Háztartási adókedvezmény: bátortalan kezdeményezés


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Csak alacsony jövedelem mellett lehetne igénybe venni a háztartási adókedvezményt

Helyes irányba mutató, de bátortalan lépés adószakértők szerint a jövő évre tervezett adójogszabály-módosítások egyik eleme, amely a magánszemélyeket ösztönözné arra, hogy számlát kérjenek az egyes háztartási szolgáltatások (lásd felsorolásunkat) ellenértékéről. A törvényjavaslat szerint az említett esetekben a személyi jövedelemadóból le lehetne vonni a szolgáltatás általános forgalmi adót is magában foglaló értékének 30 százalékát. A szóban forgó területeken ugyanis a vállalkozások jelenleg igen hanyagul kezelik a bizonylatolási szabályokat, és a tevékenységükről általában nem állítanak ki számlát – szól a javaslat indoklása. A kormányzati logika szerint az adólevonási lehetőséggel a megrendelőt ösztönöznék arra, hogy áfás számlát kérjen, s ily módon szorítanák vissza a feketemunkát.

Ez önmagában helyeselhető lépés, hiszen a „feketézéssel” általában a 20 százalékos áfát spórolják meg a felek, a 30 százalékos megtakarítás tehát valóban motiváló lehet – vélekedik Erdős Gabriella, a PricewaterhouseCoopers cégtársa. Az azonban már kevésbé, hogy ez az adókedvezmény 2009-től beleszámít a maximum százezer forintos, ráadásul csak 3,4 millió forintos éves bruttó jövedelemig igénybe vehető adókedvezményi keretbe. Vagyis egy-egy adózó éves szinten maximum 333 ezer forintnyi szolgáltatást „számolhat el” az adója terhére úgy, hogy más kedvezményeket egyáltalán nem vesz igénybe – ez különösen ebben a körben szintén nem valószínű, mivel például az adójóváírás széles réteget érint. A tervezett módosítás értékéből sokat levon, hogy a magasabb jövedelműeket nem motiválja a számlák gyűjtögetésére. Holott inkább a rájuk jellemző, hogy lakást újítanak fel, gyerekfelügyelőt, háztartásvezetőt alkalmaznak.

A kedvezmény elszámolása nem okoz gondot az adóhatóságnak. Az már más kérdés, hogy a kormány visszapótolja-e az így kieső szja-bevételeket a tervek szerint emelkedő áfabevételekből, ez azonban az adózókat közvetlenül nem érinti.

KR

Forrás: Világgazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Fontos transzferár-kötelezettségek és határidők | A pénz beszél

Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.