Így adózunk 2019-től

Nő az alanyi áfamentesség értékhatára, jobban járnak a dolgozó nyugdíjasok, bevezetik a csoportos tao-alanyiságot, két új szochó-kedvezmény érkezik, és a kedvezményes lakásáfa meghosszabbodik bizonyos esetekben. Az Országgyűlés elfogadta a friss és bonyolult adócsomagot.

Az Országgyűlés délelőtt 115 igen szavazattal, 20 nem ellenében, 36 tartózkodás mellett elfogadta a kormány friss adócsomagját, amely „Az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról” címet viseli, és 156 oldal terjedelmű; az adósaláta-törvényhez a Törvényalkotási Bizottság 107 oldalas összegző módosító indítványt nyújtott be – ezt is elfogadták a képviselők.

Ahogy azt már megszokhattuk, a törvénycsomag valamennyi adótörvényt kisebb-nagyobb mértékben megváltoztatja.

Még vonzóbb lesz a kata

Az elfogadott törvény szerint 2019-től 8 millió forintról 12 millió forintra emelkedik a legkisebb vállalkozások áfamentessége, így az alanyi áfamentesség értékhatára megegyezik majd a kata választhatóságának értékhatárával.

További változás az adónemben, hogy diákoknak 50 helyett 25 ezer forint adót kell fizetniük akkor is, ha 25 éves korukig a tanulmányaikat szüneteltetik.

Tao: jön a csoportos társasági adóalanyiság

A csoportos társasági adóalanyiság a törvény szerint 2019. 1-jétől lesz választható; ezzel a lehetőséggel olyan hazai kapcsolt vállalkozások élhetnek majd, amelyek között legalább 75%-os mértékű többségi befolyás áll fenn. A csoportos adóalanyiság elsődleges célja a magyar társasági adóalanyok versenyképességének növelése, illetve az őket érintő adminisztrációs teher csökkentése. A választással élő társaságok a jövőben kedvezőbb helyzetbe kerülhetnek azzal, hogy egymás között felhasználhatóvá válnak a kapcsolt vállalkozások veszteségei, vagy hogy a csoporttag vállalkozások egymás közötti ügyletei mentesülnek majd a transzferár-dokumentációs kötelezettség alól.  A 2019-es alkalmazáshoz legkésőbb 2019. január 15-ig kell majd az erre vonatkozó nyilatkozatot megtenni a NAV felé.

A vonatkozó Európai Uniós irányelvnek való megfelelés érdekében a jövőben új szabályok vonatkoznak majd a magyar társasági adóalanyok által az adóalapban érvényesíthető kamatráfordítás mértékére (alultőkésítési szabály). A hatályos kamatlevonhatósági szabályokat – amelyek a kötelezettségek saját tőkéhez viszonyított aránya alapján (jelenleg 3:1-es arány) határozzák meg az adóalapban érvényesíthető kamat mértékét – olyan szabály váltja fel, amely az adóévben kifizetett kamat érvényesíthetőségét alapvetően az adózás előtti eredmény korrigált értékéhez köti.

Az Adóelkerülés elleni Irányelv (ATAD 1) rendelkezéseinek átültetése érdekében a törvény pontosítja a rendeltetésszerű joggyakorlás elvét, szigorítja az ellenőrzött külföldi társaság (EKT) fogalmát, illetve bevezeti az EU-s kamatlevonás-korlátozási szabályokat.

A rendeltetésszerű joggyakorlás elve (általános visszaélés elleni szabály) pontosításra került azzal, hogy egyes jogügyletek mellett olyan jogügyletek sorozatát is vizsgálat körébe vonja, amelyek fő célja vagy egyik fő célja olyan adóelőny megszerzése, amely ellentétes a releváns adójogszabály tárgyával és céljával. Amennyiben az ügylettel, vagy ügyletsorozattal elért adóelőny a jogszabály tárgyával és céljával összhangban áll, a törvényjavaslat indokolása szerint az adóelőny érvényesítése nem korlátozható, amennyiben a jogügylethez valós gazdasági és kereskedelmi indokok is hozzárendelhetőek. Az ügylet, illetve az adóelőny céljának meghatározása és minősítése ugyanakkor csak az ügyletre/ügyletsorozatra vonatkozó valamennyi releváns tény, körülmény körültekintő mérlegelése alapján állapítható meg az Irányelv szerint, azonban ezt a törvényjavaslat vagy indoklása így már nem tartalmazza.

Az ellenőrzött külföldi társaság (EKT) fogalmát szigorítja a jogszabály, eszerint:

– a jövőben nem lesz mentesíthető az EKT minősítés alól egy külföldi személy azért, mert valamely tagja, vagy annak kapcsolt vállalkozása elismert tőzsdén jegyzett, továbbá

– a befektetői tevékenység végzése nem vezethet az EKT-ra vonatkozó szabályozás alóli mentesüléshez (a befektetői tevékenység nem lesz érdemi gazdasági tevékenység);

Az EU-s kamatlevonás-korlátozási szabályok megjelennek a magyar joganyagban is. Az alultőkésítési szabály módosításával az Irányelvben is meghatározott korlát kerül bevezetésre az elszámolt kamatok tekintetében. Ennek megfelelően a nettó finanszírozási költségeknek (az adóköteles kamatbevételeket és az ezzel egyenértékű jövedelmeket meghaladó rész) legfeljebb az EBITDA 30 százalékát elérő, vagy legfeljebb 939.810.000 forintos (cca. 3 millió eurós) összege számolható el. Az el nem számolható rész csökkenthető az előző évek kamatlevonási kapacitásának (kamatfizetés, adózás és értékcsökkenés előtti eredmény 30 százalékának az adóévi nettó finanszírozási költséggel csökkentett összege) a fel nem használt részével.

A jelenlegi előíráshoz képest mindenképp szigorítást jelent, hogy a hitelintézeteknek és pénzügyi vállalkozásoknak fizetett kamatra is alkalmazni kell a korlátozást, ugyanakkor a pénzügyi intézmények, befektetési vállalkozások mentesülnek az adóalap-korrekció alkalmazása alól. A 2016. június 17-e előtt megkötött szerződések esetében a kamatlevonás-korlátozási szabályt első alkalommal e szerződések finanszírozási összegének növelése vagy futamidejének meghosszabbítása hatálybalépését követő naptól, a módosított összeg vagy futamidő tekintetében kell figyelembe venni – olvasható az RSM törvényjavaslatról készített elemzésében.

Szintén a tao-törvény újdonsága lesz, hogy a látványcsapatsportok támogatásának jogcímei kiegészülnek a sportcélú ingatlan üzemeltetésének költségeire vonatkozó támogatás nyújtásának lehetőségével.

Szintén fontos változás, hogy megszűnik az előadó-művészeti szervezetek tao-kedvezménye.

Ezen túl az EBRD-vel kötött megállapodás értelmében a bankadó felső kulcsa 0,21 százalékról 0,2 százalékra csökken.

A december 20-ig elvégzendő adófeltöltési kötelezettség szabályai enyhülnek. Az itt tévesztő cégek esetében a maximális mulasztási bírság-mérték a felére csökken. Jövőre a befizetett előleg és az adóévi adó kilencven százalékának különbözete után maximum tíz százalék lehet a bírság.

Jobban járnak a dolgozó nyugdíjasok

Változatlan az a nyáron elfogadott szabály, hogy a nyugdíjasok nem fizetnek majd járulékokat, ha munkaviszonyban dolgoznak tovább. A szabály annyiban pontosul, hogy a nyugdíj folyósításának szüneteltetése – azaz állami tisztség betöltése – ideje alatt sem kell a nyugdíjasoknak a járulékokkal számolnia. E rendelkezés lehetővé teszi, hogy változatlan munkáltatói költség mellett a nyugdíjasok a jelenleginél akár 45%-kal több nettó jövedelmet szerezhessenek – áll a PwC értékelésében. 

Új szochó-kedvezmények jönnek

A törvénytervezet szerint a szociális hozzájárulási adó mértéke – melyet a munkáltatók fizetnek a foglalkoztatottak után – 19,5% marad, tehát 2019. január 1-jétől nem csökken 17,5%-ra. Így csökkenés legkorábban 2019. július 1-jével léphet hatályba.

Ugyanakkor a csomag két jelentős új kedvezmény bevezetéséről rendelkezik. Egyrészt a vállalkozási formában működő kutatóhelyek a kutatás-fejlesztési tevékenységet végző munkavállalók után csak a szociális hozzájárulási adó felét fogják megfizetni 2019-től. Így a tervezett változás következtében a magyarországi kutatóhelyek bérköltsége jelentősen, közel 10 százalékkal csökken majd.

Másrészt egy jelentős kedvezmény segíti a várhatóan a közeljövőben elbocsátani kívánt, idősebb állami alkalmazottak elhelyezkedését. Amennyiben ugyanis e személyek 60 év fölött vannak, akkor a tervezet szerint az új munkáltatójuk a minimálbér négyszereséig nem köteles utánuk szociális hozzájárulási adót fizetni. Azaz az érintettek foglalkoztatása akár 110-120 ezer forinttal is olcsóbb lehet, mint más munkavállalóké – írja a PwC. 

Általános forgalmi adó

Jelentős adminisztrációs egyszerűsítésként jelenik meg, hogy a személygépjárművek üzemeltetési költségein felszámított áfa levonhatóságára vonatkozó korábbi szabályozáshoz hasonlóan a személygépjárművek bérbevételével kapcsolatos bejövő számlákon felszámított áfa 50%-a – az általános levonási feltételek fennállása esetén – automatikusan levonhatóvá válik a magáncélú és üzleti használat arányát alátámasztó útnyilvántartás vezetése nélkül is. Az adózók továbbra is választhatják ugyanakkor az útnyilvántartás alapú áfalevonás gyakorlását, ha az magasabb arányú áfalevonást támaszt alá.

A kormány elfogadott módosító javaslata nyomán 2023. december 31-ig továbbra is a kedvezményes, 5 százalékos áfakulcs alkalmazható azon új lakóingatlanok értékesítésekor, amelyek 2018. november 1-én végleges építési engedéllyel rendelkeztek.

Az adócsomag továbbá a nyári adócsomaghoz képest kiegészíti az utalványok 2019-től hatályos áfakezelésére vonatkozó szabályokat, amikor egyértelműsíti, hogy az egycélú utalványok ingyenes átruházása is ellenértékes, adóztatandó ügyletnek minősülhet.

munkaerőkölcsönzés területén alkalmazott fordított adózás köre jelentősen szűkül 2021-től, az új szabályok értelmében ugyanis csak bizonyos építkezési, szerelési munkálatokkal kapcsolatos munkaerőkölcsönzés esetén lesz alkalmazandó a fordított adózás, egyébként a belföldi munkaerőkölcsönzéssel kapcsolatos áfát a szolgáltató lesz köteles felszámítani  írja értékelésében a PwC.

További részleteket az áfát érintő változásokról itt olvashat.

Csökken az adminisztráció

A törvényben számos, az adószakmával közösen előkészített, bürokrácia-csökkentő intézkedés szerepel. Így többek között jövőre már nem kell bejelenteni a foglalkoztatottnak dolgozója végzettségére, szakképesítésére, illetve azt ez igazoló okiratokra vonatkozó adatokat.

A törvénynek az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) előírásait érintő szabályai többnyire a januári hatálybalépést követően kikristályosodott jogalkalmazási nehézségeket enyhítő pontosításokat tartalmaznak. Ide sorolhatóak a megbízható adózók mulasztási bírsággal sújtásának szabályai. Emellett az adminisztráció csökkentésére irányuló kormányzati törekvés szintén tetten érhető a javaslatban például a feltételes adómegállapítás iránti kérelem benyújtását megelőző díjköteles konzultációk kivezetése, a kifizetőknek az általuk foglalkoztatott biztosított képzettségére vonatkozó adatbejelentési kötelezettségének megszüntetése. További részleteket az RSM elemzéséből itt olvashat.

A friss adósaláta-törvény számos ponton átírja az adórendszert, így a pontos szövegének részletes tanulmányozása elengedhetetlen.

A nyáron elfogadott adócsomagról itt olvashat részletesen.


Kapcsolódó cikkek:


Korlátokkal marad 2023-ig a kedvezményes lakásáfa
2018. november 7.

Korlátokkal marad 2023-ig a kedvezményes lakásáfa

A kormány javaslata alapján 2023. december 31-ig továbbra is a kedvezményes, 5 százalékos áfakulcs alkalmazható azon új lakóingatlanok értékesítésekor, amelyek 2018. november 1-én végleges építési engedéllyel rendelkeztek - jelentette be a pénzügyminiszter.

A cafeteriarendszer várható átalakítása 2019-től
2018. november 8.

A cafeteriarendszer várható átalakítása 2019-től

A kormány által 2018. október 19-én előterjesztett őszi adócsomag a nyári változásoknál kevésbé radikálisabban, de a korábban már kitaposott úton konzekvensen halad tovább abban a tekintetben, hogy tovább szűkíti a bérnél kedvezőbb adózás mellett adható juttatások körét.

BDO: maradhatnak a legnépszerűbb cafeteria elemek
2018. november 5.

A SZÉP-kártya mellett jövőre várhatóan a már bérhez hasonlóan adózó Erzsébet-utalvány, valamint a lakáscélú és utazási támogatások lesznek a leggyakrabban választott cafeteria juttatások, így a munkáltatók által kínált legnépszerűbb cafeteria elemek jövőre is elérhetők maradhatnak - közölte a BDO Magyarország.

Év végi cafeteria a 2019-es változások árnyékában
2018. november 12.

A nyáron elfogadott és kihirdetett 2018. évi XLI. törvény megváltoztat 2019-től jó néhány cafeteria-elemet. Sajnos ezeknek megfelelően 2019-től jó néhány juttatás adómentessége, vagy éppen a kedvezményes adózása megszűnik. Sok vállalkozásnál kérdésként merül fel, hogy egy-egy juttatást miképp lehetne mégis átmenteni 2019-re. Tippeket adunk.

Csoportos társaságiadó-fizetés kapcsolt vállalkozásoknál – 1. rész
2018. október 25.

Az őszi adócsomag részeként megjelent T/2931. számú törvényjavaslat tartalmaz rendelkezéseket a csoportos társasági adófizetésre vonatkozóan a kapcsolt vállalkozások egy meghatározott körére tekintettel. Cikksorozatunkban példákon keresztül megvizsgáljuk az új rendelkezés lényegét és gyakorlati következményeit.