Hátrányt is jelenthet a feltételes adóbírság az adózók számára


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A NAV közleményben mutatta be a 2018-ban bevezetett új intézmény, a feltételes adóbírság előnyeit. Kérdés azonban, hogy ez valóban csak előnyökkel jár az adózók számára, vagy elképzelhető, hogy hátrányt jelent? „Aggályosnak tartjuk ezt a jogintézményt, hiszen arra ösztönzi az adózókat, hogy a kiszabott bírság csökkentésének, illetve a könnyebb-gyorsabb ügylezárás reményében „önként” mondjanak le az őket alapvető eljárási garanciaként megillető jogorvoslati jogról.” – emelte ki dr. Rácz Nóra, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója.

A feltételes adóbírság kedvezményét a 2018 elején hatályba lépett Adózás rendjéről szóló törvény tartalmazta. Az új jogintézmény lényege röviden: amennyiben az adózó lemond az adóellenőrzésről hozott első fokú határozat elleni fellebbezési jogáról (legkésőbb a fellebbezési határidő lejárta előtt), és esedékességig megfizeti az I. fokú határozatban előírt teljes adókülönbözetet, úgy mentesül a kiszabott adóbírság 50%-ának a megfizetése alól. Ez a szabály 200%-os mértékű adóbírság esetén is alkalmazható. A törvényi feltételek együttes fennállása esetén a kedvezményt az adóhatóság hivatalból érvényesíti, így nincs szükség külön kérelem benyújtására.

A jogalkotó célja ezzel a megalapozatlan jogorvoslati kérelmek számának csökkentése és az adóeljárásokban tapasztalható időhúzás kiiktatása volt. Ugyan ez a cél helyes, de az is következménye lehet, hogy az adózók önként és indokolatlanul – vagyis olyan esetben is, amikor bebizonyíthatnák igazukat – korlátozzák jogorvoslati jogukat. Az adóbírság 50%-os csökkentésének lehetősége kecsegtetően hangzik, azonban nem árt, ha az adózók tudatában vannak annak, hogy mit is jelent rájuk nézve a fellebbezési jogról való lemondás.

A később már visszavonhatatlan lemondó nyilatkozat megtételével az elsőfokú határozat véglegessé válik, jogerőre emelkedik, vagyis a határozatban előírt adókülönbözetet 15 napon belül meg kell fizetni. A bírságkedvezményben részesülő adózó a jövőben már nem élhet rendkívüli jogorvoslattal, és felügyeleti intézkedés iránti kérelmet sem terjeszthet elő abban az ügyben, amelyben a kedvezménnyel élt. Könnyű belátni azt is, hogy amennyiben pillanatnyi érdekből lemond az adózó a jogorvoslatról, miközben valójában úgy véli, hogy a határozat jogszabálysértő volt, és a későbbiekben egy hasonló ügyben ismét bírságot szabnak ki rá, akkor rosszabb pozícióból indul a jogorvoslat folyamatban. Ugyan a későbbi döntés továbbra is vitatható lesz, de ekkor az adóhatóság már alappal hivatkozhat a korábbi – adózó által nem vitatott – hasonló tényeken és jogalapon meghozott jogerős döntésére.

A legnagyobb dilemmát azok az esetek okozhatják, amikor a határozat több adónemmel kapcsolatban is tartalmaz megállapítást. Előfordulhat, hogy az adózó nem vitatja mindegyiket, és ezek tekintetében élne is az adóbírság-kedvezménnyel. A megállapítások között azonban nem lehet a „válogatni”, a fellebbezési jogról való lemondást csak a teljes határozatra vonatkozóan lehet megtenni. „Ugyan előfordulhatnak olyan helyzetek, amikor akár előnyös is lehet a feltételes adóbírság érvényesítése, de az adóeljárási ügyek ennél általában összetettebbek/bonyolultabbak. Ezért mielőtt az adózó ilyen döntést hozna, érdemes szakember bevonásával elemezni a későbbi ügyekre hatást gyakorló következményeket.” – hangsúlyozta a tanácsadó.



Kapcsolódó cikkek

2021. szeptember 17.

Nem tisztességes bírságkedvezményért elvenni a jogorvoslati jogot

„Fogadd el még akkor is, ha nem érzed jogszerűnek, mert fele annyit fizetsz.” Ez akár egy NAV hirdetés szlogenje is lehetne. És talán nem is lenne különös mindez, ha nem arról lenne szó, hogy a NAV egy hatósági jogalkalmazó, és az ezeknek a szlogeneknek teret engedő jogszabály az adóigazgatási eljárás szabályrendszere.

2021. szeptember 17.

Dante-700 – Dante élete (1. rész)

Dante, a világirodalom egyik legnagyobb alakja 700 éve hunyt el. Főműve, az Isteni színjáték nehéz olvasmány, de ennek ellenére az értő irodalmárok a legmagasztosabb jelzőkkel illetik. Nem véletlenül, hiszen a nyugati kultúrára gyakorolt hatása egyedülálló, az irodalom, a zene, a képzőművészet, a filmművészet egyaránt sokat merített Dante nagyeposzából.