Így adózik a gyűjtögetés

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény jelenleg nem tartalmaz rendelkezést a gyűjtögetésből származó jövedelem adózására. Biztosan fontos volt ennek meghatározása 2016. január 1-től.

Tudjuk, hogy a magánszemélyek egy része gyógynövények, fűszernövények, vadon termő gyümölcsök és gombák, éti csigák gyűjtéséből és eladásából él. Ha az ilyen tevékenységet végző magánszemély nem egyéni vállalkozó vagy nem mezőgazdasági őstermelő, akkor nincs deklarált szabály a fizetendő személyi jövedelemadójának meghatározására. Ha egy kicsit belegondolunk, akkor az általános költség-elszámolási szabályok között nem tudják megjeleníteni a gyűjtés és értékesítés során végzett munkájuk ellenértékét, s mivel a termék sem kerül pénzbe, lényegében nincs mit elszámolniuk.

Ebből adódóan kitaláltak a gyűjtögetők számára egy adózási módszert, melyet a személyi jövedelemadóról szóló törvény 58.§-ába egy új bekezdésként építettek be.

Eszerint 2016. január 1-től a vadon gyűjtött termék, termény (gyógy- és fűszernövények, vadon termő gyümölcsök és gombák, valamint éti csiga) magánszemély által – nem egyéni vállalkozóként vagy nem mezőgazdasági őstermelőként – felvásárlónak történő értékesítéséből származó bevétel 25 százaléka számít jövedelemnek. Ez a diktált jövedelem egyszerűvé teszi a gyűjtők adózását. 

Hozzájárul az egyszerűséghez az is, hogy a személyi jövedelemadót a kifizetéskor a felvásárló állapítja meg és vonja le a magánszemélytől. Tehát a gyűjtőnek kifizetett összegből a felvásárló a termék átvételekor 15 százalék személyi jövedelemadót köteles megállapítani és levonni, a bevétel 25 százalékát tekintve adóalapnak. (Megjegyzem, hogy 2016-tól a személyi jövedelemadó átlagos kulcsa 15%. Idén nyáron fogadta el az Országgyűlés az adózással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi LXXXI. törvényt, amely jövő évtől 16 százalékról 15 százalékra csökkenti a személyi jövedelemadó általános mértékét.)

Adónap 2016 – 2015.12.03.

Ismerje meg részletesen a jövő évi adóváltozásokat képzésünkön és szerezzen 8 kreditpontot. Az adózás rendjéről szóló törvény változásai – Dr. Kovács Ferenc     Személyi jövedelemadó változásai – Dr. Andrási Jánosné          Járulékok változásai – Széll Zoltánné                   Általános forgalmi adó változásai – Sike Olga            Társasági adó változásai – Dr. Németh Nóra További információ és jelentkezés >>

Az ügyletről a felvásárló két példányban vételi jegyet állít ki – feltüntetve azon a magánszemély nevét, adóazonosító jelét (ennek hiányában természetes személyazonosító adatait és lakcímét), valamint a felvásárolt termék, megnevezését, mennyiségét, ellenértékét, és a levont adót – amelynek 
egy példányát átadja a magánszemélynek, másik példányát pedig az adózással összefüggő iratok megőrzésére előírt határidőig megőrzi.

A felvásárló a gyűjtőtől levont személyi jövedelemadót a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adók és járulékok bevallására, megfizetésére az adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon és határidőre – a magánszemélyhez nem köthető kötelezettségként – vallja be és fizeti meg. 

A gyűjtő jövedelmével összefüggésben a felvásárlót, illetve a magánszemélyt egyéb, közteherrel összefüggő kötelezettség nem terheli. (Ennek a megállapításnak a személyi jövedelemadóról szóló törvényben történő szerepeltetése nagyon kedvező a szakemberek számára. Így nincs rákényszerülve, hogy keresgéljen a szociális hozzájárulási adóról, vagy az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvényben, mert a joghézagok miatt esetleg feltárható lenne valamelyik kötelezettség felmerülése.

Tehát az új szabályozás különösebb adminisztrációt nem igényel a magánszemélytől, és egyszerűnek tekinthető. Kár, hogy csak keveseket érint! 

---