Így adózunk 2019-ben

Jövőre csak a SZÉP kártya marad meg béren kívüli juttatásként, vonzóbb lesz a kiva, elhal az eva, többet adóznak az alkoholos italok, megszűnik a baleseti adó, és bevezetik a bevándorlási különadót. Az Országgyűlés pénteken fogadta el a vaskos és komplex 2019-es adócsomagot.

Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról„ címet viselő salátatörvény-javaslat csaknem minden adótörvényt módosít 255 paragrafusban és 182 oldalon. A törvényjavaslathoz benyújtott egységes módosító javaslat is vaskos: 54 oldalas. A törvényjavaslatot pénteken 131 igen szavazattal, 33 nem ellenében, 23 tartózkodás mellett elfogadta.

Cafeteria: csak a SZÉP kártya marad

Jövőre csak a SZÉP kártya marad meg béren kívüli juttatásként, az összes többit az új törvény megszünteti. Csak annyi a jó hír, hogy az adóalap meghatározásakor már nem kell alkalmazni az 1,18-as szorzót.

A törvény nem pusztán az eddig kedvezményesen, hanem a jelenleg teljes szja-mentesen adható juttatásokat is megszünteti. A 18. §-ában hosszasan soroltatnak a hatályon kívül helyező rendelkezések: vége a lakáscélú munkáltatói támogatásnak, a diákhitel törlesztéshez adott munkáltatói juttatásnak, a sportrendezvényre szóló adómentes belépőknek, a mobilitási célú lakhatási támogatásnak is, s így tovább. Vége a készpénzes cafeteriának is.

Mi több, megszűnik az a kedvezmény is, hogy a 2016. december 31-ig béren kívüli juttatásnak minősülő juttatásokat (például iskolakezdési támogatás, helyi utazási bérlet, önkéntes biztosító pénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás, Erzsébet utalvány) egyes meghatározott juttatásként lehet nyújtani. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy valamivel magasabb adó mellett, de még mindig kedvezményesen (15 százalékos szja és 19,5 százalékos eho mellett, szemben a béren kívüli juttatások 15 százalékos szja és 14 százalékos ehojával) adhatta a munkáltató a korábbi béren kívüli juttatásokat. A kormány jövőre bezárta ezt a lehetőséget is.

Szja: megszűnik a különadó

A törvényjavaslat hatályon kívül helyezi a magánszemélyek egyes jövedelmeinek különadójára (75 százalékos különadó) vonatkozó rendelkezéseket.

Ezen túl 2019-től kibővül az elektronikusan is kitölthető nyilatkozatok köre: a családi és személyi kedvezmények érvényesítésével kapcsolatos nyilatkozatok mellett az ügyfélkapuval rendelkező magánszemélyek egy új online felületen az adóelőleg nyilatkozatot is kitölthetik majd, melyeket az adóhatóság elektronikus úton, automatikusan továbbít a munkáltató, kifizető felé, és erről visszaigazolást küld a kitöltő magánszemélynek.

Jobban jár a nyugdíjas dolgozó

„A saját jogú nyugdíjas munkavállaló munkaviszonya mentesül a biztosítási kötelezettség alól, így nem minősül biztosítottnak, ezáltal társadalombiztosítási ellátásokra nem szerez jogosultságot e jogviszonyából adódóan, és járulékfizetési kötelezettség sem terheli” – olvasható a törvény indokolásában.

A törvény szerint 2019-től emelkedik az egészségügyi szolgáltatási járulék összege, méghozzá havi 7500 forintra, illetve napi 250 forintra.

Társasági adózás: vonzóbb a kiva, elhal az eva

A törvény elfogadása nyomán kedvezőbbé válnak 2019-től az energiahatékonysági beruházások adókedvezményére vonatkozó támogatási intenzitások, továbbá az energiahatékonyság javítását ösztönző kedvezmény felújítások esetében is igénybe vehető. 500 millió forintról 10 milliárd forintra emelkedik a fejlesztési tartalékba helyezhető, így beruházásokra fordítható összeg. A korai fázisú vállalkozásban szerzett részesedés adóalap-kedvezménye esetében a 20 millió forintos korlátnak befektetésenként kell megfelelni az egyes adóévekben. Lehetővé válik a kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatások költségeinek megosztása a vállalkozások között. A munkahelyi óvoda üzemeletetésére fordított költségek az adóalapnál elismert költségnek minősülnek.

2019. január 1-jétől megszűnik a hitelintézeti különadó, és egy elfogadott módostó indítvány értelmében a befektetési vállalkozások, pénzügyi szervezetek különadója is.

Jövő januártól az elektronikus fizetés erősítése, a készpénzhasználat csökkentése érdekében tranzakciónként 20 ezer forintig minden lakossági átutalás mentesül a pénzügyi tranzakciós illeték alól.

A törvény szerint az egyszerűsített vállalkozói adót utoljára 2018. december 20-ig lehet választani. „Azon adózók, akik 2018. december 20-ig élnek az eva választásának lehetőségével, a továbbiakban is a törvény hatálya alatt maradhatnak. Ezen adózók vonatkozásában az adóalanyiság az adózó választása alapján vagy a törvény által meghatározott valamely ok következtében szűnik meg.” – olvasható a törvény részletes indokolásában.

Vonzóbb lehet a kiva: a törvény 1 milliárd forintra emeli a kisvállalati adóalanyiság választási feltételeinek a bevételre és a mérlegfőösszegre vonatkozó értékhatárait, és 3 milliárd forintra emelkedne a bevételre vonatkozó értékhatár, mely túllépése esetén az adózó kisvállalati adóalanyisága megszűnik. Az egyik elfogadott módostó indítvány nyomán pedig már 2018. december 1-jétől hatályba lépnek a kedvezőbb választási feltételek, így az eltérő adózók már 2019. január 1-jétől a kiva hatálya alá kerülhetnek.

A helyi adókról szóló törvény módosítása – összhangban az általános adózási célokkal – több ponton tovább egyszerűsíti az adóadminisztrációt. Ennek keretében kiemelendő, hogy 2019. július 1-jétől lényegileg megszűnik a székhely szerinti önkormányzati adóhatósághoz történő külön bejelentkezési, változás-bejelentési kötelezettség, mert azt kiváltja az állami adóhatóság adatközlése.

A filmalap kezdeményezésére a jelenlegi 25 százalékról 30 százalékra nőhet a filmszakmai közvetett támogatás, vagyis az elszámolható filmgyártási költségek utáni adókedvezmény mértéke az egyik elfogadott módostó indítvány nyomán, méghozzá a július 10-e után kezdődött forgatásoknál.

NETA: többet adóznak az alkoholok

A törvény elfogadása nyomán 2019-től valamennyi alkoholtermék adóköteles terméknek minősül. Ezen túl a népegészségügyi termékadóban alkalmazott adómértékek valamennyi adóköteles termék esetén mintegy 20 százalékkal nőhetnek. Emellett a hatályos adócsökkentési lehetőséggel való esetleges visszaélések megakadályozása céljából megszűnik az egészségmegőrző program költségének adóból való levonásának lehetősége.

Drágul a cigaretta is: a törvényjavaslathoz benyújtott és elfogadott módosító indítvány értelmében a cigaretta és a fogyasztási dohány adómértéke három lépcsőben – 2018. szeptember 1-jétől, 2019. január 1-jétől és 2019. július 1-jétől – emelkedik, ami lépésenként 30-40 forinttal drágítja a cigarettát dobozonként. A lépéseket az uniós irányelvben foglalt követelményeknek való megfelelés indokolja.

Megszűnik a baleseti adó

A biztosítási adótörvény és ezzel párhuzamosan a baleseti adó részletszabályait tartalmazó népegészségügyi termékadóról szóló törvény módosításának eredményeként a biztosításokhoz kapcsolódó adók rendszere jelentősen egyszerűsödik. A módosítás szerint a baleseti adó a 2019-es biztosítási évfordulóktól megszűnik, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szolgáltatás adóztatása pedig – más biztosítási szolgáltatásokhoz hasonlóan – a biztosítási adó keretén belül valósul meg, az adó mértéke pedig jelentősen csökken – a törvényjavaslat elfogadása esetén. A részletes indokolás emlékeztet: a hatályos szabályok szerint a baleseti adót a biztosított fizeti, az adó mértéke a kötelező gépjárműfelelősség-biztosítás díjának 30 százaléka, de legfeljebb napi 83 forint. A módosítás megszüntetné a biztosított adóalanyiságát, az adó alanyává a biztosító válik. A javaslat a jelenlegi adómértéknél jóval alacsonyabb szinten határozza meg az adó mértékét, figyelemmel arra is, hogy a hatályos szabály szerinti adómaximum napi összege elsősorban a tehergépkocsik, vontatók utáni baleseti adóra vonatkozik. Ezért a javaslat rögzíti, hogy a kötelező gépjármű-felelősség biztosítási szolgáltatás nyújtása esetén az adó mértéke a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjbevétel 15 százaléka, azonban személygépkocsik és motorkerékpárok esetén (amely járműkategóriákban az adómaximum tipikusan nem érvényesül) az adó mértéke 20 százalék lesz.

A regisztrációs adóról szóló törvény módosítása csökkenti a kis- és középkategóriás motorkerékpárok regisztrációs adóját a személygépkocsik esetében 2012-től végrehajtott adómérték csökkentéssel azonos mértékben, továbbá az elektromos és hibrid meghajtású motorkerékpárok regisztrációs adótételét nulla forint lehet.

Egységes lesz a tej áfája

A törvény a tejek adómértékét egységesen 5 százalékban határozza meg, vagyis az ESL és UHT tejek 2019-től az 5 százalékos adókulcs alá tartoznak.

A gabonatermékek és az acélipari termékek fordított adózása 2018. december 31-e után is fennmarad.

Egyéni vállalkozóknak is készít bevallás-tervezetet a NAV

Mivel az egyéni vállalkozó a vállalkozói tevékenysége mellett például munkaviszonyból származó jövedelmet, vagy egyéb kifizetőtől származó jövedelmet is szerezhet úgy, hogy az erre vonatkozó adatok a munkáltatói, kifizetői adatszolgáltatások alapján a NAV rendelkezésére állnak, nincs akadálya az adóbevallási tervezet elkészítésének, melyet az adózóknak – hasonlóan az őstermelőkhöz és az áfá-s magánszemélyekhez – kötelező lenne kiegészíteniük. Az egyéni vállalkozók számára egyszerűsítené a bevallás kitöltését az, hogy csak a vállalkozáshoz kapcsolódó adatokkal kellene kiegészíteniük az adóbevallási tervezetüket – olvasható a részletes indokolásban. A törvény ezért valamennyi egyéni vállalkozóra kiterjeszti az eSZJA rendszert, és a módosítás azt is eredményezi, hogy a bevallási határidő az egyéni vállalkozók számára is az adóévet követő május 20-ára tolódik ki.

Jön a bevándorlási különadó

Az adókötelezettség kiterjed a Magyarországon zajló bevándorlást segítő tevékenység anyagi támogatására (függetlenül a támogató és a bevándorlást segítő szervezet honosságától), továbbá a bevándorlást segítő Magyarországon bejegyzett szervezet működésének anyagi támogatására (függetlenül attól, hogy e szervezet hol folytatja tevékenységét) – áll a részletes indokolásban. Egy elfogadott módosító javaslat szerint az adókötelezettség kiterjed a Magyarországon székhellyel rendelkező, bevándorlást segítő tevékenységet végző szervezet működésének anyagi támogatására is.

A törvény meghatározza a bevándorlást segítő tevékenység fogalmát: e szerint ide tartozik a „bevándorlás előmozdításával összefüggő médiakampányok, média-szemináriumok folytatása, és az abban való részvétel, továbbá a hálózatépítés és működtetés, valamint a bevándorlást pozitív színben feltüntető propaganda-tevékenység, ha ezeket a bevándorlás (emberek véglegesnek szánt áttelepülése lakóhelyük szerinti országból más országba) ösztönzése érdekében végzik. A bevándorlás fogalmába nem tartozik bele a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek áttelepülése”. Bevándorlást segítő tevékenységnek minősül az annak előmozdítására irányuló oktatásszervezés is, és mindaz, ami a bevándorlást közvetve vagy közvetlenül elősegíti.

Az adó alanya elsődlegesen a támogatást nyújtó szervezet, amely egyben legkésőbb a támogatás átadását követő hónap 15. napjáig (az adóbevallására nyitva álló törvényes határidő utolsó napjáig) köteles nyilatkozni a támogatás címzettje felé, hogy a bevándorlási különadó kötelezettségét teljesítette. Ha a támogató szervezet e nyilatkozattételt elmulasztja, a támogatás címzettje (a bevándorlást segítő tevékenységet végző szervezet) válik adóalannyá.

Bevándorlási különadó-köteles a bevándorlást segítő tevékenység magyarországi végzésének anyagi támogatása vagy Magyarországon székhellyel rendelkező szervezet bevándorlást segítő tevékenységének anyagi támogatása. A bevándorlási különadó mértéke a bevándorlási különadó alapjának 25 %-a, az adó önadózással teljesítendő – olvasható a törvényben. Ha a hatóság valótlannak minősíti a bevándorlási adóval kapcsolatos bevallást, határozatban kötelezi az érintett szervezetet a be nem vallott adó és annak 50 százalékát kitevő adóbírság megfizetésére.

Sok minden más

A törvény megszüntette az indokolása aszerint „ csekély bevételt eredményező és ezáltal társadalmi hatást kiváltani alkalmatlan” kulturális adót.

Ezen túl 2018. augusztus 1-től a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter hatáskörébe kerülnek a szerencsejáték szervezésével kapcsolatos hatáskörök, melyeket eddig a pénzügyminiszter gyakorolt.

A lapunk által kiemelt adónemek szabályozása is számos más ponton változik, ezen túl a kormány javaslatcsomagja számos ponton belenyúl az illetéktörvénybe, az adózás rendjéről szóló törvénybe, az adóigazgatási eljárás szabályozásába, a vámjogba, a számviteli törvénybe és a könyvvizsgálói törvénybe is.


Kapcsolódó cikkek:


Több adó folyt be a tervezettnél
2019. június 21.

Idén május végéig általános forgalmi adóból 367,3 milliárd forinttal, személyi jövedelemadóból 91,3 milliárd forinttal, a jövedéki adóból 46,5 milliárd forinttal több bevétel folyt be.

Százmilliókat csalt el egy esztergomi számlagyáros
2019. június 21.

Az okozott kár megtérülése érdekében, a várható bírság fedezetéül bankszámlákat zároltak, ingatlanokat, különböző vagyontárgyakat foglaltak le 3,3 milliárd forint értékben.

Hogyan ne szerződjünk áfacsaló céggel?
2019. június 21.

Egy nemrég napvilágot látott NAV tájékoztató tételes listát ad azon körülményekről, amelyekből arra lehet következtetni, hogy egy vagyonvédelmi cég áfacsalásban vesz részt.

Egy divatbolond könyvelő
2019. június 21.

A XIII–XVI. századok az üzleti könyvelés kialakulásának időszaka Európában. A kettős könyvvitelnek nincs feltalálója, az egy folyamatos fejlődés eredményeként jött létre, de jelentős személyiségei vannak! Ilyen személyiség volt Fibonacci, a róla elnevezett számsor közzé tevője, Luca Pacioli, akit a könyvelés atyjának is neveznek, illetve Matthäus Schwarz is, aki a Fuggerek könyvelőjeként fejlesztette e tudományt. Schwarz divathóbortja is kiemelkedő kultúrtörténeti emléket hagyott ránk, az első divatkönyvet.