Ellopták a volt vámos, Henri Rousseau képét


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A múlt héten ellopták Henri Rousseau egyik festményét Németországban. Kevesen tudják, de lapunk beszámolt róla: Rousseau adótisztviselőként dolgozott, és csak nyugdíjasként kezdett festeni.


Korábbi írásunkban bővebben ismertettük a Henri Rousseau (1844–1910) életét, kitérve arra, hogy életének mintegy negyed századában adótisztviselőként dolgozott, és csak nyugdíjba vonulását követően kezdődött művészi pályafutása. A cikkben több festményét is bemutattuk, illetve kitértünk arra, hogy számos múzeum megbecsült kincsként őrzi festményeit.

A festő egyik képét múlt hét pénteken ellopták a németországi Stuttgarttól nem messze lévő bönningheimi kastélyban lévő Charlotte Zander Múzeum kiállítóterméből. A kép mindössze 18,7×23,7 centiméter méretű, a vázában álló dús virágcsokrot ábrázoló, Bouquet de penseas(Árvácskacsokor) című festmény értékét ötvenezer euróra (több mint 15 millió forintra) becsülik.

Árvácskacsokor

A kastélyban több Rousseau festményt állítottak ki, ezek közül még egyet bemutatunk (talán ez a kép jobban visszaadja Rousseau világát):

A varázslat (1909)

 

 


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 19.

Kapcsolt vállalkozási viszony megítélése

„X” és „Y” társaság az ügyvezetés egyezőségére tekintettel kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adózók. Az „Y” társaság a 100 százalékos tulajdonosa „Z” társaságnak, e két társaság tehát a többségi befolyás alapján minősül kapcsolt vállalkozásnak, az ügyvezetés egyezősége e tekintetben nem áll fenn. Az „X” és a „Z” társaság tulajdonosi háttere teljes mértékben különbözik egymástól, egyik adózó sem gyakorol többségi befolyást a másikban. Kérdésünk arra irányul, hogy „X” és „Z” társaságok között ebben az esetben fennáll-e a kapcsolt vállalkozási viszony.

2024. szeptember 19.

Adóelőnyök a megújult K+F rendszerben

A K+F tevékenységekhez kapcsolódóan már eddig is több adónemben – társasági adó, helyi iparűzési adó, innovációs járulék, szociális hozzájárulási adó, Kiva – lehetőség volt az adóalap csökkentésére vagy adókedvezmény igénybevételére. Az adózási kedvezmények mellett a kutatás-fejlesztési tevékenységek kapcsán a vállalkozások más, közvetlen állami támogatásokra is jogosulttá válhatnak. Ahhoz, hogy ezekkel a kedvezményekkel élni tudjon egy vállalkozás, fontos meggyőződni arról, hogy az adott tevékenység a hazai és nemzetközi szabályozás alapján valóban kutatás-fejlesztésnek minősül-e.

2024. szeptember 18.

Kétszázmilliós adócsalás miatt emeltek vádat több ember ellen

Bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt emelt vádat a Nógrád Vármegyei Főügyészség két gyógyászati segédeszközöket gyártó cég vezetői, ortopéd szakorvosok és társaik ügyében, akik az ortopéd cipők után járó társadalombiztosítási támogatást jogosulatlanul visszaigényelve csaknem 200 millió forint kárt okoztak a költségvetésnek.