Óriási csapás a kereskedőknek a válságadó


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A jelenlegi rendkívül rossz piaci helyzet alapján a válságadó nem hárítható sem a vásárlókra, sem a beszállítókra – közölte az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) szerdán a Magyar Nemzetben megjelent cikkre reagálva, amelyben beszállítók azt állítják, hogy velük fizzettetnék meg a kereskedők a plusz terheket.

A szövetség közleményében hangsúlyozza, hogy az APEH adatai szerint 2009-ben a kiskereskedelmi ágazat adózás előtti „”eredménye”” 33 milliárd forint veszteség volt, a válságadó pedig ezt feltehetően megduplázza a 2010. évi befizetésekkel.

A külföldi és a magyar kereskedőláncok csak az elmúlt öt évben ezermilliárd forintot meghaladó értékű fejlesztéssel gyarapították állami támogatások nélkül a nemzetgazdaság beruházásait, a legnagyobb láncok tízezer számra foglalkoztatják a magyar munkaerőt, az ágazati átlagnál több bérért – közölte a szövetség.

A jelenlegi törvények – köztük a fogyasztóvédelmi és a versenytörvény, valamint a beszállító védelmi előírások – minden lehetséges visszaélést tiltanak, így egyetért az OKSZ a kormánynak azzal az értékelésével, hogy az esetleges visszaélések ellen a jog talaján fel lehet lépni.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség bízik abban, hogy az új gazdaságpolitikai döntések, így a személyi jövedelem adó kulcs csökkentése nyomán javul a gazdaság és a belső piac helyzete.

Forrás: Privátbankár.hu


Kapcsolódó cikkek

2024. június 21.

NGM: nem a szegénység, hanem az óvatosság miatt fogyaszt keveset a lakosság

Az elmúlt napokban látott napvilágot az Eurostat friss adatközlése, miszerint a magyar háztartások fogyasztása az uniós átlag 70 százalékát éri el. Az adatot többen helytelenül értelmezve, a közvéleményt tudatosan félrevezetve úgy állították be, hogy Magyarország az unió legszegényebb országa, ami teljességgel nonszensz és szándékos hazugság – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.