Hogyan kezeljük az Egyesült Királyságot érintő tranzakciókat a Brexit után?

Szerző: Sztankó Dániel
Dátum: 2021. február 19.
Címkék: , , , , ,
Rovat:
Sok év után végre megszületett a „deal”, így az Egyesült Királyság rendezett körülmények között hagyta el az Európai Uniót, mely sok nyitott kérdést eredményez.

Mit jelent a gyakorlatban, hogy az Egyesült Királyság már nem EU tagállam?

2021. január 1.-jétől az Egyesült Királyságot harmadik országként kell kezelni. Ezért az Áfa törvény szerint:

  • kötelező pénzügyi képviselő megbízása az ottani illetőségű adóalanyoknak,
  • ha Magyarországon gazdasági céllal nem telepedtek le,
  • de belföldi ügyleteikre vonatkozóan adófizetési kötelezettségük keletkezik.

Mit hoz a BREXIT áfa-szabályozás szempontjából?

A határokon átnyúló termékértékesítésekre és árumozgásra vonatkozó szabályok alkalmazása helyett a BREXIT után az importra és az exportra vonatkozó hozzáadottérték-adó (héa, Magyarországon: áfa) szabályok vonatkoznak az Unió és az Egyesült Királyság közötti termékértékesítésekre és árumozgásokra. Ez azt jelenti, hogy az EU-ba hozott vagy az Egyesült Királyságba szállítandó áruk vámfelügyelet alá esnek és vámellenőrzés alá vonhatók.

Adófizetés EU-import esetén

Az Unióba való behozatalkor:

  • a héát az import időpontjában a vámhatóság részére meg kell fizetni,
  • kivéve, ha a tagállam lehetővé teszi, hogy az adóalany a rendszeres időközönkénti héa-bevallásában tüntesse fel az import után fizetendő adót.
    Adófizetés EU-export esetén

Az Unióból való kivitelkor:

  • az áruk mentesülnek a héa alól, ha az Unión kívüli rendeltetési helyre adják fel vagy szállítják el őket
  • az exportált áruk értékesítőjének bizonyítania kell, hogy az áruk elhagyták az Unió területét.

A lényeg a részletekben rejlik

A szabályozás viszonylag egyszerűnek tűnhet, azonban sok kérdés merülhet fel bizonyos tranzakciók kezelésével kapcsolatosan.

Jogosan adódik az a kérdés, hogy például termékértékesítéshez/termékbeszerzéshez kapcsolódó tranzakciók esetén, ha az ügyletről a számlát 2021. januárjában állították ki, azonban a teljesítés még 2020. decemberben megtörtént, melyik időszaki bevallásban kell szerepeltetni az adott tranzakciót. Illetve Közösségen belüli értékesítésként vagy termékexportként kell-e kezelni az ügyletet? Ugyanígy elgondolkodtató az a tranzakciótípus is, amikor termékértékesítés/termékbeszerzés során az ügylethez kapcsolódó számlát még 2020. decemberben állították ki, azonban a teljesítés már 2021. januárban valósult meg.

A Közösségen belüli termékértékesítések adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjára vonatkozóan az áfa-törvény teljesen más szabályokat tartalmaz, mint az exportra. Így elképzelhetőek olyan esetek, amikor – a termék mégsem lépett ki az Egyesült Királyságba 2020. december 31. előtt – a magyar vállalkozásnak „önellenőriznie” kell a 2020. decemberi áfa-bevallását.

A bejegyzés szerzője Sztankó Dániel, az RSM Hungary adóüzletágának igazgatója. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek: