Helyi adók: módosítások és jogalkalmazási gyakorlat
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Márciusban esedékes a helyi adók előlegének, illetve első részletének befizetése. A helyi adóról szóló törvény nem sokat változott 2007-ben, néhány részletszabályra azonban érdemes figyelni. Az Adó szaklap 2007/3. számában dr. Kovács Attila hívja fel figyelmet a változásokra, és jogesetekkel nyújt segítséget a hatályos jogszabály alkalmazásához.
Az egészségügyi intézmény céljára szolgáló helyiség mentes az építményadó alól. Annak kapcsán, hogy a vény nélküli gyógyszereket már nemcsak gyógyszertárakban árulják, módosult a törvény. Az építményadó alóli mentesség csak és kizárólag a közforgalmi gyógyszertár és a fiókgyógyszertár céljára szolgáló helyiségei után áll fenn. A gyógyszertárnak nem minősülő, de vény nélküli gyógyszereket és gyógyhatású készítményeket is forgalmazó vállalkozások, például benzinkút, üzletház – egyes vény nélküli gyógyszerek és gyógyhatású készítmények értékesítése céljára szolgáló – helyiségei után az építményadó fizetésének kötelezettsége továbbra is fennmarad.
Az úgynevezett tartózkodási idő utáni idegenforgalmi adó egyik mentességi rendelkezése is módosult 2007-től. Az önkormányzat illetékességi területén (legalább) egy vendégéjszakát eltöltő magánszemély akkor mentesül az adófizetési kötelezettség alól, ha egészségügyi ellátása, gyógykezelése szükségessé teszi elszállásolását valamely, az egészségügyi törvény rendelkezéseinek is megfelelő egészségügyi intézményben. A nem gyógyintézetben, hanem például szállodában, és nem fekvőbeteg-szakellátásban, hanem például rekreációs vagy fitnesz/wellness céllal vendégéjszakát eltöltő magánszemély nem mentesül a fizetési kötelezettség alól.
Jogeset: Tulajdonváltozáshoz kapcsolódó bejelentési kötelezettség elmaradásának adójogi következménye
Az „A” településen lakó „Z. Z.” magánszemély UUU-000 forgalmi rendszámú gépjármûvét 2003. április 18-án eladta „Quint Autókereskedõ Kft.-nek – melynek székhelye „B” településen van – , a kft. ezt a gépjárművet 2003. június 4-én továbbértékesítette a „B” településen lakóhellyel rendelkező „T. T.” magánszemélynek. A járműnyilvántartás tartalma és az azon alapuló 2007. évi „éves” KH-adatszolgáltatás szerint sem az „első”, sem a „második” tulajdonváltozás szereplői nem jelentették be a tulajdonjog változás tényét az okmányirodánál 2006 végéig.
A gépjárműadóról szóló törvény (Gjt.) „éves” szabálya szerint az adó alanya az, aki az év első napján a nyilvántartás szerint a jármű tulajdonosa. Tulajdonváltozás esetén mind az eladónak, mind a vevőnek 15 napon belül be kell jelenteni a változást a közlekedési igazgatási hatósághoz. Ha a tulajdonváltozással érintett felek egyike sem teljesítette az okmányiroda felé változásbejelentési kötelezettségét, akkor a változást követő év január 1. napján a járműnyilvántartás még mindig az eladó személyét tartalmazza tulajdonosként, őt terheli az adófizetési kötelezettség.
Amikor a szerződő felek közül csak az eladó teljesíti változásbejelentési kötelezettségét és ezt megfelelően igazolja, akkor a tulajdonváltozást követő év 1. napjától megszabadul az eladott gépjármű utáni adóalanyiságtól és adókötelezettségtől akkor is, ha a járműnyilvántartás (forgalmi engedély) esetleg még mindig őt – s nem a vevőt – tartalmazza tulajdonosként.
A példabeli kétszeri tulajdonváltozás szereplőinek egyike sem jelentette be a változást 2006. év végéig az okmányirodához, ezért 2007. január 1-jén még mindig „Z. Z.” magánszemély szerepelt az UUU-000 forgalmi rendszámú gépjármű tulajdonosaként a járműnyilvántartásban. Az előzőekben kifejtettekre tekintettel tehát „Z. Z.” magánszemély – UUU-000 forgalmi rendszámú gépjármű utáni – adóalanyisága és adófizetési kötelezettsége 2007. évre változatlanul fennmarad.
Dr. Kovács Attilának az Adó szaklap 2007/3. számában megjelent cikkében olvashatnak még többek között a hullámtérben lévő belterületi telkek adózási kérdéseiről, a súlyos mozgáskorlátozottsághoz kapcsolódó gépjárműadó-mentesség gyakorlati kérdéseiről, a település kiválásának adójogi következményeiről.
