Hernádi: Ezt az adót nem lehetett elkerülni


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Mol elnök-vezérigazgatója nem örül, de elfogadja az ágazatra kivetett válságadót, a nyereségalapú Robin Hood adó meghosszabbítását azonban nagyon rossz üzenetnek tartaná. Hernádi Zsolttal a Népszabadság szerdai számában jelent meg interjú.

Nem tapsolok, de ezt az adót, most úgy látom, nem lehetett elkerülni. Tiltakozhatnék is, de minek, az nem mutat előre. A témáról előzetesen nem történt egyeztetés – mondta Hernádi Zsolt a napilapnak adott interjúban.

Szerinte a Robin Hood-adó sokkal rosszabb gazdasági környezetben ért bennünket: akkor a válság épp csak elkezdődött, új hitelek nem álltak rendelkezésre, és az akkori kormány sokadik tűzoltó intézkedése sem keltette a kiszámíthatóság érzetét.

A Mol elnök-vezérigazgatója szerint a Robin Hood-adó nyereségalapú, bünteti a hatékonyságot, ráadásul az összes adó felét a Mol fizeti be. A mostani válságadó kapcsán Hernádi megjegyezte: a kormánynak nagyon gyorsan hozzá kell kezdenie az állami kiadások szerkezetének átalakításába, mert amennyiben újabb hasonló terheket vet ki, vagy a különadó hároméves időtartamát meghosszabbítja, akkor veszélyezteti a hitelességét, ami viszont egyértelműen negatív reakciót válthat ki a befektetők részéről.

A Mol első embere szerint létezik társadalmi felelősségvállalás, amikor közösen kell viselni a terheket. Ugyanakkor attól tartott, hogy a Mol mintegy 300 milliárdos beruházási kerete a válságadóval mintegy 20 milliárddal csökken.

Hernádi a válságadó benzinár-növelő hatását firtató kérdésre azt mondta: „”nem akarjuk, de nem is tudjuk áthárítani ezt a terhet a fogyasztókra, mert nagyon erős a piaci verseny a térségben””.

Forrás: Index


Kapcsolódó cikkek

2024. június 21.

NGM: nem a szegénység, hanem az óvatosság miatt fogyaszt keveset a lakosság

Az elmúlt napokban látott napvilágot az Eurostat friss adatközlése, miszerint a magyar háztartások fogyasztása az uniós átlag 70 százalékát éri el. Az adatot többen helytelenül értelmezve, a közvéleményt tudatosan félrevezetve úgy állították be, hogy Magyarország az unió legszegényebb országa, ami teljességgel nonszensz és szándékos hazugság – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.