Hogyan csalnak áfát? – A legnépszerűbb trükkök

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Eddig kilenc esetben derített fel egymilliárd forint feletti adócsalást a vám- és pénzügyőrség. Legutóbb júniusban buktattak le illegális szeszforgalmazókat.

Több mint másfél milliárd forint adóhiányt okozott a magyar államnak az a bűnözői csoport, amely aromák felhasználásával ablakmosó-koncentrátumból állított elő szeszes italt. E módszerrel kétmillió liter fogyasztásra kiszerelt alkoholt értékesítettek. Áfacsalással okozott adóhiányt az államháztartásnak egy izraeli, kínai és iráni személyekből álló csoport. A gyanúsítottak az általuk előállított fiktív okmányokkal a Távol-Keletről importált gyermekjátékok után nem fizették be az általános forgalmi adót.

Szeptembertől, mióta a pénzügyőrség átvette a rendőrségtől az adócsalások nyomozati hatáskörét, több mint huszonötmilliárd forint értékű adóhiányra derült fény. Azóta a korábbi ötszázhoz képest kilencszáz körülire emelkedett a hatóság létszáma. A legnagyobb bevételkiesést az áfacsalások okozzák az államháztartásban, ezt hamis számla előállításával, eredmény- vagy adóalap-csökkentéssel is végrehajtják. Előfordul, hogy az elkövető olyan termék után igényel vissza forgalmi adót, amely nem is lépett ki az országból, vagy az után visszahozták. Az ügyek gyakran igen összetettek: aki nem fizet vámot, legtöbbször más adószabályokat is megszeg, például járulékot csal, vagy feketén foglalkoztat.

A feketegazdaság súlyát korábban Veres János pénzügyminiszter a GDP 17-18 százalékára becsülte. Ezzel szemben Varga Mihály volt pénzügyminiszter, Fidesz-alelnök azt mondta, hogy az adócsalások összege elérheti a 20-25 százalékot, azaz az ötezermilliárd forintot is.

Forrás: Pénzcentrum

---