Hozamgarancia a magánnyugdíjnál


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Január 1-jétől bevezették a magán-nyugdíjpénztári hozamgaranciát, amely a felhalmozási időszak egészére vonatkozóan a megtakarítások reálértékének megőrzését biztosítja a tagoknak. A hozamgarancia lényegét, szabályait ismerteti az Adó szaklap 2010/12-13. számában megjelent cikk.

A magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény értelmében hozamgarantált tőkének minősül a pénztártag életjáradékra váltandó egyéni számlaegyenlegének meghatározott szabályok szerint kiszámított legkisebb összege, melyet a Pénztárak Garanciaalapja garantál. Amennyiben a tag egyéni számlájának egyenlege a nyugdíjszolgáltatás megállapításakor nem éri el a hozamgarantált tőke összegét, akkor annak mértékéig a Pénztárak Garanciaalapja kiegészíti az egyenleget.

A hozamgarancia nem vehető igénybe akkor, ha a pénztártag a nyugdíjazását a korhatár elérése előtt kezdeményezi, illetve a felhalmozási időszakban kezdeményezett pénztár-, illetve portfólióváltásai között kevesebb, mint öt év telt el. Átmeneti rendelkezés értelmében ugyanakkor az öt éven belüli pénztár-, illetve portfólióváltások csak akkor eredményezik a hozamgaranciára való jogosultság elvesztését, ha a váltásokra 2010. január 1-jén, és azt követően öt éven belül került sor. Nem számít ugyanakkor átlépésnek, ha a tag a pénztárak egyesülése vagy szétválása miatt kerül a tag új pénztárba, továbbá nem számít portfólióváltás kezdeményezésének az, az eset, amikor a tag életkorhoz kapcsolódó átsorolás miatt kerül másik portfólióba.

A pénztár a tag részére a nyugdíjszolgáltatást járadékszolgáltatásként nyújtja, vagy egyösszegű kifizetésként teljesíti. Egyösszegű kifizetést annak a pénztártagnak a kérésére teljesítenek, akinek a nyugdíjkorhatár eléréséig a különböző pénztárakban eltöltött és összeszámított tagsági jogviszonya nem haladja meg a 180 hónapot. Fontos tudni, hogy az egyösszegű kifizetés (a pénztártag felhalmozási időszakban bekövetkezett halála esetén a kedvezményezett részére történő kifizetés) nem minősül nyugdíjszolgáltatásnak, így nem vonatkoznak erre az esetre a hozamgarancia miatti kiegészítés.

A hozamgarantált tőke a tag egyéni számláján jóváírt kötelező és kiegészítő tagdíjbefizetéseknek a KSH által közölt, adott hónapra vonatkozó fogyasztóiár-indexek (infláció) szorzatával növelt összege (azaz ez a garancia biztosítja a tag befizetései vásárlóértékének megőrzését). Fontos tudni, hogy a hozamgaranciára való jogosultság a pénztári nyugdíjszolgáltatás megállapításakor nyílik meg. Nagyon leegyszerűsítve: a tag hozamgaranciára akkor válik jogosulttá, ha a nyugdíjszolgáltatás megállapításakor, a kötelező és kiegészítő tagdíjbefizetések és azok hozama együtt kisebb, mint a kötelező és kiegészítő tagdíjbefizetések inflációs rátával felszorzott értékeinek az összege. (Azaz az összesített hozam kisebb, mint az összesített infláció értéke.) A hozamgaranciával kiegészített egyösszegű nyugdíjszolgáltatást a pénztár fizeti ki a pénztártagnak.

A jogalkalmazás során kérdésként leggyakrabban az fogalmazódik meg, hogy milyen esetekben veszti el a tag a hozamgaranciára való jogosultságát. Két ilyen esetet érdemes kiemelni. Az egyik a pénztárak közötti átlépés, a másik az egyedi portfólióváltás. Mindkét esetben a tag döntésének jogkövetkezménye lehet a hozamgarancia elvesztése. A pénztártagoknak ezért fontos tudniuk, hogy az egyik pénztárból a másik pénztárba történő átlépésük során az átlépéssel kapcsolatos döntés meghozatala előtt mérlegelniük kell a hozamgarantált tőkével kapcsolatos, 2010. január 1-jétől hatályos jogszabályi rendelkezéseket is. Elveszti ugyanis a más pénztárba átlépő tag a hozamgaranciára való jogosultságot, ha a felhalmozási időszakban az általa kezdeményezett pénztárváltások között nem telt el legalább öt év. Az öt év megállapításakor nem kell figyelembe venni a 2009. december 31-éig kezdeményezett átlépéseket. Fontos tudni, hogy nem számít a tag általi kezdeményezésnek az, ha a tag a pénztárak egyesülése, vagy szétválása miatt kerül új pénztárba.

Szintén elveszíti a tag a hozamgarantált tőkére való jogosultságot, ha az általa kezdeményezett portfólióváltások között nem telt el legalább öt év. Beletartozik a váltásokba az átlépéssel egybekötött, az átvevő pénztárban a tag tudatos döntésével bekövetkező portfólióváltás is (de az átvevő pénztár általi életkor alapján történő automatikus besorolás nem). Az öt év megállapításakor nem kell figyelembe venni a 2009. december 31-e előtt történt portfólióváltásokat. Nem számít a tag általi kezdeményezésnek az, ha a tag a törvényi előírások szerinti, az életkorhoz kapcsolódó átsorolás miatt kerül másik portfólióba.

A jogszabályi rendelkezések értelmében tehát az minősül egyedi portfólióváltásnak, ha a pénztártag a nyugdíjkorhatárának eléréséig hátralévő idő alapján meghatározott besorolástól el kíván térni, és erről írásban nyilatkozik a pénztárának. Azokat a tagokat, akik az aktuális besorolásuktól egyedi portfólióváltással eltértek, később a nyugdíjkorhatárig hátralévő idő alapján, évenként már nem kell átsorolni. Átlépés esetén egyedi portfólióváltásnak az minősül, ha az átlépő tag más típusú portfóliót választ, mint amelyben az átlépés előtt volt. Az átlépéssel egyidejűleg lebonyolított portfólióváltással a tag nem veszíti el automatikusan a hozamgaranciához való jogát, mert az öt éven belüli pénztár- és portfólióváltások külön-külön számítandók.

Varga Éva cikkében konkrét példákon keresztül is bemutatja a hozamgaranciával kapcsolatos szabályokat.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Fontos transzferár-kötelezettségek és határidők | A pénz beszél

Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.