Harmincasok uralják a magyar munkahelyeket


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Majdnem 61 ezerrel többen dolgoztak a 35-44 évesek közül 2011-ben, mint a válság előtt. A náluk fiatalabbak és az ötven év körüliek száma viszont egyre csökken a munkaerőpiacon – írja az FN24.hu.

A 35 és 44 év közötti magyarok közül többen dolgoznak ma, mint 2008-ban, a válság előtt. A statisztikai adatok fényében úgy tűnik: az úgynevezett „legjobb munkavállalói korban” lévő emberek tudtak visszatérni, vagy megmaradni a munkaerőpiacon. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) foglalkoztatási táblázatában azt látjuk: a 35-39 éves korosztályból 580 ezren dolgoztak 2008-ban, tavaly 26 ezerrel többen. A náluk kissé idősebbek körében is bővülést jeleztek: míg a válság kitörésének évében 474ezer, addig 2011-ben már 34 700-zal több embernek volt munkája.

Az FN24 által megkérdezett emberek elég hamar vissza tudtak térni a munka világába. Eszternek, a 34 éves tanárnőnek tavaly augusztusban lejárt a szerződése, pályázott több iskolába is, de nem vették fel. Két hónapos álláskeresés után talált munkát egy magán oktatásszervezőnél, most felnőtteket tanít. A 39 éves István könyvelő, neki sem volt nehéz újra elhelyezkedni, miután a munkaköre megszűnt (kiszervezték a cégnél a könyvelést). Ráadásul ő nem is a fővárosban, hanem Észak-Magyarországon él, ahol a munkaerő-piaci helyzet sokkal rosszabb, mint Budapesten.

Miért kelendőek a harmincasok?

A HR-szakértő szerint ennek több oka lehet. A munkaadók a tapasztalatot veszik meg, nem a potenciált. A munkáltatóknak ugyanis nem nagyon van idejük arra, hogy hosszadalmasan betanítsák a jelölteket, olyan embert akarnak felvenni, aki a második hét után már százszázalékosan tud teljesíteni. A harmincasok pedig „már láttak valamit”, van tapasztalatuk, de még eléggé „olcsó” munkaerőnek számítanak. Emellett az is fontos, hogy már „szocializálódtak” egy munkahelyen, és ők azok, akik leginkább hajlandók a kompromisszumra. Hiszen sokan már családosok, a gyerekeiket fel kell nevelniük, nem csak a saját érdekeiket nézik, hanem felelősek másokért is – mondta Juhos Andrea, a DBM Magyarország ügyvezetője az FN24-nek.

A Telenor Magyarország nagyon „fiatal” vállalat, hiszen 33 év az átlagéletkor. Ez az átlag köszönhető az ügyfélszolgálaton dolgozó kollegáknak is, de a szervezet többi részén is mindössze 34 év az átlag – mondta Szabadfalvi Anikó, a cég HR-igazgatója. „Ennek okát elsősorban abban látjuk, hogy maga a telekommunikációs iparág is ’fiatal’, a vállalat és az iparág hazai születése egy időben történt meg. Akkor nagyon sok fiatal pályakezdőt vonzott ez az innovatív, rettentő gyorsan fejlődő és sikeres iparág, sok munkatársunknak a Pannon volt az első munkahelye. Különleges kombináció nálunk emiatt a fiatal korfa, amely viszonylag magas szolgálati idővel párosul” – tette hozzá.

További részletek az FN24.hu-n.

Forrás: fn24.hu


Kapcsolódó cikkek

2024. június 21.

NGM: nem a szegénység, hanem az óvatosság miatt fogyaszt keveset a lakosság

Az elmúlt napokban látott napvilágot az Eurostat friss adatközlése, miszerint a magyar háztartások fogyasztása az uniós átlag 70 százalékát éri el. Az adatot többen helytelenül értelmezve, a közvéleményt tudatosan félrevezetve úgy állították be, hogy Magyarország az unió legszegényebb országa, ami teljességgel nonszensz és szándékos hazugság – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.