Hogyan vehető igénybe tao-kedvezmény a szoftverek felhasználási jogára?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

2014-ben már nemcsak az adózó tulajdonában álló, szerzői jogvédelemben részesülő szoftvertermékek értékével, hanem ezek felhasználási jogának a bekerülési értékével is csökkenthető az adózás előtti eredmény – a NAV tájékoztatója segít az új szabály alkalmazásában.


A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény [Tao. tv.] 7. § (1) bekezdés zs) pontja szerint 2014. január 1-től a kedvezményre jogosító eszközök köre az immateriális javakon belül kiterjed a korábban még használatba nem vett szoftvertermékek felhasználási jogára is. Ennek megfelelően például nemcsak az adózó tulajdonában álló, szerzői jogvédelemben részesülő szoftvertermékek, hanem a szoftvertermékek felhasználási jogának a bekerülési értékével is csökkenthető az adózás előtti eredmény, amennyiben az megfelel az egyéb feltételeknek is, többek között azzal, hogy új, vagyis korábban még használatba nem vett eszközről van szó.

A szoftver szerzői jogi védelem alatt áll

A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény értelmében a számítógépi programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció (szoftver) akár forráskódban, akár tárgykódban vagy bármilyen más formában rögzített minden fajtája szerzői jogi védelem alá tartozik (ideértve a felhasználói programot és az operációs rendszert is).

A szerzői jogok – a személyhez fűződő és a vagyoni jogok – összessége a szerzőt illeti meg. A szerző személyhez fűződő jogait nem ruházhatja át, azok másként sem szállhatnak át és a szerző nem mondhat le róluk. A vagyoni jogok ugyanakkor – köztük kifejezetten a szoftverre vonatkozó vagyoni jogok is – átruházhatók.

A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére, azaz szoftverlicenc biztosítására felhasználási szerződéssel. A szoftvertermékekre vonatkozó jogokat tipikusan terjesztés keretében – azaz a mű eredeti példányának vagy többszörözött példányainak a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tételével forgalomba hozatal útján – ruházzák át.

Mi minősül korábban még használatba nem vett szoftverterméknek?

Korábban még használatba nem vett szoftverterméknek minősül jellemzően a saját előállítású szoftver; az ilyen eszköz bekerülési (előállítási) értékét a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény [Szt.] 25. §-ának (7) bekezdése szerint az immateriális javak között szellemi termékként kell kimutatni.

A szoftvertermék fentiek szerint megszerzett felhasználási jogát az Szt. 25. § (6) bekezdése szerint az immateriális javak között vagyoni értékű jogként kell kimutatni.

Mit jelent a felhasználási jog és mi alapozza meg  a kedvezményt?

A korábban még használatba nem vett szoftvertermék felhasználási jogának minősül a szoftver adott műpéldányának olyan felhasználási joga, amelyet az adózó vagyoni értékű jogként elsőként vesz nyilvántartásba (és például a jogosultságot igazoló kóddal elsőként aktiválja a szoftvert).

Ezt nem befolyásolja az, hogy más-más adózó szerez jogosultságot egy adott szoftvertermék (például könyvelő program) használatára, hiszen minden adózónál korábban még használatba nem vett felhasználási jog kerül (vagyoni értékű jogként) az adóévben állományba vételre, amely – ennek okán – megalapozza az adóalap-kedvezmény igénybevételére jogosultságot.

Ilyen lehet az is, ha az adózó megrendel egy szoftvert (programot) a fejlesztő társaságnál, vagy más személynél és az elkészült terméket használatba veszi. A tulajdonjog ilyenkor a szerzőnél marad, csak a felhasználási jogot értékesítik újként – áll a NAV tájékoztatójában.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 3.

A beruházások hatása a kisvállalati adóalapra

Adórendszerünk többféle kedvező szabály, adóelőny révén kívánja ösztönözni a vállalkozásokat különféle beruházások elvégzésére. A társasági adóban következő a képlet; az adózó a számviteli előírások szerint elszámolt értékcsökkenéssel növeli, míg a társasági adó szabályai szerint elszámolt értékcsökkenéssel csökkenti az adózás előtti eredményét, illetve adott esetben a beruházásra tekintettel adóalap-, illetve adókedvezményt érvényesít (pl. fejlesztési tartalékképzés, kis-, és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye, fejlesztési adókedvezmény stb.)