Hasznos tanácsok láncügyletek áfafizetéséhez


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A közösségen belüli termékértékesítés és a mentesség útvesztőjében könnyű elveszni. A láncügylet definícióját sem könnyű megérteni az áfafizetés szempontjából. Példával magyarázzuk el a fogalmak közötti különbségeket és adunk jó tanácsokat.


Amikor a belföldi – magyar közösségi adószámmal rendelkező – adóalany olyan termékértékesítést végez Magyarországtól eltérő tagállamban nyilvántartásba vett, ott közösségi adószámmal rendelkező (azaz a saját országában Közösségen belüli beszerzés címén adófizetésre kötelezett) adóalany vagy nem adóalany jogi személy részére, amely értékesítés következményeként a terméket igazoltan más tagállamba fuvarozzák, az adóalany értékesítése adómentes Közösségen belüli termékértékesítésnek minősül (lásd az áfa-törvény 89.§).

Ez az adómentesség nem azonos fogalom az adólevonásra egyébként nem jogosító mentességgel, mivel az ehhez kapcsolódóan belföldön esetlegesen felmerült beszerzésekben foglalt adó – a levonás egyéb feltételeinek fennállása esetén – levonható.

Láncügyletről abban az esetben beszélhetünk, ha ugyanaz a termék egymást követően egynél több (azaz legalább kettő) értékesítés tárgya úgy, hogy a termék elszállítása közvetlenül az első értékesítőtől a végső beszerzőhöz történik. Tehát ugyanazon termék értékesítési láncolata legalább háromszereplős és a termék fuvarozása nem követi a számlázások útját, hanem az első eladótól egyenesen a végső vevőhöz kerül. Természetesen három szereplőnél több is részt vehet a láncügyletben.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 26.§-a szerint abban az esetben, ha a küldeményként adják fel, vagy a fuvarozást akár az értékesítő, akár a beszerző vagy – bármelyikük javára – más végzi, a termék értékesítésének teljesítési helye az a hely, ahol a termék – a beszerző nevére szóló rendeltetéssel – a küldeménykénti feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor van. Tehát az értékesítés teljesítési helyének megállapítása szempontjából az a döntő, hogy a termék fuvarozása melyik országban kezdődik meg, illetve a küldeménykénti feladása hol történik.

Amennyiben a termékértékesítés teljesítéséhez fuvarozás is szükséges, akkor a termékértékesítés a feladás helyének, a fuvarozás indulási helyének országában teljesített, azaz ott adóztatandó. Ez a főszabály. A teljesítés helyének megállapítására azonban összetettebb szabályozás alkalmazandó olyan esetekben, ha a fuvarozás indulási helyétől (a feladástól) a célállomásra való megérkezésig a termék értékesítésére többször sor kerül.

Azért kezdtem hozzá ennek a cikknek a megírásához, mert valaki egy olyan ügylet adózására volt kíváncsi, ahol egy budapesti kft egy milánói cégnek értékesít terméket, mely utóbbi egy békéscsabai cég részére adja el ugyanazt az árut. (Hogy ennek mi értelme van, azt nem tudom.) Az értékesített termék nem hagyta el Magyarország területét. A budapesti cég egyenesen Békéscsabára szállította az olasz cég kérésére.

A budapesti kft. az értékesítési láncban csupán egyvalakivel áll számlázási kapcsolatban, mégpedig a milánói olasz adóalannyal. A budapesti cég fuvarozása esetén az ún. fuvarozásos értékesítés a budapesti és az olasz cég közötti ügylet lesz. Ennek teljesítési helye – az áfa-törvény 26. §-a értelmében – a fuvarozás megkezdésének a helye, tehát Magyarország.

A láncban szereplő másik értékesítés – az olasz cég és a békéscsabai cég közötti ügylet – követi az ún. fuvarozásos értékesítést, ami azt jelenti, hogy ebben az esetben a milánói cég és a békéscsabai cég közötti ügylet teljesítési helye (az áfa-törvény 27. § (3) bekezdés b) pontja alapján) a rendeltetés országa, azaz Magyarország lesz.

A teljesítés helye megállapításának azért van kiemelt jelentősége, mert az ennek megfelelő áfa szabályokat kell alkalmazni.

RODIN adózási-számviteli szakmai rendezvények

A lánc során csak egyetlen értékesítést lehet megítélni – mivel többszöri termékértékesítés ellenére csak egyszer fuvarozzák a terméket – ez pedig az az értékesítés lesz, amelyhez a fuvarozás kapcsolódik. A fuvarozás ahhoz az értékesítéshez kapcsolódik – tehát annak az értékesítésnek kell a teljesítési helyét az indulási hely szerint megítélni – amelyben a fuvarozást saját nevében végző vagy azt megrendelő szerepel.

Az áfa-törvény előírása úgy szól, hogy ha a fuvarozást az eladó végzi vagy azt saját nevében rendelte meg, vagy a fuvarozást a vevő végzi vagy azt saját nevében rendelte meg, annak az értékesítésnek a teljesítési helye az indulás helye.

Az áfa-törvény 89. §-ából következően, amennyiben egy magyar, közösségi adószámmal rendelkező adóalany egy másik tagállambeli – szintén közösségi adószámmal rendelkező – adóalanynak úgy értékesít terméket, hogy a magyar eladó értékesítésének eredményeként a termék igazoltan más tagállamba átkerül, akkor a magyar adóalany értékesítése ún. közösségi adómentes értékesítés. (Megjegyzem, hogy, a közösségi adómentes értékesítés adómentességéhez nem szükséges, hogy a termék ugyanazon tagállam felé hagyja el a Magyarország területét, mint amely tagállamban a magyar értékesítőnek a vevője közösségi adószámmal bír. Az adómentességnek megfelel az is, ha a magyar adóalany által eladott termék egy másik uniós tagállamba megy, mint ahol az ő vevőjének közösségi adószáma van. Példánkban nem ez a helyzet, mert a végső célország is belföld.)

A példánkbeli milánói cégnek Magyarországon adószámot kell kérnie.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.

2024. június 20.

Illeték: cserét pótló vétel

Életünk során adunk-veszünk dolgokat, akár ingatlanokat is. Változunk is változtatunk. Abban az esetben, ha ingatlant szerzünk ellenérték fejében, általában vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Az ingatlan szerzése, átruházása, hasznosítása jogi esemény is, mely akár csere formájában is megvalósulhat. Jelen cikkben az illetéktörvényben szereplő csere, illetve cserét pótló vétel szabályait, érdekességeit mutatjuk be.

2024. június 19.

Varga Mihály: Magyarország élen jár a gazdaságfehérítésben az uniós országok között

Az Európai Unión belül Magyarország hajtotta végre az egyik legnagyobb gazdaságfehérítést 2010 óta: az áfarés mértéke 22 százalékról 4,4 százalékra, a GDP-arányos adóelvonás mértéke pedig 40 százalékról 35 százalékra csökkent – jelentette ki Varga Mihály az Adóigazgatások Európai Szervezete (IOTA) éves közgyűlésének szerdai nyitó napján Budapesten.