Hogy működik az adóamnesztia? (x)

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az új adóamnesztia két jogintézményét, az utólagos adófizetést és a kedvezményes részesedésszerzést mutatja be legfrissebb számában az Adó szaklap. Az Adó szaklap 2017/7-es számát itt rendelheti meg.

Az Országgyűlés 2016. december 13-án a stabilitási törvény módosítása révén új adóamnesztia szabályokat iktatott be. 2017. január 1-jétől lehetőség van utólagos adófizetésre, valamint kedvezményes részesedésszerzésre. Az új rendelkezésekkel párhuzamosan 2017. január 18-ától hatályon kívül helyezték a Stabilitási Megtakarítási Számlára vonatkozó szabályokat. Az Adó szaklap legfrissebb számának Adóamnesztia 2017 című írásában a két új jogintézményt – az utólagos adófizetést és a kedvezményes részesedésszerzést – mutatja be.

Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a felek rövid időtartamra, eseti jelleggel létesítenek egymással munkavégzésre irányuló jogviszonyt. A munkáltató szempontjából pozitívan értékelhető, hogy részben mentesül az általános munkajogi szabályok alkalmazása alól, valamint kevesebb adminisztrációs kötelezettség terheli. A munkavállaló vonatkozásában előny lehet a rugalmasabb munkavégzés, azzal együtt, hogy legális formában valósul meg a foglalkoztatása. Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai című cikkében a szaklap példákkal illusztrálva bemutatja a szabályozást.

A Behajthatatlan követelés a társaságiadó-alapban című cikkben a szerző a követelésekkel kapcsolatos gazdasági események társaságiadó-alapra gyakorolt hatását tekinti át, elsősorban a behajthatatlan követelésekkel kapcsolatos számviteli szabályok szerinti elszámolást, valamint a társasági adó rendelkezéseinek megfelelő módosításokat ismerteti.

A szaklap friss számában folytatódik az új jövedéki szabályozást bemutató sorozat: a második részben a 2017. július elsejével hatályba lépő új jövedéki szabályozással összefüggésben a jövedékiadó-törvény I. fejezetének fontos rendelkezéseit, valamint a végrehajtási rendelet kapcsolódó szabályozó rendszerét mutatják be.

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek társadalombiztosítási jogállására vonatkozó szabályok változásával előtérbe került az ügyvezetés munkaviszonyban történő ellátása, azonban – különösen egyszemélyes kft.-k esetében – a régi beidegződések, annak ellenére, hogy a szabályok megváltoztak gátat szabnak e jogviszony létesítésének. Az Ügyvezetők munkaviszonyban című írásban a szerző áttekinti, elmagyarázza és példákkal szemlélteti a szabályozást.

Az Adó szaklap legfrissebb, 2017/7-es számát itt rendelheti meg.

 

 

 

---