Hogyan ne szerződjünk áfacsaló céggel?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egy nemrég napvilágot látott NAV tájékoztató tételes listát ad azon körülményekről, amelyekből arra lehet következtetni, hogy egy vagyonvédelmi cég áfacsalásban vesz részt hívta fel a Figyelmet a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.

Áfacsalások szempontjából a vagyonvédelem az egyik legfertőzöttebb iparág, a számlázási lánc végén nem egy esetben felejtkezik el valaki vagy az áfa, vagy a foglalkoztatással járó közterhek megfizetéséről. Ezért az ágazat már több mint egy évtizede az adóvizsgálatok kereszttüzében áll és a NAV elkeseredett harcot folytat az elcsalt adóforintok visszaszerzése érdekében. Mivel azonban az adócsalóa legtöbb esetben nem utolérhető, ezért az adóhatóság ostora a lánc valamely közbensőszereplőjén csattan: felróva neki azt, hogy tudnia kellett volna a számlázási láncban elkövetett adócsalásról. Ilyenkor az adóhatóság megtagadja ezen közbenső szereplő áfalevonási jogát.

Ki mondja meg, hogy miről kell tudnom?

„Annak alátámasztására, hogy a közbenső szereplőnek tudnia kellett volnaa számlázási láncban elkövetett adócsalásról, az adóhatóság a gyakorlatban közvetett bizonyítékokat próbált a cilinderből előhúzni. Ezek viszont a legtöbbször vitára adtak okot.” – mondja dr. Barta Péter adótanácsadó, a Jalsovszky Iroda ügyvéde.

Az adóhatóság most megjelent tájékoztatója ebbe a pohárba próbál tiszta vizet önteni, amikor felsorolja, hogy egy, a vagyonvédelmi szolgáltatási láncban résztvevő,prudens szereplőnek milyen általános ellenőrzéseket kell elvégeznie a partnerét illetően. Ígyvizsgálandópéldául a bevont alvállalkozóadószáma, cégkivonata, valamint beszámolója is. A NAV ezen felül további segítséget is nyújt annak eldöntésére, hogy az alvállalkozó tisztességesen jár-e el: ha az általa ajánlott vállalkozói nettó óradíj alacsonyabb 1.350 Ft-nál, akkor a megrendelőnek gyanítania kell, hogyfennáll az adócsalás kockázata.

A NAV tájékoztatója szerint szintén gyanút kelt, ha a megrendelő nem ellenőrzi megfelelőena vagyonvédelmi szolgáltatás jogszabályi feltételeinek a teljesülését.Vizsgálandó például, hogy a bevont vállalkozó rendelkezik-e a szükséges engedélyekkel, szerepel-e a vagyonvédelmi szolgáltatástvégzők nyilvántartásában, továbbá legfeljebb egy alvállalkozót von-e be a teljesítésbe (a vagyonvédelmi törvény ugyanis tiltja további, vagyis egynél több alvállalkozó bevonását). Szintén gyanút kelthet az, ha ugyan az óradíj meghaladja a fenti óradíj-minimumot,azonban nem éri el azt a rezsi óradíjat (kb. 2.300 Ft), amely érték alatt a közbeszerzési eljárásokban egyáltalán nem lehet részt venni.

És mi van, ha mégis?

Joggal merül fel két kérdés. „Egyrészt, ha valaki a NAV által leírt valamennyi feltételt teljesíti, úgy bizton számíthat-e arra, hogy senki nem fogja az adólevonási jogát kétségbe vonni? Másrészt, a fenti ellenőrzési cselekmények bármelyikének az elmulasztása automatikusan maga után vonja-e az adólevonás megtagadását? A válasz mindkét kérdésre: nem.” – mondja a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szekértője.

Egyrészt fontos tudni, hogy a NAV tájékoztatója nem jogszabály, annak jogi kötőereje nincsen. Attól eltérő véleményt tehát bármely fél érvényesíthet egy bírósági eljárásban. Másrészt, ha valaki a NAV által leírt feltételeket teljesíti, önmagában nem jelenti azt, hogy nem tudott, vagy nem tudhatott volna a láncban elkövetett adócsalásról. Egy ilyen esetben azonban az adóhatóságnak komoly bizonyítási nehézséggel kell majd megbirkóznia. Mindenképpen elmondhatótehát, hogy egy jóhiszeműen eljáró, tisztességes adózó, aki a NAV által előírt feltételeket teljesíti, igen jó esélyekkel számíthat arra, hogy adólevonási jogát utólag nem fogják kétségbe vonni.

 

---