Távirányítóval manipulálták a tachográfot
A NAV pénzügyőrei néhány óra alatt két olyan teherautót is ellenőriztek, amelyekben a sofőrök távirányítóval manipulálták a menetíró készülékek adatait.
Hiánynövelő lépések
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az elmúlt háromnegyed évben meghozott, s az idei költségvetés szempontjából releváns kormányzati döntések összességében a 2013-as büdzsé deficitjének növelése irányába hatottak – derül ki jegybanki szakértők számításaiból. Az InfoTandem heti infografikája.
A jegybanki szakemberek az államháztartást vizsgáló, február közepén elkészült anyagukban áttekintették azon kormányzati lépések idei hatásait, amelyekre a Magyar Nemzeti Bank 2012 májusában összeállított középtávú elemzése óta került sor. A szóban forgó négy nagyobb költségvetési csomag és számos kisebb intézkedés bevételi oldali következményeit az InfoTandem múlt heti infografikája foglalta össze. Ebből kiderült, hogy az 2013-as büdzsé szempontjából az elmúlt mintegy háromnegyed év egyenleget javító és rontó fejleményei együttesen 126 milliárd forinttal javították a szaldót. Ezúttal azt nézzük meg, miként fest a mérlegük a kiadási oldalra ható változásoknak, s vajon összességében milyen előjelű összhatás adódik.
A szakértők a nettó hatások számszerűsítésekor egyebek mellett számoltak az egyes intézkedések miatti közvetlen adóbevétel-kieséssel, illetve a megvalósítással kapcsolatban esetleg felmerülő beruházási, fenntartási költségekkel (például az e-útdíj rendszer kiépítése kapcsán). Emellett megbecsülték, hogy az adóbevételeket növelő intézkedések mennyire terhelik a céges nyereséget, és így mekkora társasági adóbevétel-kiesést okozhatnak.
Nos, amíg a bevételi oldal viszonylag jól jött ki a vizsgált fejleményekből, addig a 2012 májusa óta bekövetkezett kiadásoldali változások egyértelműen a hiány emelkedése irányába hatottak. Kisebbségben vannak ugyanis azok a tételek, amelyek nettó megtakarítást hoztak. Lényegében két ilyet lehet megemlíteni. Egyrészt azt, hogy a közszférában választani kell, valaki bért vagy nyugdíjat akar-e kapni, a kettő együtt nem megy. E húzás ugyan tartós kiadáscsökkenést eredményezhet, ám súlya minimális: hatása a GDP 0,1 százalékát sem éri el. Hasonló nagyságrendet képvisel – ám eleve átmeneti módon – az a megtakarítás, amely annak köszönhető, hogy elhalasztották a 2013-ra tervezett tanári életpálya program bevezetését.
A másik oldalon, a 2012 májusában az MNB-szakértők által feltételezetthez képest ront a helyzeten egyes kiadási előirányzatok emelkedése, továbbá az is, hogy az infláció alultervezése miatt a kalkuláltnál többet kell majd kifizetni a nyugdíjasoknak. A már említett e-útdíj szintén a nem várt kiadások közé tartozik, s az egészségügy is elvisz pluszban több mint 30 milliárdot.
Mindent egybevetve, ha a kiadási oldalon várható 200 milliárdos költségemelkedés szembeállítjuk a bevételi oldal 126 milliárd forintos pluszpénzével, akkor összességében 74 milliárdos hiánynövekmény adódik.