IAFAK, avagy általános forgalmi adó visszatérítése belföldön nem letelepedett adóalanyok részére


Az Adó szaklap friss számában megjelent írásban azt mutatja be, hogy az IAFAK jelű, „Kérelem és kiigazítási nyilatkozat a belföldön nem letelepedett adóalanyokat és a Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett nem adóalany jogi személyeket, valamint az egyablakos rendszerekbe regisztrált adóalanyokat megillető általánosforgalmiadó-visszatérítéshez megnevezésű kötegelt nyomtatvány (a továbbiakban: IAFAK nyomtatvány) kitöltése és benyújtása útján milyen módon valósulhat meg a magyar áfaalanyok által teljesített, áfatörvény hatálya alá tartozó ügyletek kapcsán áthárított, illetve Magyarországon felszámított általános forgalmi adónak a belföldön nem letelepedett adóalanyok részére történő visszatérítése.

Releváns jogszabályok:

2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról
32/2009. (XII. 21.) PM rendelet a belföldön nem letelepedett adóalanyokat a Magyar Köztársaságban megillető általánosforgalmiadó-visszatéríttetési jognak, valamint a belföldön letelepedett adóalanyokat az Európai Közösség más tagállamában megillető hozzáadottértékadó-visszatéríttetési jognak érvényesítésével kapcsolatos egyes rendelkezésekről

Az adó-visszatéríttetési jog gyakorlásának szabályozása

Az adó-visszatéríttetésre való jogosultságra, illetve az adó-visszatéríttetési jog tartalmára és gyakorlására vonatkozó alapvető szabályokat az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) „Belföldön nem letelepedett adóalany adó-visszatéríttetési joga” című XVIII. Fejezete, az adó-visszatéríttetési kérelem előterjesztésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat pedig a belföldön nem letelepedett adóalanyokat a Magyar Köztársaságban megillető általánosforgalmiadó-visszatéríttetési jognak, valamint a belföldön letelepedett adóalanyokat az Európai Közösség más tagállamában megillető hozzáadottértékadó-visszatéríttetési jognak érvényesítésével kapcsolatos egyes rendelkezésekről szóló 32/2009. (XII. 21.) PM rendelet [a továbbiakban: 32/2009. (XII. 21.) PM rendelet] I. Fejezete tartalmazza. Emellett a belföldön nem letelepedett adóalanyoknak a nem a visszatérítés helye szerinti tagállamban, hanem egy másik tagállamban letelepedett adóalanyok részére a 2006/112/EK irányelvben előírt hozzáadottérték-adóvisszatérítés részletes szabályainak megállapításáról szóló, 2008. február 12-i, 2008/9/EK tanácsi irányelvben (a továbbiakban: Héavisszatérítési-irányelv) foglalt előírásokat is figyelembe kell venniük.

Az Áfa tv. XVIII. Fejezetében adó-visszatéríttetésre jogosultként meghatározott, belföldön nem letelepedett adóalanyok köréből az adó-visszatéríttetésre irányuló kérelmeiket az IAFAK nyomtatvány alkalmazásával terjesztik elő

– az elismert harmadik államban letelepedett adóalanyok, akik/amelyek áfa és kompenzációs felár visszatérítésére jogosultak;

– az adófizetésre kötelezett nem adóalany jogi személyek, amelyek kizárólag kompenzációs felár visszatérítésére jogosultak;

– a nyilvántartásba vett, távolról is nyújtható szolgáltatásokat teljesítő adóalanyok, akik/amelyek az áfa visszatérítésére jogosultak; továbbá

– az OSS/IOSS-rendszerbe bejelentkezett, a Közösség területén nem letelepedett adóalanyok

(a továbbiakban együtt: belföldön nem letelepedett adóalanyok).

Az adó-visszatéríttetési jog gyakorlásának elsődleges feltétele az, hogy az adóalanyok az adó-visszatéríttetéssel érintett, adó-visszatéríttetési időszakként nevesített időszakban (a továbbiakban: adó-visszatéríttetési időszak) az Áfa tv. XVIII. Fejezete alkalmazásában a Közösség más tagállamában letelepedett adóalanyoknak vagy elismert harmadik államban letelepedett adóalanyoknak minősüljenek, vagyis a gazdasági célú letelepedési helyük, illetve lakóhelyük vagy szokásos tartózkodási helyük a Közösség valamely más tagállamában, az Áfa tv. 8/A. számú mellékletében felsorolt valamelyik államban vagy Magyarországgal az adó kölcsönös visszatérítéséről nemzetközi megállapodást kötő harmadik államban legyen.

Magyarország mint az adó-visszatéríttetés tagállama esetében az adó-visszatéríttetési időszak – vagyis a Héavisszatérítési-irányelv 16. cikkének megfelelően meghatározott, adó-visszatéríttetési kérelemmel érintett időszak – nem haladhatja meg az 1 naptári évet, és nem lehet kevesebb 3 naptári hónapnál, kivéve, ha az adó-visszatéríttetési kérelem olyan időszakra vonatkozik, amely 1 naptári év 3 naptári hónapnál kevesebb fennmaradó része. Az adóalanyok belföldi letelepedettségének a megállapítása szempontjából az Áfa tv. 254. §-ában, valamint a 259. § 2., 11., 19. és 20. pontjaiban foglalt, a gazdasági célú letelepedettségre vonatkozó különös szabályokat, illetve az állandó telephelyre, a lakóhelyre, a székhelyre és a szokásos tartózkodási helyre vonatkozó értelmező rendelkezéseket kell irányadónak tekinteni.

A belföldön nem letelepedett adóalanyok az áfatörvény hatálya alá tartozó, illetve az áfatörvény alapján belföldi teljesítési hellyel megvalósuló ügyleteket (termékbeszerzéseket, szolgáltatás-igénybevételeket és termékimportokat) terhelő előzetesen felszámított adónak az Áfa tv. XVIII. Fejezetében foglalt különös szabályok alapján megvalósuló visszatéríttetésére jogosultak, ugyanakkor nem alapíthatnak adó-visszatéríttetési jogot akár a jogalap, akár az összegszerűség tekintetében tévesen vagy egyéb okból jogellenesen áthárított, valamint az Áfa tv. 89. §-a vagy 98. § (1) bekezdés b) pontja alapján adómentesen értékesíthető termékek beszerzését terhelő, továbbá az ingatlan beszerzését terhelő előzetesen felszámított adóra.

A termékek belföldön történő beszerzését, importját és a szolgáltatások belföldön történő igénybevételét terhelő előzetesen felszámított adó esetében a belföldön nem letelepedett adóalanyok olyan mértékben jogosultak az adó visszatéríttetésére, amilyen mértékben az általuk belföldön beszerzett, importált termékeket és belföldön igénybe vett szolgáltatásokat

– az Áfa tv. 121. §-ában felsorolt ügyletek érdekében használják, egyéb módon hasznosítják; illetőleg

– az Áfa tv. 139–141. §-ai szerint a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére adófizetési kötelezettséget keletkeztető ügyletek érdekében használják, egyéb módon hasznosítják.

A fenti szabályoktól függetlenül a kompenzációs felárat fizető, más tagállamban illetőséggel rendelkező nem adóalany jogi személyeknek az adó-visszatéríttetési joga az Áfa tv. 203. §-a szerint megállapított előzetesen felszámított adóra, vagyis az áthárított kompenzációs felárra is kiterjed.

A belföldön nem letelepedett adóalanyoknak – a távolról is nyújtható szolgáltatást teljesítő és az OSS/IOSS-rendszerbe bejelentkező adóalanyok kivételével – az adó-visszatéríttetés érdekében igazolniuk kell azt, hogy gazdasági célú letelepedési hellyel, ennek hiányában lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel vagy székhellyel rendelkező hozzáadottértékadó-alanyként, illetve hozzáadottérték-adó fizetésére kötelezett, nem adóalany jogi személyként nyilvántartásba vették őket más közösségi tagállamban vagy harmadik országban.

Az adó-visszatéríttetési jog az adó-visszatéríttetésre irányuló kérelemnek az IAFAK nyomtatvány alkalmazásával történő benyújtása útján érvényesíthető, illetve gyakorolható.

Boda Péter az Adó szaklap új, 2024/11-es számában megjelent írásában a fentieken túl olvashat az IAFAK nyomtatvány kitöltéséről és adattartalmáról és az adó-visszatéríttetési kérelem befogadásáról, elbírálásáról.

Az Adó szaklap 2024/11-es számában ezen túl olvashat még a K+F támogatások adóvonzatairól, az átalakulás számviteléről és a NAV-ellenőrzésekről is.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 21.

Több száz kilogrammnyi vágott dohányt és hamis parfümöt találtak a pénzügyőrök

Több száz kilogrammnyi vágott dohányt és 430 doboz magyar zárjegy nélküli cigarettát találtak a pénzügyőrök egy pécsi garázsban. Csaknem ezer üveg hamis parfümöt találtak egy Németországba tartó bolgár furgonban az M5-ös autópálya hetényi pihenőhelyén; az okozott kár majdnem 17 millió forint – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hétfőn.

2024. október 21.

Belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetése az önkormányzati szférában

A helyi önkormányzatok, az irányításuk vagy felügyeletük alatt álló költségvetési szervek, vagy a helyi önkormányzat tulajdonában vagy tulajdonosi joggyakorlása alatt álló szervezetek, gazdasági társaságok számára fontos határidő közeleg, hiszen 2025. január 1-től ezen szervek is kötelesek belső visszaélés-bejelentési rendszert (a továbbiakban: bejelentőrendszer) létrehozni.