Hat éve csapong az adópolitika

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Medgyessy- és a Gyurcsány-kormány idején Magyarországon alig akadt olyan járulék, adó vagy éppen illeték, amelynek a mértéke ne változott volna. Ráadásul a változások iránya sem egyértelmű, így a gazdaság szereplői nehezen tudnak alkalmazkodni.

Gyurcsány Ferenc kormányfő múlt szerdán nyilvánosságra hozta a kormány elképzeléseit az adórendszer átalakítására. Az adórendszer átalakítására számos korábbi példa akad. Az elmúlt hat évben az MSZP által vezetett kormányok kétévente álltak elő valamilyen átfogó adójavaslattal.

A legnagyobb felfordulás talán 2004-ben volt, ekkor csökkentették a társasági adót két százalékkal, bevezettek viszont számos speciális elvonást: növelték a munkavállalók egészségbiztosítási járulékát, megszüntették a nyugdíjjárulék és a magánpénztári nyugdíj adókedvezményét, a befektetési adóhitelt eltörölték, duplájára növelték a cégautók adóját, emelték az örökösödési illetéket. Ugyancsak 2004-ben innovációs járulékot, energiaadót és környezetterhelési díjat vezettek be, és megszűnt a 0 százalékos áfakulcs is.

Választás előtti beetetés, aztán lehalászás

A 2006-os választások előtt népszerűségnövelő intézkedések jöttek: a 25 százalékos áfa például 20 százalékra csökkent. Aztán a választás újabb fordulat következett: bevezették a 4 százalékos szolidaritási adót, megemelték az evát, a munkavállalói egészségbiztosítási járulékot és a munkaerő-piaci járulékot. Közterheket róttak ki a nyugdíjas munkavállalókra, a 15 százalékos áfakulcsot 20-ra emelték, a jövedéki adót nem először – és nem utoljára – növelték, valamint bevezették a luxusadót, illetve a kamat- és árfolyamnyereség-adót.

A kormány 2006-ban viszont még arról beszélt, hogy csökkentette a bérek elvonását, hiszen a 2005-ben bevezetett kétkulcsos szja révén kisebb lett az adóterhelés (22-ről 21 százalékra csökkent). Aztán az év végén megemelték -kizárólag a munkavállalók esetében – az egészségügyi járulékot és növelték a munkavállalók munkaerő-piaci hozzájárulását is.

Magyarországon szinte mindennapos, hogy 12-24 hónapon belül változnak az alapvető adókulcsok, állandóan átrendeződik az adók és a járulékok szerkezete, és új adónemek tűnnek fel vagy el. Így járt például tavaly az elvárt adó, amely pár hónapon belül háromszor változott meg. A pénzügyminiszter még 2006-ban keresztülvitte a parlamenten a tervezetet, aztán újévkor, 2007. január elsején bevezették, majd február 27-i hatállyal megsemmisítette azt az Alkotmánybíróság. Ezek után a parlament ismét döntött, és visszamenőleg január elsejével megszüntette az adót.

A miniszterelnök a múlt héten a társasági adó 16-ról 18 százalékra emelését javasolta, mindezt adócsökkentésnek minősítve, mivel megszüntetik a 4 százalékos különadót. Azt a szolidaritási adót törlik el egyébként, amit 2006-ban vezettek be. A Medgyessy- és a Gyurcsány-kormány 2004-ben még
azzal dicsekedett
, hogy a társasági adót 18-ról 16 százalékra csökkentette. Vagyis ha minden jól megy, a nagy társadalmi reformokat hirdető kormány pont ugyanoda jut, mint ahonnan indult 2004-ben. A kormányfő a múlt héten a tb-járulék 10 százalékos – részben távlati, több lépcsőben megvalósítandó – csökkentését is beígérte, jóllehet máris bevezetnék a természetbeni juttatások 11 százalékos egészségügyi hozzájárulását (eho), és emelnék a cégautók adóját is.

Sáveltologatások

Gyurcsány Ferenc javasolja a személyi jövedelemadó (szja) sávjainak eltolását is, amivel az adóalanyok számára kedvezőbbé válna az adózás. Ez azonban alig ellensúlyozza azt, hogy az elmúlt években minimálisan változtattak a sávokon, ami az infláció és a béremelkedés miatt burkolt adóemeléseket jelentett. Az adók szabályozása 2006-ban úgy módosult, hogy a jobban keresők adókulcsát 38-ról 36 százalékra csökkentették, a 18 százalékos adókulccsal pedig 1,5 millió helyett 1,55 milliós határig lehetett adózni. Ekkor korlátozták a béren kívül adható juttatások felső határát 400 ezer forintban, és ekkor vezették be a cégek 4 százalékos különadóját is.

Az áfa-változások átláthatatlanok

Az áfa-törvények módosításait szinte lehetetlen lenne felsorolni, de már a legmagasabb kulcs 2005-2006-os, 25-ről 20 százalékra történő csökkentésekor hibát követett el a kormány. Erről 2007 januárjában Gyurcsány Ferenc így írt a Szembenézés című tanulmányában: „Utólag nehezen vitatható, hogy az általános forgalmi adó 2006. év eleji csökkentése gazdaságpolitikai hiba volt.”

Ezzel ugyanis a könnyen beszedhető, stabil bevételeketől fosztotta meg a költségvetést a kabinet, miközben az áfa csökkentése érdemben nem mérsékelte a kiskereskedelmi árakat. A kormány egy éven belül rájött, hogy tévedett, de a 20-ról mégsem merte újra növelni a legfelső kulcsot, hanem a 15 százalékos kategóriát emelte szintén 20 százalékra. Jóllehet ez a 15 százalékos kategória így is emelést jelentett, hiszen 2004-ben, amikor Magyarország csatlakozott az EU-hoz, a 0 és 12 százalékos áfa-kulcsok 5-re és 15-re növekedtek.

Féloldalasan mozognak a járulékok

Ami a nyugdíj- és az egészségbiztosítási járulékokat illeti, ezek összevont mutatói – amit a munkáltatók fizetnek – folyamatosan csökkentek a rendszerváltás óta (1990-ben még 43 százalékot tettek ki). Ez a folyamat egészen a Fidesz kormány utolsó évéig, 2002-ig tartott, az azt megelőző négy év alatt 39-ről 29 százalékra mérsékelték ezeket – derül ki az [origo]-nak adott pénzügyminisztériumi (PM) tájékoztatóból.

Azóta csak a belső struktúra változott, éppen idén, a nyugdíjjárulék 3 százalékkal nőtt, az egészségbiztosítási pedig ugyanennyivel csökkent. (A csökkenést az egészségügy átszervezése tette lehetővé, a nyugdíjreformok viszont eléggé lassan haladnak, ezért van szükség ott több pénzre.)

A munkavállalók által fizetett járulékok viszont érdekesebb képet mutatnak a PM tájékoztatása szerint: 1992 és 1998 között tíz százalékot tettek ki összesen az egészségügyi és nyugdíjjárulékok, a Fidesz-kormány alatt ez egy százalékkal nőtt, majd a Medgyessy- és a Gyurcsány-kormányok drasztikusan emeltek, jelenleg 15,5 százalékos ez a közteher, ami az élő munkát sújtja.

Nagy az eho kilengése

A legnagyobb ugrás 2006-ban történt e területen, akkor az egészségbiztosítási járulékot emelte a Gyurcsány-kormány év közben két százalékkal. Ezzel a szemben a tételes egészségügyi hozzájárulás (eho) a tizenegy évvel ezelőtti 1800 forintról 4500 forintra nőtt az Orbán-kormány utolsó évére (2002), azóta ez visszacsökkent a Gyurcsány-kormány 2005 novemberi intézkedésétől fogva 1950 forintra.

A Munkaerő-piaci Alapba folyó járulékok közül az Antall-kormány utolsó éve (1993) óta folyamatosan csökken a munkáltatói rész. A PM úgy tájékoztatott, hogy az 1993-as csúcs (7,2 százalék) óta 2000-ig folyamatosan csökkent ez a közteher. Jelenleg 3 százalékos, ez az utóbbi hat évben nem változott. A munkavállalói oldalon ez nem ilyen egyértelmű tendencia, most éppen 1,5 százalékos, 1991-ben még 0,5 százalék volt, de 1993-ban a 2 százalékot is elérte. Az utolsó emelés a Gyurcsány-kormányhoz fűződött 2006-ban.

Van-e iránya az adópolitikának?

Az elmúlt hat év adópolitikáját tehát a kiszámíthatatlanság jellemezte. A kormány hol megszüntetett, hol csökkentett, hol pedig emelt bizonyos adókat, majd esetleg a megszüntetett adók helyett más formában újat vezetett be.

Zara László, az adótanácsadók egyesületének elnöke az [origo] kérdésére elmondta, hogy a kormánynak nincs kivehető adópolitikája, az elmúlt években kapkodás, illetve maszatolás jellemezte az effajta – inkább ad-hoc jellegűnek minősíthető – intézkedéseket. Egyetlen érzékelhető tendencia szerinte a személyi jövedelemadózásban volt tapasztalható: itt a kormány fokozatosan megszünteti a kedvezményeket, vagyis egyértelműen a saját bevételeit növeli a mentességek, kedvezmények felszámolásával.

Egyre nagyobb terhek a béren kívüli juttatásokon

Az [origo] által összegyűjtott adatból emellett még egy tendencia rajzolódik ki, igaz, ez már nem egyértelmű. A béren kívüli, a munkavállalók természetbeni juttatásait is folyamatosan nyírbálja a kormány, és a korábbi kiskapukat – amelyeket maga hozott létre egy-két évre – most bezárni igyekszik. Így a hideg- és a meleg étkezésre jogosító étkezési jegyek esetében korábban bizonyos összeghatárig adómentes volt a természetbeni juttatás, most viszont bevezetik az eho-t ezekre is. Mindez illeszkedik a pár éve megkezdett folyamatba, ami a béren kívüli juttatások közterheit 44-ről 54 százalékra emelte.

Folyamatosan emelkedő jövedéki adók

A harmadik sajátosság egyértelműen összefügg az Európai Unióhoz való csatlakozással. A kormány folyamatosan növeli a jövedéki termékek adóját – elsősorban a dohányáruk esetében, kisebb részben a szeszes italok után. Következetlenségre itt is akad példa, a benzin és az üzemanyagok adózását – a fuvarozók kérésére – egy alkalommal enyhítették átmenetileg 2004-ben, amikor nagyon drágult az olaj a világpiacon. Igaz, közben az üzemanyagok áfája 20 százalékra emelkedett.

Ugyanakkor az autósok nem örülhetnek, hiszen a cégautók közterheit duplájára emelték 2004-ben, és most újabbszigorításra készül a kormány, miközben a súlyadó rendszere is változott. (Így nehezebb viszont kiszámolni, hogy pontosan mennyire nőtt az adóterhelés.)

Forrás: [origo]

---