Hogyan kezeljük az Egyesült Királyságot érintő tranzakciókat a Brexit után?
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Sok év után végre megszületett a „deal”, így az Egyesült Királyság rendezett körülmények között hagyta el az Európai Uniót, mely sok nyitott kérdést eredményez.
Mit jelent a gyakorlatban, hogy az Egyesült Királyság már nem EU tagállam?
2021. január 1.-jétől az Egyesült Királyságot harmadik országként kell kezelni. Ezért az Áfa törvény szerint:
- kötelező pénzügyi képviselő megbízása az ottani illetőségű adóalanyoknak,
- ha Magyarországon gazdasági céllal nem telepedtek le,
- de belföldi ügyleteikre vonatkozóan adófizetési kötelezettségük keletkezik.
Mit hoz a BREXIT áfa-szabályozás szempontjából?
A határokon átnyúló termékértékesítésekre és árumozgásra vonatkozó szabályok alkalmazása helyett a BREXIT után az importra és az exportra vonatkozó hozzáadottérték-adó (héa, Magyarországon: áfa) szabályok vonatkoznak az Unió és az Egyesült Királyság közötti termékértékesítésekre és árumozgásokra. Ez azt jelenti, hogy az EU-ba hozott vagy az Egyesült Királyságba szállítandó áruk vámfelügyelet alá esnek és vámellenőrzés alá vonhatók.
Adófizetés EU-import esetén
Az Unióba való behozatalkor:
- a héát az import időpontjában a vámhatóság részére meg kell fizetni,
- kivéve, ha a tagállam lehetővé teszi, hogy az adóalany a rendszeres időközönkénti héa-bevallásában tüntesse fel az import után fizetendő adót.
Adófizetés EU-export esetén
Az Unióból való kivitelkor:
- az áruk mentesülnek a héa alól, ha az Unión kívüli rendeltetési helyre adják fel vagy szállítják el őket
- az exportált áruk értékesítőjének bizonyítania kell, hogy az áruk elhagyták az Unió területét.
A lényeg a részletekben rejlik
A szabályozás viszonylag egyszerűnek tűnhet, azonban sok kérdés merülhet fel bizonyos tranzakciók kezelésével kapcsolatosan.
Jogosan adódik az a kérdés, hogy például termékértékesítéshez/termékbeszerzéshez kapcsolódó tranzakciók esetén, ha az ügyletről a számlát 2021. januárjában állították ki, azonban a teljesítés még 2020. decemberben megtörtént, melyik időszaki bevallásban kell szerepeltetni az adott tranzakciót. Illetve Közösségen belüli értékesítésként vagy termékexportként kell-e kezelni az ügyletet? Ugyanígy elgondolkodtató az a tranzakciótípus is, amikor termékértékesítés/termékbeszerzés során az ügylethez kapcsolódó számlát még 2020. decemberben állították ki, azonban a teljesítés már 2021. januárban valósult meg.
A Közösségen belüli termékértékesítések adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjára vonatkozóan az áfa-törvény teljesen más szabályokat tartalmaz, mint az exportra. Így elképzelhetőek olyan esetek, amikor – a termék mégsem lépett ki az Egyesült Királyságba 2020. december 31. előtt – a magyar vállalkozásnak „önellenőriznie” kell a 2020. decemberi áfa-bevallását.
A bejegyzés szerzője Sztankó Dániel, az RSM Hungary adóüzletágának igazgatója. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere.
