Hogy hat a bírósági döntés az áfafizetésre? (x)


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Megváltoztathatja-e a teljesítés időpontját a bíróság döntése? A Kiskönyvtár az áfáról sorozat most megjelent, 4. részéből mindent megtudhat az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjáról is. Alább egy példát idézünk a kötetből.


A Kanári Kft. tanácsadási szolgáltatást nyújt a Sólyom Kft.-nek. A felek 200 ezer forint + 54 ezer áfa összegű ellenértékben állapodnak meg. A Kanári Kft. a szakvéleményét 2013. május 18-án átadja a Sólyom Kft.-nek, amely azonban arra hivatkozással, hogy az nem megfelelő, azaz a Kanári Kft. nem teljesített, nem fizeti ki az ellenértéket. A felek végül bíróságra mennek, a bíróság pedig 2014. március 14-én ítéletet hoz, amelyben megállapítja, hogy a Kanári Kft. a vállalt szolgáltatást elvégezte, így részére a 200 ezer + 54 ezer áfaösszeg jár. (Feltételezzük, hogy az ítélet még ugyanazon a napon jogerőssé válik.)

Ebben a példában a Kanári Kft.-nek a számlát nem 2014. március 14-i, hanem 2013. május 18-i nappal kell kiállítania, hiszen nem a bíróság ítélete hozta létre a felek közötti teljesítést, hanem az történt, hogy a Sólyom Kft. úgy vélte, nem történt teljesítés, ezért fizetnie sem kell, a Kanári Kft. pedig úgy vélte, hogy teljesítés igenis történt, ezért neki a pénz jár, és ennek a kérdésnek az eldöntése érdekében fordultak a felek a bírósághoz.

A bíróság a példa szerinti esetben tehát arra a felek által feltett kérdésre válaszol, hogy: „A Kanári Kft. a 2013. május 18-án átadott szakvélemény átadásával vajon a szerződésben megállapodott tanácsadási ügyletet elvégezte-e, vagy sem.”

Jelen példában a bíróság a Kanári Kft.-nek adott igazat, azaz az előző kérdésre azt válaszolta, hogy a teljesítés a felek közötti szerződésnek megfelelően megtörtént. Egyértelmű tehát, hogy az ilyen tartalmú bírósági döntésekből is az következik, hogy az ügylet polgári jogi, valamint ezen keresztül áfarendszeren belüli teljesítése az eredeti időpontban végbement (nem pedig a bírósági határozat jogerőre emelkedésével jön létre).

Ha ezen példa szerinti esetre azt állítanánk, hogy a teljesítés az ítélet jogerőre emelkedésével, azaz 2014. március 14-én történt, annak komoly – áfától független – polgári jogi következményei lennének, mint például, ha a Kanári Kft. valóban csak a bírósági döntés jogerőre emelkedésével teljesítene, akkor neki késedelmi kamat sem jár a Sólyom Kft.-től a ki nem fizetett 254 ezer forintra, hiszen a teljesítése csak 2014. március 14-én történt. Sőt, ha így gondolkodnánk, még adott esetben a Sólyom Kft. követelhetne a Kanári Kft.-től kártérítést késedelmes teljesítés címén (ti. 2013. május 18-a helyett 2014. március 14-én). Természetesen nem erről van szó, ugyanis a teljesítés polgári jogi és – ezen keresztül az Áfa tv. 55. § (1) bekezdését alkalmazva – áfarendszeren belüli szempontból 2013. május 18-án történt meg, így a tanácsadásról kibocsátott számlán sem szerepelhet más időpont.

Ha az iménti példa szerinti esetben a bíróság úgy dönt, hogy a Sólyom Kft.-nek van igaza, és a Kanári Kft. nem teljesítette a vállalt szolgáltatást, ezért neki ellenérték sem jár, akkor értelemszerűen sem polgári jogi, sem áfarendszerbeli teljesítésről nem beszélhetünk, így a Kanári Kft. a szerződés szerinti ellenértékről számlát nem állíthat ki (teljesítés hiányában). Abban az esetben, ha a Kanári Kft. már korábban – a bírósági döntést megelőzően – mégis számlát bocsátott ki, akkor ez esetben a kibocsátott számlát érvényteleníteni kell, és az ehhez kapcsolódóan történt áfaváltozást az Áfa tv. 153/B. §-ában foglalt szabályok szerint el kell számolni.

A fenti példát Az áfakötelezettség keletkezésének időpontja és a teljesítés helye című kötetből idéztük, amelyet dr. Farkas Alexandra írt, és a Kiskönyvtár az áfáról sorozat negyedik részeként jelent meg. A kötet az áfafizetés két kulcsterületét dolgozza fel; mindent megtudhat belőle az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjáról és megismerheti a teljesítési hely szabályrendszerét is.

A kötetbe itt lapozhat bele, és itt tudhat meg róla további részleteket, illetve itt vásárolhatja meg.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Fontos transzferár-kötelezettségek és határidők | A pénz beszél

Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.