Minden pénzügyi vezetőt rosszul érint, ha a társaság követelése behajthatatlanná válik, főként, ha annak áfáját is be kellett fizetnie. A behajthatatlanná vált követelések kapcsán befizetett áfa visszaigénylésére idén már a hazai szabályozás is lehetőséget biztosít, feltételekkel.
Sorozatunk második részében többek között a számlamódosítási láncok helyes elszámolásáról, a kétlépéses számlakorrekcióról, az előleg- és végszámlákról való adatszolgáltatásról szólunk.
A magyar áfaalanyok (vállalkozások, egyéni vállalkozók és magánszemélyek is) 2019. szeptember 30-ig igényelhetik vissza a magyar adóhatóságon keresztül azokat az áfa összegeket, amelyet más országokban letelepedett adóalanyok rájuk hárítottak. Fontos, hogy itt nem a fordított adózással (reverse charge) kiszámlázott tételekről van szó, hanem olyan számlák áfatartalma igényelhető vissza, amelyeken a külföldi számlakiállítók feltüntették az áfát az általuk teljesített termékértékesítésekről vagy szolgáltatásnyújtásokról. Jellemzően ilyenek szoktak lenni a hotel-, éttermi- és taxiszámlák, vagy ha a magyar vállalkozás úgy vásárol terméket az adott külföldi országban, hogy a terméket nem szállítják el másik országba, és így helyi áfa rakódik rá az értékesítésre. A sikeres áfa-visszatérítés feltételei A sikeres áfa-visszatérítésnek számos feltétele van, az ezeknek megfelelő adóalanyok 2019. szeptember 30-ig igényelhetik vissza az uniós országokban megfizetett áfát: Egyrészt, a visszatérítést kérőnek olyan magyar adóalanynak kell lennie, amely Magyarországon is rendelkezik áfalevonási joggal (azaz például nem alanyi adómentes, vagy nem csak „tárgyi mentes” tevékenységet végez); a kérelmezőnek nincs sem székhelye, sem áfa-telephelye abban az országban, ahonnan a visszatérítést kéri, és – bizonyos kivételektől eltekintve – nem teljesít termékértékesítést vagy nem nyújt olyan szolgáltatást sem ebben a…
Viszonylag kevés hazai cég szokta visszaigényelni a másik EU-országban történt tartózkodással kapcsolatos számlák áfáját, helyette inkább bruttó költséget könyvelnek. Ennek fő oka, hogy a magyar vállalatok többsége nincs tisztában azzal, hogy a NAV-hoz egy elektronikusan benyújtott kérelem segítségével ez a tétel díjmentesen visszaigényelhető – hívta fel a figyelmet a nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló Crowe FST.
Az Európai Bíróság ismét egy magyar vonatkozású áfaügyben döntött, amelynek adaptálása már a magyar parlament elé frissen beterjesztett adócsomagban is megjelent. A testület kimondta, hogy amennyiben az ügylet téves minősítése miatt az értékesítő tévesen hárította át és fizette be az áfát, de annak visszatérítése lehetetlenné válik, úgy a beszerző jogosult az áfa-visszatérítést közvetlenül az adóhatóságnál kezdeményezni.
