Hiánynövelő lépések

Szerző: Zsubori Ervin
Dátum: 2013. március 8.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az elmúlt háromnegyed évben meghozott, s az idei költségvetés szempontjából releváns kormányzati döntések összességében a 2013-as büdzsé deficitjének növelése irányába hatottak – derül ki jegybanki szakértők számításaiból. Az InfoTandem heti infografikája.


A jegybanki szakemberek az államháztartást vizsgáló, február közepén elkészült anyagukban áttekintették azon kormányzati lépések idei hatásait, amelyekre a Magyar Nemzeti Bank 2012 májusában összeállított középtávú elemzése óta került sor. A szóban forgó négy nagyobb költségvetési csomag és számos kisebb intézkedés bevételi oldali következményeit az InfoTandem múlt heti infografikája foglalta össze. Ebből kiderült, hogy az 2013-as büdzsé szempontjából az elmúlt mintegy háromnegyed év egyenleget javító és rontó fejleményei együttesen 126 milliárd forinttal javították a szaldót. Ezúttal azt nézzük meg, miként fest a mérlegük a kiadási oldalra ható változásoknak, s vajon összességében milyen előjelű összhatás adódik.

A szakértők a nettó hatások számszerűsítésekor egyebek mellett számoltak az egyes intézkedések miatti közvetlen adóbevétel-kieséssel, illetve a megvalósítással kapcsolatban esetleg felmerülő beruházási, fenntartási költségekkel (például az e-útdíj rendszer kiépítése kapcsán). Emellett megbecsülték, hogy az adóbevételeket növelő intézkedések mennyire terhelik a céges nyereséget, és így mekkora társasági adóbevétel-kiesést okozhatnak.

Nos, amíg a bevételi oldal viszonylag jól jött ki a vizsgált fejleményekből, addig a 2012 májusa óta bekövetkezett kiadásoldali változások egyértelműen a hiány emelkedése irányába hatottak. Kisebbségben vannak ugyanis azok a tételek, amelyek nettó megtakarítást hoztak. Lényegében két ilyet lehet megemlíteni. Egyrészt azt, hogy a közszférában választani kell, valaki bért vagy nyugdíjat akar-e kapni, a kettő együtt nem megy. E húzás ugyan tartós kiadáscsökkenést eredményezhet, ám súlya minimális: hatása a GDP 0,1 százalékát sem éri el. Hasonló nagyságrendet képvisel – ám eleve átmeneti módon – az a megtakarítás, amely annak köszönhető, hogy elhalasztották a 2013-ra tervezett tanári életpálya program bevezetését.

A másik oldalon, a 2012 májusában az MNB-szakértők által feltételezetthez képest ront a helyzeten egyes kiadási előirányzatok emelkedése, továbbá az is, hogy az infláció alultervezése miatt a kalkuláltnál többet kell majd kifizetni a nyugdíjasoknak. A már említett e-útdíj szintén a nem várt kiadások közé tartozik, s az egészségügy is elvisz pluszban több mint 30 milliárdot.
Mindent egybevetve, ha a kiadási oldalon várható 200 milliárdos költségemelkedés szembeállítjuk a bevételi oldal 126 milliárd forintos pluszpénzével, akkor összességében 74 milliárdos hiánynövekmény adódik.


Kapcsolódó cikkek:


Kapcsolt vállalkozások speciális adózási feladatai
2019. július 18.

Vajon milyen feladatokat és felelősségi köröket tárhat fel egy kapcsoltsági átvilágítás? Milyen idő-, költség- és egyéb erőforrás-ráfordítással jár a teendők, kockázatok és jogkövetkezmények (pl. bírságok) és azok hatásainak felmérése? Kövessék most induló esettanulmány sorozatunkat, mely egy képzeletbeli cégcsoportól szól, és még az is lehet, hogy időközben egy képzelt adóellenőrzés is elindul a csoport egyik tagjánál!