Így fúrják az Orbán-kormány adóintézkedéseit a multik Brüsszelben

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Több kifogással is éltek a különadós cégek az Európai Bizottságnál, hogy megszabaduljanak az extra tehertől. Ezek között versenyjogi, áfabeli kérdések egyaránt voltak.

Több fórumon és többféle indokra hivatkozva is próbálják fúrni az érintett cégek a különadót. Mivel a bizottsági panasz benyújtása nem jár költséggel, a társaságok mindenféle, akár komolytalan indokra hivatkozva is nyújtottak be panaszt – értesült a Napi Gazdaság.

Az egyik szerint a különadók kivetése azért ütközik a közösségi szabályozásba, mert az hozzáadott érték típusú adó. Mivel az adót az árbevétel alapján kell megállapítani, hasonlóvá válik az áfához, márpedig ilyet nem alkalmazhat egyetlen tagállam sem. A hozzáadottérték-adó sajátossága ugyanakkor az, hogy azt áthárítják, s a végfogyasztó fizeti meg. Márpedig ez nem igaz a különadókra, ennek megfelelően lapunk információi szerint ezt a kifogást vissza is dobta a bizottság.

A szokásos menetrend szerint egy panasz kivizsgálásakor a bizottság felveszi a kapcsolatot a tagállammal és első körben írásos megkeresések során próbálnak közös nevezőre jutni. Ha nem sikerül, akkor például kötelezettségszegési eljárás keretében a bíróság elé kerül az ügy. Ez a procedúra általában évekig elhúzódik – így történt akkor is, amikor az iparűzési adót vizsgálta a bizottság -, ám most jóval dinamikusabb a testület.

A társaságok hivatkozhatnak a versenyjogra is. A kereskedők arra, hogy a szabályozás bizonyos cégeket több milliárd forinttal sújt, míg másokat alig. A kormány azzal érvelhet, hogy senkit sem diszkriminál a szabály. A bizottság versenyjogi kérdésekben ugyanakkor elég pragmatikus, nem biztos, hogy betű szerint akarja értelmezni a törvényt – állítják szakértők. A kérdés onnan is megközelíthető ugyanis, hogy nem minősül-e tiltott állami támogatásnak, hogy bizonyos láncok mégiscsak szinte mentesülnek az adófizetés alól.

Az energetikai szektor abba kapaszkodhat a versenyjogra hivatkozva, hogy a különadó a piac koncentrálódásához vezet, bizonyos szereplők kivonulnak az országból. A Lukoil például már bejelentette, hogy felhagy Magyarországon a nagykereskedelmi tevékenységgel a különadó miatt.

A társaságoknak akkor van igazán esélyük megszabadulni a különadótól, ha a bizottság előtt olyan egyezményekre hivatkoznak, amelyeket országaik kötöttek. Például ha a megkötött egyezményben Magyarország arra vállalt kötelezettséget, hogy nem von el vagyont a társaságoktól. Ilyen esetek ugyanakkor Afrikában fordultak elő, ahol az egyik diktátor által tett ígéretet a következő megszegte. Ennél azért Magyarország kifinomultabb megállapodásokat köt – mutatnak rá forrásaink.

Ahol valóban bukhat az állam, az a távközlési különadó: a beszedett extra adókat a közösségi megállapodások értelmében csak a szektor fejlesztésére lehet felhasználni. A bizottság várhatóan egy-két héten belül dönt a kérdésben, s valószínűleg lesznek kifogásai. Ez azt jelenti, hogy a kormány kénytelen lesz módosítani a törvényen, ám ez – úgy tudjuk – nem lesz érdemi.

Forrás: Napi Gazdaság

---