott környezet, kapcsolattartás, illetve a számlázóprogramok adóhatósági bekötése remélhetőleg új lendületet ad az elektronikus számlák elterjedésének, használatának. A következő cikksorozatban az elektronikus számlák témakörét fogjuk körbejárni nem csupán a számlakibocsátó, de a számlabefogadó oldaláról is.
Szeptember 30-án lejár az online számla-adatszolgáltatás 2.0 július 1-jétől már hatályos kötelezettségére vonatkozó moratórium. Azok a vállalkozások, akik október 1-jétől nem a szabályoknak megfelelően szolgáltatnak adatot, számlánkét akár 500 ezer forint mulasztási bírságot is kaphatnak. Ugyanakkor sok érintettben felmerülhetett a kérdés, hogy a moratórium lejárta után pótolni kell-e az elmaradásokat?
Július 1. előtt havonta átlagosan 2,1 millió számláról érkezett adat az adóhivatalhoz, ez a szám már júliusban több mint a tízszeresére, 22,8 millióra emelkedett – közölte a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára, Izer Norbert.
A közel 300 ezer első fecske NAV online számla tapasztalatai hasznosnak bizonyulhatnak a később érkezőknek. Az RSM adótanácsadói és digitális adózási megoldás szolgáltatóként szerzett tapasztalatait összegezve, és a vállalati működésre, NAV elvárásokra rálátva néhány kihívásra, hibára hívta fel a figyelmet blogbejegyzésében, hogy segítse az online számla jelentés világába újonnan érkezőket.
