Terheli-e helyiadó-bevallási kötelezettség a nonprofit szervezeteket?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A nonprofit tevékenység nem tartozik a helyi adó hatálya alá. Pont. A cikk itt véget is érhetne, ha nem lenne a civil szervezetek élete összetettebb és bonyolultabb. Lássuk, hogy mely kivételek erősítik a fenti szabályt.

Jellemzően a civil szervezet cél szerinti tevékenységei a nonprofit törvény alá tartoznak és nem rónak helyi adó bejelentési és bevallási kötelezettséget a könyvelésre. Azonban számos civil szervezet vállalkozási tevékenységet is folytat. A jog szavaival:

(2) *  Adómentes valamennyi helyi adó alól – a (3) bekezdésben foglaltakra figyelemmel – az egyesület, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár és – kizárólag a helyi iparűzési adó vonatkozásában – a közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság.

(3) *  A (2) bekezdés szerinti mentesség abban az adóévben illeti meg az adóalanyt, amelyet megelőző adóévben folytatott tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után sem bel-, sem külföldön adófizetési kötelezettsége nem keletkezett. Az építmény- és telekadóban a (2) bekezdés szerinti mentesség azon épület, épületrész, telek után jár, amelyet az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként – a vasúti pályahálózatot üzemeltető közszolgáltató szervezet esetén tulajdonosként, vagyoni értékű jog jogosítottjaként – bejegyzett adóalany kizárólag a létesítő okiratában meghatározott alaptevékenysége, főtevékenysége kifejtésére használ. A feltételek meglétéről az adóalany – az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig – írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak. A nyilatkozat adóbevallásnak, adatbejelentésnek minősül. ¹

A kérdés tehát leginkább az, hogy mikor nevezhetünk valamit vállalkozási tevékenységnek. Erre egy egyszerű példával szolgálok. Egy alapítvány oktatási tevékenységet folytat, kurzusokat szervez különböző témákban. Van állami normatívája, kurzusdíj bevétele és pályázati bevétele. Mindezek a közvetlen céljához tartoznak (művészetpedagógia), így azok a nonprofit tevékenységhez kapcsolódnak. Így nem adókötelesek. Viszont az alapítvány a telephelyének bizonyos termeit kiadja más szervezetek, vagy kurzusok számára. Ezért bérleti díjat számláz ki. Ez a bérleti díjbevétel nem kapcsolódik közvetlenül a cél szerinti tevékenységhez. A könyvelés ezt külön munkaszámon tartja eleve nyilván, és a beszámolóban is külön oszlopban jelenik meg.

Ebben az esetben meg kell vizsgálni, hogy a vállalkozási tevékenység vonatkozásában keletkezik-e adóalap (árbevétel és egyéb vállalkozási bevétel mínusz anyagköltség, áru értéke, közvetített szolgáltatás és alvállalkozói tevékenység költsége). Az adóalap összegének maximum 2%-a a fizetendő IPA. Az adott önkormányzat, vagy kerület képviselőtestülete dönt az adott település esetében az adó mértékéről és a mentességi értékhatárról (ez az összeg az árbevételre és nem az adóalapra vonatkozik):

„(2) Az önkormányzat rendeletében adómentességet, adókedvezményt állapíthat meg annak a vállalkozónak, akinek/amelynek a 39. § (1) bekezdés, illetőleg a 39/A. § vagy 39/B. § alapján számított (vállalkozási szintű) adóalapja nem haladja meg a 2,5 millió Ft-ot. Az önkormányzat az adómentességre, adókedvezményre való jogosultság szempontjából 2,5 millió Ft-nál alacsonyabb adóalapösszeget is meghatározhat.”²

A későbbiekben az IPA bevallási szabályok ugyanúgy működnek, mint a vállalkozások esetében. A bevallásra évi egy alkalommal van szükség V. 31-ig, a megszokott módon adóelőleg-fizetésére minden év március 15-ig (illetve a nemzeti ünnepet követő első munkanapig), illetve szeptember 15-ig kötelezett az adóalany, mentességről 01.31-ig kell intézkedni. A telephelyenkénti adómegosztási szabály a vállalkozásokhoz hasonlatosan vonatkozik a civil szervezetekre is.

Érdemes még figyelmet fordítani az adott település speciális szabályozására, például Pilisborosjenő önkormányzata az összes – a településre bejegyzett – nonprofit szervezetet nyilatkoztatja arról, hogy IPA-kötelezettsége keletkezett-e az adott évben, dacára annak, hogy az adott szervezetnek van-e egyáltalán bejelentési kötelezettsége. Miközben alapesetben annak kell csak bevallást készítenie, amely szervezetnek bevallási kötelezettsége is van. Ha nincsen, akkor a szervezet mentesül a helyi adó hatálya alá bejelentkezni és azt bevallani.

A helyi iparűzési adó és a társasági adó esetében is fontos figyelemmel kell lenni a kapcsolt vállalkozásokra. Viszont nonprofit szervezetek esetében ezt nem kell vizsgálni, mivel a Civil törvény értelmében az összeférhetetlenség szabályai miatt ilyen esettel nem kell számolni.

Természetesen, ha elmarad a vállalkozási tevékenység, akkor ki lehet jelentkezni az IPA hatálya alól, vagy nullás bevallásokat benyújtani.

Civil szemmel – Gutjahr Zsuzsanna rovata Szerkesztőségünk a nonprofit szervezetek világát könyveléstechnikai és adózási szempontból bemutató cikksorozatot indít. Gutjahr Zsuzsanna, közösség- és civil fejlesztő segíti az eligazodást a szektor sok szempontból speciális világában. Havonta átlagosan két cikkel jelentkezünk majd a témában. Első – az alap eligazodást segítő – írás a közhasznúsági beszámoló készítésének apró trükkjeit mutatta be.

---