Hogyan vehető igénybe a személyi kedvezmény?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Sokan talán nem is ismerik a személyi kedvezményt, mint személyi jövedelemadó kedvezményt, vagy ha hallottak is róla, akkor sincsenek tisztában azzal, hogy ki lehet rá jogosult, illetve milyen módon lehet igénybe venni.


A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban Szja tv.) 40.§ (1) bekezdése alapján az összevont adóalap adóját csökkenti a súlyosan fogyatékos magánszemélynél az erről szóló igazolás, határozat alapján a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállása idején havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeg (személyi kedvezmény).

Ennek megfelelően 2015 évben a személyi jövedelemadóból levonható személyi kedvezmény összege havonta 5 250 forint.

A kedvezmény az összevont adóalapba tartozó jövedelmek adóját csökkenti, melyek közé az önálló, a nem önálló tevékenységből származó jövedelmek, az egyéb bevételből megállapított jövedelmek, továbbá átalányadózás esetén az egyéni vállalkozói, a mezőgazdasági kistermelői bevételből az átalányban megállapított jövedelmek tartoznak. Le lehet tehát vonni például munkaviszonyból, társas vállalkozás személyes közreműködéséből, vezető tisztségviselői tevékenységből, felügyelő bizottsági tagságból, választott könyvvizsgálói tevékenységből, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységből származó jövedelem személyi jövedelemadójából. Ellenben nem lehet levonni például ingatlanértékesítésből, osztalékjövedelemből, árfolyamnyereségből származó jövedelem adójából.

A kedvezmény igénybevételének nincs felső jövedelemkorlátja, de legfeljebb a megállapított és megfizetett személyi jövedelemadó összegéig érvényesíthető.

A betegséggel, fogyatékossággal élők sokszor tanácstalanok, hogy betegségük, fogyatékosságuk a kedvezményre jogosító súlyos fogyatékosságnak minősül-e?

Súlyosan fogyatékos személynek az Szja tv. 40.§ (2) bekezdés alapján azt kell tekinteni, aki az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló 335/2009. (XII.29.) számú Kormányrendeletben említett betegségben szenved, továbbá, aki rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül.

A személyi kedvezményt mindazok igénybe vehetik, akik a rendelet mellékletében meghatározott betegségek valamelyikében szenvednek vagy valamely fogyatékossággal élnek, és ez a külön jogszabályban foglaltak szerint (a súlyos fogyatékosság minősítéséről és igazolásáról szóló 49/2009. (XII.29) számú EüM rendelet alapján) megállapításra került.

A Kormányrendelet alapján a fogyatékosságok illetve betegségek fő csoportjai a következők:

  • hallási fogyatékosság
  • mentális és viselkedészavarok
  • látási fogyatékosság
  • mozgásszervi fogyatékosság
  • pervazív fejlődési zavarok (pl. autizmus, Asperger szindróma)
  • schizophrenia, schizotypiás és paranoid zavarok
  • daganatos megbetegedések egyes fajtái
  • mesterséges testnyílással élő személy
  • súlyos szervi károsodással járó immunbetegségben szenvedő
  • emésztőrendszer betegségeinek egyes fajtái (pl. Chron-betegség)
  • ritka betegségek bizonyos típusai (pl. Huntington-kór)
  • egyes endokrin és anyagcsere betegségek (pl. I. típusú diabetes, szövődményekkel járó II. típusú diabetes, amelyek a nem-inzulin-dependens cukorbetegségek)
  • veleszületett enzimopátiák (anyagcsere megbetegedések)
  • hemodialízis vagy peritoneális dialíziskezelésre szoruló végállapotú veseelégtelenségben szenvedő
  • krónikus légzési elégtelenségben szenvedő
  • veleszületett és szerzett szívbetegségben szenvedő a III-IV. NYHA funkcionális stádiumban
  • egyéb fejlődési rendellenességgel születettek (pl. veleszületett vízfejűség, Down-szindróma, Edwards-szindróma)

A felsorolt főcsoportokon belül a betegségeket úgynevezett BNO kódokkal jelölik, mely alapján beazonosítható, hogy az adott megbetegedés, fogyatékosság a Kormányrendelet alapján személyi kedvezményre jogosultságot adó megbetegedésnek illetve fogyatékosságnak minősül-e.

Az Szja tv. 48.§ (3) bekezdése alapján a személyi kedvezmény igénybevételéhez, amennyiben a magánszemély munkáltatóval vagy rendszeres bevételt (különösen a havi, heti bért, munkadíjat, tiszteletdíjat, személyes közreműködés ellenértékét, rendszeres megbízási díjat, bérleti díjat) juttató kifizetővel rendelkezik, le kell adnia egy nyilatkozatot a munkáltatónak vagy a kifizetőnek.

A kedvezményt a súlyos fogyatékosságról szóló orvosi igazolás vagy a fogyatékossági támogatásra, rokkantsági járadékra való jogosultságról szóló határozat alapján lehet igénybe venni.

A NAV tájékoztató (a súlyosan fogyatékos magánszemély által igénybe vehető személyi kedvezmény érvényesítését kérő adóelőleg-nyilatkozathoz) alapján az igazolást vagy a határozatot nem kell csatolni a leadott nyilatkozat mellé, de az adott évre vonatkozó adóbevallással együtt öt évig meg kell őrizni.

A nyilatkozaton a fogyatékos állapot kezdő napját az orvosi igazolás alapján kell szerepeltetni, mely alapján a kedvezmény a kezdőnap hónapjában már figyelembe vehető.

A fogyatékos állapot utolsó napját akkor kell szerepeltetni, ha az állapot ideiglenesen áll fenn. Ebben az esetben a kedvezmény a fogyatékos állapot megszűnésének hónapjában vehető igénybe utoljára.

A nyilatkozaton lehetőség van jelölni, ha a fogyatékos állapot véglegesnek minősül, erről ugyanazon kifizetőnek elegendő egyszer nyilatkozni. (Szja tv. 48.§ (1) d))

A rokkantsági járadékban részesülők a járadékot megállapító határozat, a fogyatékossági támogatásban részesülők pedig a támogatást megállapító határozat számát kell, hogy feltüntessék a nyilatkozaton. Ők orvosi igazolás nélkül tehetik meg nyilatkozatukat.

2013. január 1-jétől hatályos rendelkezés szerint az Szja tv. 1/A § alapján azok a belföldi adóügyi illetőségű magánszemélyek, akik rendelkeznek olyan külföldről származó önálló vagy nem önálló tevékenységből, valamint nyugdíjból származó jövedelemmel, mely a másik államban is megadóztatható, adókedvezményt akkor érvényesíthetnek, ha a kedvezménnyel azonos vagy hasonló adókedvezményt ebben a másik államban nem vettek és vesznek igénybe.

A külföldi adóügyi illetőségű magánszemélyek pedig akkor érvényesíthetnek Magyarországon személyi kedvezményt, amennyiben az előzőekben említett összes jövedelmüknek a 75 százaléka Magyarországon esik adókötelezettség alá. Ilyen esetben a magánszemélynek erről a tényről egy kiegészítő nyilatkozatot kell tennie a munkáltatójának illetve kifizetőjének.

Számlakiállítás és elektronikus számlázás a gyakorlatban –

Második, átdolgozott kiadás

A szerzők a számla és egyéb bizonylatok kiállításának, valamint az elektronikus számlázásnak az alapvető szabályait foglalják össze.

További információ és megrendelés >>

Amennyiben a nyilatkozatot adó állapotában bármely olyan változás áll be, mely alapján a nyilatkozat tartalma módosul, a magánszemélynek új nyilatkozatot kell tennie vagy a már korábbiakban leadott nyilatkozatot visszavonnia.

A jogszabály rendelkezik arról az esetről is, ha a magánszemély – a nyilatkozattételkor fennálló körülmények ellenére – jogalap nélkül kérte az adókedvezmény érvényesítését és ennek következtében befizetési különbözet mutatkozik. A befizetési különbözet 12 százalékát különbözeti bírságként kell az adóévre vonatkozó bevallásban feltüntetni és a személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség szerint megfizetni. Ez alól kivétel, ha a különbözet a 10 ezer forintot nem haladja meg. (Szja tv. 48.§ (4))

Szeretnénk felhívni a munkáltatók és a kifizetők figyelmét, hogy tájékoztatási kötelezettségük van a magánszemélyek felé az adóelőleg-nyilatkozat lehetőségéről és a leadott vagy nem leadott nyilatkozatok következményeiről. (Szja tv. 48.§ (5))

A súlyos fogyatékosság minősítéséről és igazolásáról szóló 49/2009. (XII.29) számú EüM rendelet 1.§ (1) bekezdése alapján a 335/2009. (XII.29) Kormányrendelet mellékletében meghatározott betegség, illetve fogyatékosság megállapítására és az állapot végleges vagy átmeneti jellegének meghatározására szakambulancia vagy kórházi osztály szakorvosa jogosult. A személyi kedvezmény igénybevételére jogosító igazolást a szakambulancia vagy kórházi osztály szakorvosa vagy a jogosultságot megállapító orvosi dokumentáció alapján a beteg háziorvosa állítja ki.

Amennyiben a fogyatékos állapot ideiglenesen áll fenn, az arról szóló ideiglenes igazolást évente kell kiállítani. Amennyiben az állapot végleges, a szakambulancia vagy kórházi osztály szakorvosa, vagy a háziorvos a kiadott orvosi dokumentáció alapján kiállítja a végleges igazolást.

A jogosult magánszemélynek, amennyiben évközben a havi adóelőleg megállapításakor nem érvényesítette személyi kedvezményét, személyi jövedelemadó bevallásában az éves adóelszámoláskor még lehetősége van azt igénybe venni.

Amennyiben a jogosultság feltételei fennálltak az adott adóévre vonatkozóan, s a magánszemély mégsem vette igénybe a kedvezményt személyi jövedelemadójából, akkor azt az orvosi igazolás alapján – a kedvezményre jogosultságot adó fogyatékossági állapot fennállásától – személyi jövedelemadó bevallásának önellenőrzésével, visszamenőlegesen elévülési időn belül, azaz öt évre vonatkozóan visszaigényelheti, legfeljebb a megállapított és megfizetett adó mértékéig. Ideértve azt az esetet is, amikor a fogyatékossági állapot kezdete korábbi, mint a kiadott orvosi igazolás dátuma.

A cikk szerzője a UCMS Group (Kovács Krisztina).


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (8. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. április 18.

A személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát felajánlók milliárdokról dönthetnek

Legtöbben személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát gyermekek gyógyítására és állatmenhelyekre szánják, a támogatott szervezeteknek óriási segítséget jelentenek az adóforintok, a felajánlók évről évre milliárdok sorsáról dönthetnek – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csütörtökön az közleményben.

2024. április 18.

A közhatalmi tevékenység és az áfa

Az általános forgalmi adó elveit és rendszerét vizsgálva, mindig meg kell állapítani, hogy az ügyletben résztvevő felek adóalanynak minősülnek-e, illetve tevékenységük gazdasági tevékenységnek minősül-e, ugyanis, csak ebben az esetben merülhet fel áfafizetési kötelezettség.