Így adózunk 2024-ben – elfogadták az adótörvényeket


Jövőre emelkedik az üzemanyagok jövedéki adója, és törvényként hatályos marad – időnként némi korrekcióval – a bankadó, a tranzakciós illeték és az energiaellátók jövedelemadója, a foglalkoztatók ekho-mentessége. Zöldadóként él tovább a légitársaságok extraprofit adója, és jön az adótanácsadók, adószakértők hatósági képzése. A sokszínű információhoz való hozzáférés érdekében 0 százalékos áfakulcs alá kerülnek a napilapok. Kiemeltük a legfontosabb tételeket a kormány 2024-es, keddel elfogadott adócsomagjából.

Kedden az Országgyűlés 136 igen szavazattal, 49 nem ellenében, 9 tartózkodás mellett elfogadta „A légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról” címet viselő törvénytervezetet, amely az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően 152 oldalon keresztül csaknem valamennyi adótörvényt megváltoztatott.

Előtte a képviselők megszavazták a törvényjavaslathoz benyújtott összegző módosító javaslatot, amely 73 oldalon keresztül, összesen 154 helyen változtatott a törvénytervezeten. A módosítások zöme helyesírási, stilisztikai és jogtechnikai, ugyanakkor szó van bennük „a nulla nettó kibocsátási célt szolgáló gazdaságra való átállás szempontjából stratégiai jelentőségű beruházások” átmeneti fejlesztési adókedvezményéről, valamint itt szerepel a napilapok áfakulcsának 0 százalékra csökkentése, ami az indokolás szerint mindenki számára támogatja a „sokszínű információhoz való hozzáférést, a kultúrafogyasztást, a széleskörű tömegtájékoztatást”.

Elfogadott az Országgyűlés egy un. túlterjeszkedő módosító javaslatot is, amely átírja a fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvényt, és bevezeti a koncesszori fémkereskedő és a koncesszori fémkereskedelmi engedély fogalmát.

Akkor most lássuk az eredeti salátatörvény legfontosabb részeit.

Ennyit fizetnek a légitársaságok

Az általános indokolás emlékeztet: a javaslat címében szereplő közteher eredetileg extraprofit-adóként vezettetett be, de az a jövőben – hasonlóan más uniós országok gyakorlatához – zöldadóként marad fenn.

Ha az utas végső úti célja a törvényben megjelölt országok és az Európai Unió területén található, akkor a 10,50 kilogrammnál alacsonyabb egy ülésre jutó kibocsátási értékkel rendelkező légi jármű esetén utasonként 1600 forint, a 10,50 kilogramm vagy annál magasabb és 17,50 kilogrammnál alacsonyabb egy ülésre jutó kibocsátási értékkel rendelkező légi jármű esetén utasonként 3900 forint, a 17,50 kilogramm vagy annál magasabb egy ülésre jutó kibocsátási értékkel rendelkező légi jármű esetén utasonként 6200 forint a hozzájárulás mértéke. Amennyiben az utas a fent meghatározottakon kívüli végső úti célnak számító országba repül, a fizetendő hozzájárulás mértéke az első kategóriában 3900 forint, a másodikban 9750 forint, a harmadikban pedig 15 600 forint lesz.

Szja: törvény lesz a veszélyhelyzeti kormányrendeletekből

A törvény változatlan tartalommal törvényi szintre emeli a korábban veszélyhelyzeti kormányrendeletben kihirdetett alábbi intézkedéseket:
– 30 év alatti anyák kedvezménye;

– a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő családok többlet családi kedvezménye, amely alapján a családi kedvezményt jogosultsági hónaponként és kedvezményezett eltartottanként 66 670 forinttal növelt összegben veheti igénybe a magánszemély,

– a Széchenyi Pihenő Kártya alszámláinak megszüntetésével összefüggő adószabályok módosítása;
– a munkába járás címén a jövedelem megállapításánál figyelmen kívül hagyható költségtérítés mértékének emelése 15 Ft/km-ről 30 Ft/km-re.

Egyszerűsített foglalkoztatás: fix összegek helyett valorizált közterhek

Az elfogadott törvény változatlan tartalommal törvényi szintre emeli a korábban veszélyhelyzeti kormányrendeletben kihirdetett intézkedéseket, amelyek alapján az egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett foglalkoztatás után fizetendő közterhek, illetve az ezzel összefüggő nyugellátás számítási alapja a minimálbérhez igazodva kerül megállapításra. A rendelkezés az eddigi fix napi összeg helyett – valorizálódó módon – a hónap első napján érvényes minimálbér százalékában határozza meg az egyszerűsített foglalkoztatás esetén fizetendő közteher mértékét: mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként a hónap első napján érvényes minimálbér 0,5 százalékát, alkalmi munka esetén a minimálbér 1 százalékát, a filmipari statiszta alkalmi munkája esetén pedig a minimálbér 3 százalékát kell közteherként megfizetni száz forintra kerekítve.

Ekho: a foglalkoztató nem fizet

Az elfogadott törvényjavaslat törvényi szintre emeli azt az intézkedést, amelynek értelmében a kifizetőt nem terheli egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás fizetési kötelezettség.

A bankadó, a tranzakciós illeték és az energiaellátók jövedelemadója esetén a jelenleg hatályos veszélyhelyzeti kormányrendelet tartalmának törvényerőre emelésére, és itt-ott kisebb módosításokat fogadott el az Országgyűlés.

Jövedéki adó: felzárkózunk az uniós minimumhoz

Az uniós adóminimumoknak történő megfelelés érdekében 2024. január 1-től emelni kell az üzemanyagok adómértékét. A gázolaj adómértékének emelésével párhuzamosan a kereskedelmi gázolaj és a mezőgazdasági gázolaj adómértékét, adókedvezményét is hozzá kell igazítani az adóminimumhoz – olvasható a törvény általános indokolásában.

Így a benzin jövedéki adójának mértéke, ha a kőolaj a világpiacon drágább 50 dollárnál hordónként, 152 550 Ft/ezer liter, ha annál olcsóbb, akkor 157 550 Ft/ezer liter. Gázolaj estén az adómérték az első esetben 142 900 Ft/ezer liter, a másodikban pedig 152 900 Ft/ezer liter.

Tao, Neta, illetékek: marad a veszélyhelyzeti szabályozás

A veszélyhelyzeti kormányrendeletek közül a társasági adó devizában történő megfizetéséről szóló 298/2022. (VIII. 9.) Korm. rendelet, valamint a helyi iparűzési adó devizában történő megfizetéséről szóló 366/2022. (IX. 26.) Korm. rendelet szabályai 2024-től tovább élnek törvényként a kormány javaslata szerint.

Ugyanez a helyzet a népegészségügyi termékadó és az illetékek esetében is.

Adótanácsadók, adószakértők: jön a hatósági képzés és ellenőrzés

Az adótanácsadó, adószakértői szakmák ún. szabályozott szakmák, amelyek gyakorlása jogszabályban előírt feltételekhez kötött. Előbbi szakmák gyakorlásának feltétele az adótanácsadói vagy okleveles adószakértői szakképesítés megszerzése. A képzések és az azokat lezáró vizsgák minőségének, egyenszilárdságának megtartásához indokolt a hatósági képzés bevezetése, a jelenlegi programkövetelmények helyett jogszabályban előírni a képzés és a vizsgáztatás feltételeit – olvasható az általános indokolásban.

Az adótanácsadói, okleveles adószakértői hatósági képzések és a vizsgáztatás szervezésére olyan akkreditált képzők, illetve vizsgaközpontok lesznek jogosultak, amelyek megfelelnek a külön jogszabályban foglalt feltételeknek, tevékenységüket pedig az ágazati miniszter (nyilvántartásba vételt végző szervezet) ellenőrizheti. A tervezet megteremti az akkreditációval és az akkreditált képzők, illetve vizsgaközpontok tevékenységével érintett adatkezelés feltételeit, a kezelt adatok körét – áll a részletes indokolásban.

Az automatikus részletfizetési kedvezmény kiterjed a jogi személyekre is

Az elfogadott törvény szerint köztartozásmentes marad az adózó a 30.000 Ft-ot el nem érő tartozás fennállása esetén, ami elsősorban a családtámogatásokhoz kötődő igazolásoknál, a különböző támogatások igénybevétele esetén jelent könnyebbséget az érintetteknek.

A vállalkozó a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításával, vezetésével, a beszámoló elkészítésével regisztrált mérlegképes könyvelőt köteles megbízni, ha az éves nettó árbevétele az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában – ennek hiányában a tárgyévben várhatóan – a 20 millió forintot meghaladja – áll a javaslatban. A megnövekedett költségekre és az időközben bekövetkezett inflációs hatásokra tekintettel indokolt a 10 millió forintos jelenlegi értékhatárt 20 millió forintra növelni.

A salátatörvény csaknem minden adójogszabályt érint, így részletes tanulmányozása elengedhetetlen.

Nem lesz földadó

Az adócsomag elfogadása előtt a képviselők többsége megszavazta „a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosításáról” című javaslatot is, amely szeptember elsejétől eltörli az önkormányzatok által kivethető, termőföldet sújtó földadót.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 21.

NGM: nem a szegénység, hanem az óvatosság miatt fogyaszt keveset a lakosság

Az elmúlt napokban látott napvilágot az Eurostat friss adatközlése, miszerint a magyar háztartások fogyasztása az uniós átlag 70 százalékát éri el. Az adatot többen helytelenül értelmezve, a közvéleményt tudatosan félrevezetve úgy állították be, hogy Magyarország az unió legszegényebb országa, ami teljességgel nonszensz és szándékos hazugság – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.