Hová tűnt 12,5 milliárdnyi különadó?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Összesen 12,5 milliárd forinttal fizettek kevesebbet a különadóra kötelezett cégek tavaly, mint amennyire a kormány számított. Az elmaradásért részben a kormány okolható, a vállalatok ugyanis éltek a törvényben biztosított lehetőséggel.

Az összes, különadóval sújtott ágazatot megemlíti a nemzetgazdasági tárca minapi közleménye, amikor felsorolja, mennyivel maradt el a cégektől befolyt, a nettó árbevétel szerint számolt különadó a tervezettől. Az energiaszektor volt a leginkább renitens: hatmilliárddal maradt adósa a büdzsének.

Lapunk információi szerint a Panrusgáz és az EMFESZ az a két energetikai társaság, amelyhez köthető az elmaradt bevétel. A holmi adóbefizetéseknél jóval nagyobb problémákkal küzdő EMFESZ Kft. részéről a tartozás tényét lapunknakmegerősítették. Góczi István ügyvezető leszögezte: az adóval elvileg egyetértenek, annak bizonyos hányadát belső elszámolások révén befizették, ugyanakkor az utolsó részletre haladékot kértek. Ellenben lapunknak sem a Panrusgáz, sem tulajdonosai, az orosz Gazprom, illetve a német E.ON részéről nem nyilatkoztak. Pedig piaci becslések szerint a hatmilliárdos hiány túlnyomó része a Panrusgázhoz köthető.

A két esetből a sanyarú helyzetű EMFESZ-éhez képest kétségtelenül ez utóbbi az izgalmasabb. A Panrusgáz érdekeit képviselő orosz állami körök – hírek szerint egyenesen Vlagyimir Putyin kormányfő – az adókivetés kapcsán ugyanis elvi kifogásaikat hangsúlyozták a magyar félnek. A Magyarországra irányuló gáz eladója és vevője, az orosz Gazprom, illetve német E.ON közé ékelődő Panrusgáznak ugyanis – érvelésük szerint – nincs pénze kifizetni a forgalom arányában kivetett, mintegy ötmilliárd forintra rúgó adót. A szerződések szerinti nyeresége félszázalékos, amit meghalad az adó mértéke. Figyelembe véve, hogy ezt a nyereséget a tulajdonosok a korábbi években nem is felejtettek el osztalékként kivenni, álláspontjuk szerint az egyszázalékos adó a társaságot egyszerűen ellehetetleníti.

Értesüléseink szerint most a logikus események következhetnek: a Panrusgáz nem képes befizetni az adót, ezért felszámolhatják. Arról, hogy ez milyen hatást kelt a magyar gázpiacon, egyelőre ellentmondásosak az információk. Egyesek szerint a Panrusgáz már január elseje óta nem ad gázt az E.ON-nak, míg mások ezt cáfolják. Ha az előbbi változat igaz is, a Gazprom és az E.ON bizonyára talált megoldást a helyzet áthidalására, mivel a gázbehozatal megakadásáról nem érkeztek hírek. Egy azonban biztosnak látszik: a Panrusgáz mintegy ötmilliárd forintjáról a büdzsé lemondhat – amit Orbán Viktor kormányfő legutóbbi moszkvai látogatása során valószínűleg már megsejthetett. A jelek szerint egy az E.ON (vagy a mindenkori legnagyobb magyar gáznagykereskedő), illetve a Gazprom közé ékelődött közös cégre a nemzetközi gázalkuk közepette mindenképp szükség van. Értesülésünk szerint az E.ON és a Gazprom olyan megoldásról tárgyal, amely a problémát jövőbeni válságadó-fizetési kötelezettség nélkül oldhatja meg.

A pénzintézeti szektor nagyjából hárommilliárd forinttal „rövidítette meg” a költségvetést tavaly. Nehéz értelmezni a szaktárca közleményét, mivel előzetesen 187 milliárd forint bevétellel kalkulált, ám már hónapok óta tudható, hogy ennél valamivel kevesebbre számíthat. Az érintett vállalkozásoknak ugyanis szeptember 30-ig kellett elkészíteniük a teljes fizetendő bankadóról szóló bevallásukat, márpedig ezekből kiderült, hogy a törvényben meghatározott számítási metodika alapján a társaságoknak összesen 182 milliárd forintos kötelezettségük van. A cégeknek a különadót két egyenlő részletben kellett befizetniük, szeptember végén és december közepén, s az akkor kiadott minisztériumi közlemények szerint pontosan ennyit fizettek be.

Érdekes, hogy az egyik ilyen közleményben a tárca még úgy fogalmazott: „A pénzügyi szervezetek fegyelmezett és zökkenőmentes kötelezettségteljesítésükkel nagymértékben hozzájárultak a kijelölt költségvetési hiánypálya tartásához és ezzel az ország pénzügyi konszolidációjához.”

A távközlési szektor 2,5 milliárdmiatt került fel a „szégyenlistára”. A lapunk által megkérdezett ágazati szakértők a távközlési különadóval kapcsolatban az eltérést két okkal magyarázzák. Egyfelől elképzelhető, hogy a pénzügyi kormányzat felülbecsülte a cégek 2010-es árbevételét. Ennél valószínűbb azonban, hogy a cégek a törvényben meghatározott módon csak előleget fizettek decemberben, s mivel a 2010-es árbevételük csak idén válik véglegessé, van némi mozgásterük annak pontosításában, s így a végleges adóteher összegének megállapításában, valamint az adó „feltöltésében”. A Magyar Telekomnál azt közölték, hogy a törvény alapján a csoport a korábban előrejelzettnél több, összesen 27,7 milliárd forint különadót fizetett 2010-ben, és ezzel adófizetési kötelezettségét hiánytalanul, határidőre teljesítette. Korábban 27,5 milliárdos adóterhet jelzett előre a cég. A Telenor közlése szerint az adóelőleget befizették, ám annak összege egyelőre bizalmas. – Az Invitel a cégre kiszabott – tavalyi évre vonatkozó – távközlési különadót maradéktalanul befizette – válaszolta kérdésünkre ZsemberyGyörgy üzleti működéséért felelős vezérigazgatóhelyettes. Hasonló értelemben nyilatkoztak lapunknak a Vodafone Magyarország Zrt.-nél.

– Felelős magyar vállalatként minden kötelezettségnek határidőre eleget teszünk, így határidőre megfi zettük a különadó-előleget – mondta Marchhart Pál, a cég vezérigazgatóhelyettese. Hozzátette: minthogy az ország versenyképessége nagyban függ a távközlési iparág teljesítményétől, a távközlési szektorra vonatkozó speciális európai szabályozás alapján aggályosnak tartják a különadót, s nem értik, hogy egy EU-tagállam hogyan alkalmazhat az általánostól eltérő gazdasági szabályokat. – Figyelemmel kísérjük az Európai Unió eljárását a magyarországi különadókkal kapcsolatban, de legfontosabb fejlesztéseinket igyekszünk megvalósítani 2011-ben.

– Ezt annak ellenére így látjuk, hogy az előre nem tervezett adóteher befizetésével a Vodafone Magyarország 2010-es pénzügyi eredményei negatív előjelűek lettek, amely miatt kérdésessé vált a Vodafone közbeszerzési eljárásokon való indulásának lehetősége. Ebben is mielőbbi segítséget várunk a kormányzattól – közölte a vezérigazgató-helyettes.

A bolti kiskereskedelemből a tervezetthez képest egymilliárd forinttal folyt be kevesebb adó, ám azt a közlemény nem részletezi, hogy miből fakad a kisebb adóbevétel. Az szinte biztosnak látszik, hogy a kiskereskedelem piaci tendenciáinak nem lehet ehhez köze. Korábban a tárca a kereskedelmi láncok 2009-es árbevételét figyelembe véve számította ki, hogy az ágazatra kivetett különadóból 2010-ben 30 milliárd forintot kasszírozhat a büdzsé, ám piaci szereplők szerint a 2010-es év jobb lett a vártnál, azaz nagyobb lehetett az árbevételük, mint 2009-ben volt.

A megoldás kulcsa itt is az adótörvényben keresendő: e szerint ugyanis a piaci szereplők jó részének csak a válságadó 90 százalékát kellett kifizetnie december 20-ig, hasonlóan a társaságiadó-feltöltéshez. Persze egy rossz becslés bajt hozhat a cégvezető fejére, mert ha az üzleti év lezártával a ténylegesen megállapított végleges adó több, mint az adóalap tíz százaléka, az szankciókat von maga után, akár a különbség húsz százalékát is elérheti a bírság. Úgy tudni, több nagy cég is élt ezzel a lehetőséggel. A másik kérdés, hogy a tárca mekkora bevételt várt: a korábbi, 30 milliárdos terve azt sugallja, hogy nagyjából 3,5 milliárdot a vélhetőleg több ezer kisebb kereskedelmi cégtől akartak bevasalni, azonban a papíron „kereskedelmi” cégek jó része vegyesen folytat kis- és nagykereskedelmi tevékenységet – márpedig a viszonteladásból származó árbevétel után nem kell válságadót fizetni.

IT-kiadások: 15 milliárdos spórolás

Több mint 15 milliárd forintot takarít meg a kormány az állam működését érintő infokommunikációs szerződések újratárgyalásával – jelentette be tegnap Nyitrai Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációs szakállamtitkára. Az egyes infrastruktúrák igénybevételével kapcsolatos szerződéseken tizenegymilliárdot fog meg a kormány, míg az agrártámogatási rendszert, valamint a költségvetési gazdálkodást segítő rendszereket 5 milliárddal fogják olcsóbban üzemeltetni. – További költségcsökkentő tárgyalások is folyamatban vannak – tette hozzá az államtitkár, aki szerint „nincs nálunk a bölcsek köve”, csupán annyit tettek, hogy kiszűrték a felesleges párhuzamosságokat, s az állam egységesen lép fel, így érvényesíteni tudja az üzleti szektorban is megszokott mennyiségi kedvezményeket, amire korábban is lett volna mód.

Szeretnék elérni a Microsofttal fennálló szerződésekkel kapcsolatos költségek évi egymilliárdos lefaragását, s egyúttal megteremtik a lehetőséget a nyílt szabványú rendszerek használatára is – fogalmazott az államtitkár. Erre Drajkó László vezérigazgató a következőképp reagált lapunk megkeresésére:

– Tárgyalások folynak azzal kapcsolatban, hogy a Microsoft minél kedvezőbb feltételek mellett tehesse elérhetővé korszerű informatikai termékeit és megoldásait a magyar állam és szervezetei számára. Ezeket a központi közbeszerzésben szereplő partnereinken keresztül értékesítjük. Nyitrai Zsolt elmondta: a ciklus végére bevezetnék a kormányzatban és az államigazgatásban a teljes körű elektronikus dokumentumkezelést, ez pedig 12 milliárd forint megtakarítást hozhat a megvalósulását követően.

Forrás: Nol.hu


Kapcsolódó cikkek

2023. január 27.

Ötmilliárd forint áfát csaltak el az élelmiszerkereskedők

Több mint 5 milliárd forint áfát csalt el egy sajtkereskedelemmel foglalkozó bűnszervezet, a 15 emberből álló bandával és az azt segítő 14 emberrel szemben vádat emelt a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Főügyészség – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénteken a Facebook-oldalán. A szervezet győri vezetője a koronavírus-járvány idején azzal vált ismertté, hogy a jelenleg már lefoglalt luxusautóival kórházakba szállított maszkokat adományként.

2023. január 27.

Videós útmutatók az adókedvezmény-nyilatkozatok kitöltéséhez

Év elején sok kérdés érkezik a munkavállalóktól a kitöltendő adókedvezmény-nyilatkozatokkal kapcsolatban. Ezek megválaszolásához és a gyakori hibák elkerüléséhez nyújt segítséget a NEXON ötrészes videósorozata, amelyben közérthetően magyarázzák el a teendőket.