Így kell a szerencsejáték után adózni
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Aki nem a Szerencsejáték Zrt. játékain játszik, komoly adókötelezettséggel néz szembe – derül ki az adóhatóság tájékoztatójából.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja törvény) 76. § (4) bekezdése értelmében nem számít jövedelemnek – többek között – a jogszerűen szervezett távszerencsejátékból származó nyeremény – olvasható a NAV honlapján. Távszerencsejáték (online szerencsejáték) szervezéséhez az állami adóhatóság engedélye szükséges. Jelenleg a Szerencsejáték Zrt. kapott ilyen engedélyt a tippmix.pro elnevezésű játékhoz.
A leírtak a gyakorlatban azt jelentik, hogy amennyiben a magánszemélynek az említett játékból származik nyereménye, akkor az – összeghatártól függetlenül – adómentesnek minősül.
Minden más internetes szerencsejátékból – például külföldi online fogadásból, vagy tiltott szerencsejátékból – szerzett nyeremény esetében a magánszemélynek az Szja törvény alapján összevont adóalapba tartozó jövedelme keletkezik.
Önálló tevékenység
Abban az esetben, ha a nyeremény megszerzése tevékenység végzéséhez köthető – például pókerjáték –, akkor az önálló tevékenységből származó jövedelem keletkezik.
Önálló tevékenységből származó jövedelmet tevékenységenként úgy kell meghatározni, hogy az azonos tevékenységhez kapcsolódó összes – az Szja törvény 2. számú melléklete szerinti – bevételt (nyeremény) csökkenteni kell az elszámolható költségekkel.
A költségelszámolás kétféle módszerrel történhet. Az egyik módszer a 10 százalékos költséghányad alkalmazása, a másik a tételes költségelszámolás.
Fontos megjegyezni, hogy egy adóéven belül a magánszemély csak az egyik módszert választhatja, amit egész évben minden önálló tevékenységből származó jövedelem meghatározása esetén alkalmaznia kell. Azonban, ha a magánszemély év közben a 10 százalékos költséghányadot alkalmazta, akkor lehetősége van arra, hogy év végén a tételes költségelszámolást válassza, amennyiben a megfelelő igazolásokkal rendelkezik.
A 10 százalékos költséghányad alkalmazása esetén a bevétel 90 százaléka minősül jövedelemnek. Ebben az esetben a bevétel más költséggel nem csökkenthető, viszont a költségek igazolásához nincs szükség bizonylatokra.
Tételes költségelszámolás esetén a bevétellel szemben a jövedelem megállapításához elszámolható az adott tevékenység bevételének mértékéig a tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen felmerült és igazolt – az Szja törvény 3. számú mellékletének rendelkezései szerint – elismert költség.
Elismert költségnek csak a bevételszerző tevékenységgel közvetlenül összefüggő, kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen kifizetett, szabályszerűen – főként számlával – igazolt kiadás minősül. Költséget kizárólag a bevétel mértékéig lehet levonni.
Például online póker esetében a berakott tét, a szolgáltató felé befizetett díj, – amennyiben azt a magánszemély megfelelően tudja igazolni – költségnek tekintendő.
Egyéb jövedelem
Abban az esetben, ha a nyeremény megszerzése tevékenység végzéséhez nem köthető – például sportfogadás esetén –, akkor az Szja törvény 28. §-sa szerinti egyéb jövedelem keletkezik.
Az adóköteles jövedelmet úgy kell megállapítani, hogy a bevételt csökkenteni kell az Szja törvény szerinti elismert költségekkel. Fontos megjegyezni, hogy ügyletenként (fogadásonként) kell a bevételt és a költséget elszámolni. Ez azt jelenti, hogy például a vesztes fogadások költsége nem számolható el a nyertes fogadások bevételével szemben.
Adókötelezettség
Abban az esetben, ha a nyeremény juttatója nem minősül kifizetőnek, – például a nyeremény egy külföldi honlapon szervezett játékból származik, – akkor a jövedelemután a magánszemélynek kell befizetnie a 16 százalék személyi jövedelemadó-előleget és a 27 százalék egészségügyi hozzájárulást (a továbbiakban: eho) a szerzés negyedévét követő hónap 12-éig.
Fontos megjegyezni, hogy miután egyéb jövedelem esetén az eho megfizetésére a magánszemély a kötelezett és azt költségként nem számolhatja el, számára nem térítik meg, ezért Szja törvény 29. §-a értelmében az adóelőleg – és ezért az eho – alapja a jövedelem 78 százaléka.
Azonban, ha a nyeremény juttatója kifizető, akkor neki kell megállapítania, levonnia és befizetnie a 16 százalék adót és a juttatásról igazolást kell kiállítania a nyertes részére. A 27 százalékos eho fizetési kötelezettség ekkor nem a magánszemélyt, hanem a juttatót terheli.
A nyereményt a tárgyévről szóló adóhatósági közreműködés nélkül elkészített személyi jövedelemadó bevallásban kell bevallani. Például a 2014. évi nyereményt a 1453 számú bevallás 1453-A lapján – jövedelemtípustól függően – az önálló tevékenységből származó jövedelem, vagy az egyéb jogcímen kapott jövedelem elnevezésű sorában kell feltüntetni.
