Hogyan kezeljük az Egyesült Királyságot érintő tranzakciókat a Brexit után?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Sok év után végre megszületett a „deal”, így az Egyesült Királyság rendezett körülmények között hagyta el az Európai Uniót, mely sok nyitott kérdést eredményez.

Mit jelent a gyakorlatban, hogy az Egyesült Királyság már nem EU tagállam?

2021. január 1.-jétől az Egyesült Királyságot harmadik országként kell kezelni. Ezért az Áfa törvény szerint:

  • kötelező pénzügyi képviselő megbízása az ottani illetőségű adóalanyoknak,
  • ha Magyarországon gazdasági céllal nem telepedtek le,
  • de belföldi ügyleteikre vonatkozóan adófizetési kötelezettségük keletkezik.

Mit hoz a BREXIT áfa-szabályozás szempontjából?

A határokon átnyúló termékértékesítésekre és árumozgásra vonatkozó szabályok alkalmazása helyett a BREXIT után az importra és az exportra vonatkozó hozzáadottérték-adó (héa, Magyarországon: áfa) szabályok vonatkoznak az Unió és az Egyesült Királyság közötti termékértékesítésekre és árumozgásokra. Ez azt jelenti, hogy az EU-ba hozott vagy az Egyesült Királyságba szállítandó áruk vámfelügyelet alá esnek és vámellenőrzés alá vonhatók.

Adófizetés EU-import esetén

Az Unióba való behozatalkor:

  • a héát az import időpontjában a vámhatóság részére meg kell fizetni,
  • kivéve, ha a tagállam lehetővé teszi, hogy az adóalany a rendszeres időközönkénti héa-bevallásában tüntesse fel az import után fizetendő adót.
    Adófizetés EU-export esetén

Az Unióból való kivitelkor:

  • az áruk mentesülnek a héa alól, ha az Unión kívüli rendeltetési helyre adják fel vagy szállítják el őket
  • az exportált áruk értékesítőjének bizonyítania kell, hogy az áruk elhagyták az Unió területét.

A lényeg a részletekben rejlik

A szabályozás viszonylag egyszerűnek tűnhet, azonban sok kérdés merülhet fel bizonyos tranzakciók kezelésével kapcsolatosan.

Jogosan adódik az a kérdés, hogy például termékértékesítéshez/termékbeszerzéshez kapcsolódó tranzakciók esetén, ha az ügyletről a számlát 2021. januárjában állították ki, azonban a teljesítés még 2020. decemberben megtörtént, melyik időszaki bevallásban kell szerepeltetni az adott tranzakciót. Illetve Közösségen belüli értékesítésként vagy termékexportként kell-e kezelni az ügyletet? Ugyanígy elgondolkodtató az a tranzakciótípus is, amikor termékértékesítés/termékbeszerzés során az ügylethez kapcsolódó számlát még 2020. decemberben állították ki, azonban a teljesítés már 2021. januárban valósult meg.

A Közösségen belüli termékértékesítések adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjára vonatkozóan az áfa-törvény teljesen más szabályokat tartalmaz, mint az exportra. Így elképzelhetőek olyan esetek, amikor – a termék mégsem lépett ki az Egyesült Királyságba 2020. december 31. előtt – a magyar vállalkozásnak „önellenőriznie” kell a 2020. decemberi áfa-bevallását.

A bejegyzés szerzője Sztankó Dániel, az RSM Hungary adóüzletágának igazgatója. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere.



Kapcsolódó cikkek

2021. január 4.

Brexit – A szabadkereskedelmi megállapodás mellett is komoly változások lesznek

A Brexit folyamatra jellemzően, szinte az utolsó pillanatban sikerült megállapodniuk a feleknek. Van „deal” így, az Egyesült Királyság rendezett formában hagyja el az Európai Uniót és ezáltal a Vámuniót. Ez mindenképpen örömteli, ugyanakkor az is látható, hogy a megállapodás alapján is olyan változások várhatóak, melyek jelentős költségnövekedést, szállítási idő növekedést, többlet adminisztrációt, és nyitott kérdéseket eredményeznek.