Hogy kapható adómérséklés? (x)


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az ingatlanbérbeadáshoz kapcsolódó közüzemi és egyéb díjak áfaszabályait és a fizetési könnyítések, adómérséklések rendszerét mutatja be többek között az Adó szaklap. A legfrissebb, 2016/7-es szám itt rendelhető meg.


A közvetített szolgáltatás és a járulékos költség áfaszabályainak leggyakoribb érvényesülése a bérbe adott ingatlanhoz kapcsolódóan átterhelt közüzemi és egyéb díjak, valamint az üzemeltetési, gondnoki, karbantartási és takarítási költségek kezelése. Ennek kapcsán el kell dönteni, hogy a bérlőre átterhelt költségek hogyan adóznak; a bérleti díjhoz mint főszolgáltatáshoz járulékos költségként kapcsolódnak-e a továbbterhelt költségek. Az adó szaklapban megjelent „Az ingatlanbérbeadáshoz kapcsolódó közüzemi és egyéb díjak áfája” című írásban a szerző az uniós és a magyar szabályrendszer ismertetésén túl példákkal illusztrálja az elszámolás lehetséges módozatait.

Egy vállalkozásra tekintettel a tulajdonosok, tagok többféle jogcímen szerezhetnek bevételt. Egy jól működő társaság esetén a leggyakoribb ilyen bevétel az osztalék, ugyanakkor, ha a tulajdonos értékesíti a részesedését, akkor árfolyamnyereségből származó vagy bizonyos esetben vállalkozásból kivont jövedelme keletkezik. A szaklap ez utóbbi jövedelemtípussal, illetve annak adókötelezettségével kapcsolatos szabályokat ismerteti teljes körűen, példákkal illusztrálva.

A „Fizetési könnyítés és adómérséklés” című cikk szerzője átfogóan tárgyalja a fontos jogintézményeket, amelynek során az adóhatóság méltányos eljárás lefolytatására köteles. A hatóság mérlegelési jogkörét és a jogszabályi kereteket teljes egészében megismerheti a szaklap legfrissebb számából.

A számviteli törvény 2016-tól alkalmazható átfogó módosítása keretében megszűnt a rendkívüli bevételek, illetve rendkívüli ráfordítások elkülönült bemutatása az eredménykimutatásban. Az Adó szaklap a korábban a rendkívüli tételek közé tartozó gazdasági események közül a gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnéséhez, átalakulásához, beolvadásához, valamint az elengedett kötelezettségekhez kapcsolódó eseményeket mutatja be „Különleges ügyletek számvitele 2016-tól” című írásában a régi, illetve a megváltozott elszámolási szabályokra figyelemmel.

A 2016. január 1-jétől hatályos jogszabályváltozások egyebek között a csecsemőgondozási és a gyermekgondozási díj összegének a megállapításával, a gyermekgondozási díj melletti munkavállalással, a hallgatói gyeddel, az igénybejelentés egyszerűsítésével, valamint a pénzbeli ellátások ügyintézési idejével kapcsolatosak. Ezeket mutatja be a szaklap „Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak 2016-os változásai” című cikkében.

A lapból a fentieken túl részletrsen megismerheti a szakképzési hozzájárulás és az ööröklési illeték szabályait, valamint a vámeljárások és vámbiztosítékok legfontosabb változásait.

Az Adó szaklap legfrissebb, 2016/7-es számát itt rendelheti meg.


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 20.

A közvetett adózás rendszere Algériában (4. rész)

Az áfát 1992-ben vezették be, az elsősorban az ipar és a kereskedelem adóztatására fókuszál. Algériában az áfa a szolgáltatásnyújtás helyett az “egyéb műveletekre” vonatkozik, ide tartoznak például az átruházott jogok, a bérbe adott eszközök vagy az elvégzett tanulmányok. Jöjjenek az érdekes részletek!Az áfát 1992-ben vezették be, az elsősorban az ipar és a kereskedelem adóztatására fókuszál. Algériában az áfa a szolgáltatásnyújtás helyett az “egyéb műveletekre” vonatkozik, ide tartoznak például az átruházott jogok, a bérbe adott eszközök vagy az elvégzett tanulmányok. Jöjjenek az érdekes részletek!

2024. szeptember 19.

Kapcsolt vállalkozási viszony megítélése

„X” és „Y” társaság az ügyvezetés egyezőségére tekintettel kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adózók. Az „Y” társaság a 100 százalékos tulajdonosa „Z” társaságnak, e két társaság tehát a többségi befolyás alapján minősül kapcsolt vállalkozásnak, az ügyvezetés egyezősége e tekintetben nem áll fenn. Az „X” és a „Z” társaság tulajdonosi háttere teljes mértékben különbözik egymástól, egyik adózó sem gyakorol többségi befolyást a másikban. Kérdésünk arra irányul, hogy „X” és „Z” társaságok között ebben az esetben fennáll-e a kapcsolt vállalkozási viszony.

2024. szeptember 19.

Adóelőnyök a megújult K+F rendszerben

A K+F tevékenységekhez kapcsolódóan már eddig is több adónemben – társasági adó, helyi iparűzési adó, innovációs járulék, szociális hozzájárulási adó, Kiva – lehetőség volt az adóalap csökkentésére vagy adókedvezmény igénybevételére. Az adózási kedvezmények mellett a kutatás-fejlesztési tevékenységek kapcsán a vállalkozások más, közvetlen állami támogatásokra is jogosulttá válhatnak. Ahhoz, hogy ezekkel a kedvezményekkel élni tudjon egy vállalkozás, fontos meggyőződni arról, hogy az adott tevékenység a hazai és nemzetközi szabályozás alapján valóban kutatás-fejlesztésnek minősül-e.