Ha jön az ingatlanadó, melyik közteher csökken?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az adórendszer átalakításának terveivel a szocialisták még várnának, míg az SZDSZ már tavasszal a parlament elé vinné az ügyet, s akár már 2008-tól megtenné az első lépést egy versenyképesebb közteherviselés felé – írja a Népszabadság.

Bár a kiigazító csomaghoz fűződő magyarázatok gyakori fordulata, hogy amennyiben kellő mértékben csökken az államháztartás hiánya, akkor idővel némi adócsökkentés is következhet, a lap információi szerint a kormány mindeddig egy esetleges későbbi adóreform előkészítését sem tartotta a közeli jövőben szükségesnek.

Az elmúlt hetekben azonban már nem csak „kívülről”, de a koalíción belülről is nyomás alá került a kabinet, legutóbb az ingatlanadó bevezetése kapcsán. A parlament tavaszi ülésszakakán terítékre kerülő adóval tervekből egyelőre csak annyi tudható, hogy azonos feltételekkel vonatkozik majd mindenkire, attól függetlenül, hogy hol él az illető. Az SZDSZ ugyanakkor nem csak az ingatlanadóról, de az adórendszer egészének átalakításáról tárgyalna ezzel egy időben. Horn Gábor, a párt ügyvivője úgy fogalmazott: azt tudják elképzelni, hogy az adóreform részeként kerüljön a terítékre most az ingatlanadó. Ez mindössze azt jelenti, hogy előre megállapodnának a későbbiekben várható változásokról.

Gyurcsány emellett Dávid Ibolyával, az MDF elnökével is megállapodott az adórendszer átalakításának irányában: e szerint csökkennének a jövedelmet, vagyis az élőmunkát, s emelkednének a fogyasztást és a vagyont terhelő adók. Horn erre annyit mondott: ezzel az iránnyal az SZDSZ is egyet tud érteni.

Az SZDSZ ügyvivője szerint az ingatlanadó nem jelentheti az össz-adóterhelés növekedését – magyarán valahol vissza is kellene venni még 2008-ban -, s ha a helyzet engedi, adócsökkentésre lenne szükség már a ciklus második felében – vélekedett.

Forrás: Napi Gazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 19.

Kapcsolt vállalkozási viszony megítélése

„X” és „Y” társaság az ügyvezetés egyezőségére tekintettel kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adózók. Az „Y” társaság a 100 százalékos tulajdonosa „Z” társaságnak, e két társaság tehát a többségi befolyás alapján minősül kapcsolt vállalkozásnak, az ügyvezetés egyezősége e tekintetben nem áll fenn. Az „X” és a „Z” társaság tulajdonosi háttere teljes mértékben különbözik egymástól, egyik adózó sem gyakorol többségi befolyást a másikban. Kérdésünk arra irányul, hogy „X” és „Z” társaságok között ebben az esetben fennáll-e a kapcsolt vállalkozási viszony.

2024. szeptember 19.

Adóelőnyök a megújult K+F rendszerben

A K+F tevékenységekhez kapcsolódóan már eddig is több adónemben – társasági adó, helyi iparűzési adó, innovációs járulék, szociális hozzájárulási adó, Kiva – lehetőség volt az adóalap csökkentésére vagy adókedvezmény igénybevételére. Az adózási kedvezmények mellett a kutatás-fejlesztési tevékenységek kapcsán a vállalkozások más, közvetlen állami támogatásokra is jogosulttá válhatnak. Ahhoz, hogy ezekkel a kedvezményekkel élni tudjon egy vállalkozás, fontos meggyőződni arról, hogy az adott tevékenység a hazai és nemzetközi szabályozás alapján valóban kutatás-fejlesztésnek minősül-e.

2024. szeptember 18.

Kétszázmilliós adócsalás miatt emeltek vádat több ember ellen

Bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt emelt vádat a Nógrád Vármegyei Főügyészség két gyógyászati segédeszközöket gyártó cég vezetői, ortopéd szakorvosok és társaik ügyében, akik az ortopéd cipők után járó társadalombiztosítási támogatást jogosulatlanul visszaigényelve csaknem 200 millió forint kárt okoztak a költségvetésnek.