Hatósági felügyelet alá vonás az adózásban

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az adózás rendjéről szóló törvénybe 2017. január 1-től bekerült a 173/B. paragrafus. Ez az új törvényhely tartalmazza az adóhatóság hatósági felügyelet alá vonás intézményét, ezt az újdonságot járjuk körbe cikkünkben.

Azon áruk vonatkozásában, ahol EKAER vagy egyéb helyszíni ellenőrzés során hitelt érdemlő okirat nem áll rendelkezésre, az adó- és vámhatóság hatósági felügyelet keretében a zár alá vételt vagy az áru elszállítását alkalmazhatja. Az állami adó- és vámhatóság a hatósági felügyelet elrendeléséről végzést hoz, a végzést hirdetményi úton közli.

A hirdetményt 15 napra az állami adó- és vámhatóság internetes honlapján közzé kell tenni. A hirdetmény tartalmazza a honlapon való közzététel napját, az eljáró szerv megnevezését, az ügy számát, a hatósági felügyelet alá vont áru fajtáját, mennyiségét, a hatósági felügyelet alá vonás helyszínét és időpontját, valamint azt a figyelemfelhívást, hogy a hatósági felügyelet alá vont árut az, aki a hatósági felügyelet alá vont áru feletti rendelkezési jogát hitelt érdemlően bizonyítja, a közlést követő 15 napon belül a hatósági felügyelet alá vont árut átveheti. Ellenkező esetben az állami adó- és vámhatóság az árut a végrehajtásra vonatkozó szabályok szerint értékesíti.

A hatósági felügyelet alá vonás tehát azt jelenti, hogy az állami adó- és vámhatóság hatósági felügyelet alá vonja – a romlandó áruk és az élő állatok kivételével – azt az árut, amelyet

a) az EKAER előírása szerinti, a termékek közúti fuvarozásával kapcsolatos bejelentési kötelezettség ellenőrzése során, vagy

b) az egyéb helyszíni ellenőrzése során

talál, és amelynek eredetéről, beszerzésének körülményeiről, tulajdonosának kilétéről vagy a rendeltetési hely megfelelőségéről az ellenőrzés időpontjában hitelt érdemlő igazoló irat nem áll rendelkezésre.

 

A hatósági felügyelet az áru zár alá vételével, vagy annak az állami adó- és vámhatóság által fenntartott vagy általa kijelölt raktárba történő elszállításával, betárolásával valósul meg. Zár alá vétel esetén az állami adó- és vámhatóság az árut megőrzésére alkalmas tárolóban vagy külön helyiségben helyezi el, azt lezárja és lepecsételi, melyről jegyzőkönyvet vesz fel.

A hatósági felügyelet alá vont áru őrzéséért, tárolásáért felelős személy köteles a hatósági felügyelet alá vont áru – annak átadáskori minőségét és mennyiségét biztosító módon – megőrzéséről mindaddig gondoskodni, amíg az állami adó- és vámhatóság a hatósági felügyelet alá vont áru kiadhatóságáról, értékesítéséről, vagy megsemmisítéséről dönt.

Ha a hatósági felügyelet alá vont áru őrzéséért, tárolásáért felelős személy ezeket a szabályokat megsérti, akkor minden olyan kárért felel, amely a szabálysértés nélkül nem következett volna be.

A hatósági felügyelet alá vonás ellen az adózó, valamint az, akinek jogát, jogos érdekét az intézkedés sérti, az intézkedéstől számított 8 napon belül panasszal élhet, amelyet a felettes szerv bírál el. A panasznak az intézkedés végrehajtására nincs halasztó hatálya.

Ha a végzés közlésétől számított 15 napon belül a hatósági felügyelet alá vont áruk felett rendelkezési joggal bíró személy e minőségét kétséget kizáróan igazolja,

a) akkor az EKAER bejelentés ellenőrzése alapján elrendelt hatósági felügyelet esetén a hatósági felügyelet alá vonással kapcsolatos költségek, így különösen a szállítás, rakodás, raktározás költségei, valamint – ha az adózó terhére az állami adó- és vámhatóság az Art. 172. § (19a) bekezdése szerinti bírságot állapított meg – a bírság, vagy

b) az egyéb helyszíni ellenőrzés alapján elrendelt hatósági felügyelet esetén az előbb említett költségek pénzügyi teljesítését követően részére az állami adó- és vámhatóság az árut kiadja.

 

Amennyiben viszont a hatósági felügyelet alá vont áruk feletti rendelkezési joggal bíró személy e minőségét kétséget kizáróan a 15 napos határidőn túl igazolja, és az árut az állami adó- és vámhatóság már értékesítette, akkor az értékesítésből befolyt vételárnak az Art. 173/B.§. (11) bekezdésben meghatározott összegek levonását követően fennmaradó része az áru felett rendelkezési joggal bíró személyt illeti.

A hatósági felügyelet alá vonás intézménye bevezetésének célja az állami adó- és vámhatóság számára olyan intézkedési lehetőség megteremtése, mellyel a vélelmezhetően jogsértéssel érintett áru címzettjének, az áru beszerzési körülményeinek, a felette rendelkezési joggal bíró személy kilétének tisztázása.

A hatósági felügyelet alá vont áru elidegenítése, elszállítása megakadályozható. Ezzel az eljárással a szankciók, illetve a költségek kiegyenlítése is biztosítható.

---