Ha jön az ingatlanadó, melyik közteher csökken?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az adórendszer átalakításának terveivel a szocialisták még várnának, míg az SZDSZ már tavasszal a parlament elé vinné az ügyet, s akár már 2008-tól megtenné az első lépést egy versenyképesebb közteherviselés felé – írja a Népszabadság.

Bár a kiigazító csomaghoz fűződő magyarázatok gyakori fordulata, hogy amennyiben kellő mértékben csökken az államháztartás hiánya, akkor idővel némi adócsökkentés is következhet, a lap információi szerint a kormány mindeddig egy esetleges későbbi adóreform előkészítését sem tartotta a közeli jövőben szükségesnek.

Az elmúlt hetekben azonban már nem csak „kívülről”, de a koalíción belülről is nyomás alá került a kabinet, legutóbb az ingatlanadó bevezetése kapcsán. A parlament tavaszi ülésszakakán terítékre kerülő adóval tervekből egyelőre csak annyi tudható, hogy azonos feltételekkel vonatkozik majd mindenkire, attól függetlenül, hogy hol él az illető. Az SZDSZ ugyanakkor nem csak az ingatlanadóról, de az adórendszer egészének átalakításáról tárgyalna ezzel egy időben. Horn Gábor, a párt ügyvivője úgy fogalmazott: azt tudják elképzelni, hogy az adóreform részeként kerüljön a terítékre most az ingatlanadó. Ez mindössze azt jelenti, hogy előre megállapodnának a későbbiekben várható változásokról.

Gyurcsány emellett Dávid Ibolyával, az MDF elnökével is megállapodott az adórendszer átalakításának irányában: e szerint csökkennének a jövedelmet, vagyis az élőmunkát, s emelkednének a fogyasztást és a vagyont terhelő adók. Horn erre annyit mondott: ezzel az iránnyal az SZDSZ is egyet tud érteni.

Az SZDSZ ügyvivője szerint az ingatlanadó nem jelentheti az össz-adóterhelés növekedését – magyarán valahol vissza is kellene venni még 2008-ban -, s ha a helyzet engedi, adócsökkentésre lenne szükség már a ciklus második felében – vélekedett.

Forrás: Napi Gazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.

2024. június 20.

Illeték: cserét pótló vétel

Életünk során adunk-veszünk dolgokat, akár ingatlanokat is. Változunk is változtatunk. Abban az esetben, ha ingatlant szerzünk ellenérték fejében, általában vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Az ingatlan szerzése, átruházása, hasznosítása jogi esemény is, mely akár csere formájában is megvalósulhat. Jelen cikkben az illetéktörvényben szereplő csere, illetve cserét pótló vétel szabályait, érdekességeit mutatjuk be.

2024. június 19.

Varga Mihály: Magyarország élen jár a gazdaságfehérítésben az uniós országok között

Az Európai Unión belül Magyarország hajtotta végre az egyik legnagyobb gazdaságfehérítést 2010 óta: az áfarés mértéke 22 százalékról 4,4 százalékra, a GDP-arányos adóelvonás mértéke pedig 40 százalékról 35 százalékra csökkent – jelentette ki Varga Mihály az Adóigazgatások Európai Szervezete (IOTA) éves közgyűlésének szerdai nyitó napján Budapesten.