Brexit: Háromórás legfelsőbb szintű tárgyaláson keresték a megállapodást


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Boris Johnson és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerda este három órán át tárgyalt Brüsszelben a még mindig vitás kérdésekről.

A brit miniszterelnöki hivatal szerint Boris Johnson kormányfő elszántan törekszik minden olyan lehetséges útvonal feltérképezésére, amely elvezethet az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeni kapcsolatrendszerének feltételeit rögzítő tisztességes megállapodáshoz. A Downing Street csütörtök hajnali közleménye szerint ugyanakkor az egyezménynek tiszteletben kell tartania az Egyesült Királyság függetlenségét és szuverenitását.

A nyilatkozat előzményeként Boris Johnson és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerda este három órán át tárgyalt Brüsszelben a még mindig vitás kérdésekről. A londoni kormányfői hivatal szerint a két vezető őszinte hangvételű egyeztetésen tekintette át a tárgyalások jelenlegi állását, nyugtázva, hogy a helyzet továbbra is nagyon nehéz és változatlanul komolyak a nézetkülönbségek.

Vasárnapig adtak maguknak haladékot

Johnson és von der Leyen a Downing Street tájékoztatása szerint megállapodott arról, hogy David Frost brit főtárgyaló és Michel Barnier, az Európai Bizottság tárgyalóküldöttségének vezetője a következő néhány napban folytatja a megbeszéléseket.

Egyetértés született arról is, hogy vasárnapig határozott döntésre kell jutni a tárgyalások jövőjéről – áll a londoni miniszterelnöki hivatal csütörtök hajnali közleményében.

Michel Barnier küldöttségével együtt a múlt héten folyamatosan tárgyalt Londonban David Frosttal és stábjával, de azon a tárgyalási fordulón sem jött létre megállapodás az egyenlő versenyfeltételek és a halászat szabályozásának kérdéséről, illetve arról, hogy ha lesz megállapodás, azt milyen módon lehet majd kölcsönösen betartatni.

Ez az a három leghevesebben vitatott, még lezáratlan kérdés, amelynek rendezetlensége a megállapodás útjában áll.

Még idén ratifikálni kell

Az Egyesült Királyság január 31-én kilépett az Európai Unióból. Távozásának napján 11 hónapos, vagyis december 31-ig tartó átmeneti időszak kezdődött azzal a céllal, hogy legyen idő a megállapodásra a majdani kétoldalú viszonyrendszer feltételeiről, mindenekelőtt egy szabadkereskedelmi egyezményről.

A szabadkereskedelmi megállapodás elmaradása azt jelentené, hogy Nagy-Britannia és az EU kereskedelme januártól a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) általános szabályrendszere alapján folytatódna, ez viszont vámok megjelenésével járna a jelenleg akadálytalan kétoldalú kereskedelmi forgalomban.

Ha lesz megállapodás, azt az Európai Parlamentnek és a brit törvényhozásnak is ratifikálnia kellene még az év vége előtt, hogy az egyezmény az átmeneti időszak végének pillanatában, január 1-én életbe léphessen.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 26.

Könnyebben jutnak hitelhez a speciálisan adózók

A kormány döntése alapján könnyebben juthatnak államilag támogatott, elsősorban lakáscélú hitelhez a speciális adózási formát választók és a mezőgazdasági őstermelők – jelentette be a kormányszóvivő.

2024. július 26.

Szigorúbb online számla- és transzferár-bírságok jönnek

A nyári adócsomag egyik legfontosabb változása, hogy 2024. augusztus 1-jétől megduplázódnak a mulasztási bírságtételek. A szigorodás egyrészt az általános bírságszabályt érinti (ideértve az online számla és transzferár adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó bírságtételt), másrészt egyes kiemelt mulasztásokra (alkalmazotti bejelentés; számla – nyugtakibocsátás, iratmegőrzési kötelezettség elmulasztása, nem megfelelő teljesítése) vonatkozik – olvasható a VGD Hungary hírlevelében.

2024. július 26.

A közvetett adózás rendszere Nigériában (2. rész)

Nigéria Afrika legnépesebb országa, több mint 250 etnikai népcsoporttal; hivatalos nyelve az angol. A legtöbben a mezőgazdaságból élnek, a gazdaság motorja a kőolaj-kitermelés. A kormány az elmúlt időszakban a közvetett adóztatásra fókuszált, így az áfa kulcsa 5%-ról 7,5%-ra nőtt. Következnek az érdekes részletek.